„Ez a hely mindenki előtt nyitva áll…”
Frank Marianna a mádi zarándokhely projektvezetője kalauzolt minket a rabbiházban.
Ön a mádi rabbiház projektjének a vezetője. Honnan jött az ötlet, hogy egészen Tel Avivból ide költözzön?
Az Utazás a zsidó örökségbe Észak-Magyarországon elnevezésű projektet vezetem. Már régen Magyarországon élek, én egyébként Budapesten születtem, ott is éltem egészen addig, amíg Izraelbe nem költöztem, majd onnan vissza Budapestre, végül ide. Mádra úgy költöztem, hogy a jelenlegi párom innen származik, aki mindig is szeretett volna ide visszaköltözni, így követtem őt immár öt éve.
Akkor a gyerekei is itt élnek?
Három gyermekem van, itt élnek velünk.
Tudja hasznosítani az Izraelben megszerzett tapasztalatait?
Természetesen, elsősorban a nyelvet. Tudni kell, ez a projekt elsősorban azért jött létre, mert ebben a régióban nagy a zarándoklat, nagyon sok zsidó jön el ide, hogy a nagy rabbik sírjait felkeressék. Bár ők angolul is beszélnek, de nagyra értékelik, hogy van itt valaki, aki héberül is tud.
A projekthez tartozik a zsinagóga és a rabbiház is. Kinek a tulajdonában vannak az épületek?
A magyar állam tulajdonában vannak az épületek, az EMIH vállalta a vagyonkezelői feladatokat.
Mit lehet tudni a rabbiházról?
Az 1800-as évek elején épült, itt tanultak a rabbik növendékei, akik itt is laktak, de rajtuk kívül szerte a világból jöttek ide rabbinövendékek, akik az itteni nagy rabbiktól akartak tanulni. A Holokauszt után üres maradt az épület, egészen a hatvanas évekig, az akkori helyi tanács szociális lakásokat alakított itt ki. A kilencvenes években lett üres megint az épület, mert az a hír járta, hogy valaki megvenné, ami nem valósult meg, így megint üressé vált az épület, egészen a tavalyi évig. Ekkor indította el az EMIH ezt a mostani projektet, akkor indult meg a rabbiház felújítása. A háznak több funkciója is van, egyrészt zarándokszállásként működik, 32 embernek elegendő szállással. Az épületben van egy kiállítóhely is, amely Tokaj-Hegyalja zsidó kultúráját foglalja össze, illetve van itt egy családkutató mis. Ez utóbbi azt a célt szolgálja, hogy bárki, aki ellátogat ide, tud az itteni felmenőiről, az kutathatja őket. A kiállításon a tablók a magyar zsidóság, a helyi közösség történetét mutatják be, de szóba kerül a haszidizmus is. Már azért is, mert ebben a régióban ez az irányzat terjedt el, ide a XVIII: század elején Galíciából érkeztek ennek az iránynak a követői. van még a kiállítótérben egy multimédia asztal is, azokkal a dokumentumokkal, amelyeket a térségben sikerült összegyűjteni, amiben nagy segítséget nyújtott Heller Zsolt, a Debreceni Egyetem néprajzkutatója. Az épületben van egy közösségi tér is, tudni kell, van itt egy kóser konyha is, ami az idelátogató vallásos zarándokok miatt fontos, ők a közösségi térben tudnak helyet foglalni. Visszatérve a kiállításhoz, sajnos nagyon kevés tárgyi dokumentum maradt fenn a tokaj-hegyaljai zsidóságról, de szerencsénkre az utolsó mádi rabbi, Eliezer Ehrenreich leszármazottai elküldték Brooklynból azokat a dokumentumokat, amelyek náluk maradtak és innen, ebből a jesivából származtak. Vannak itt rabbiportrék, és sok más érdekes dokumentum. Az utódok működtetnek olyan kiadót is Brooklynban, amelyik többek között a nagy mádi rabbik responsumait adja ki. A házban van még egy autentikusan berendezett rabbiszoba, ezzel próbáljuk bemutatni azt a hangulatot, ahogy egykor a rabbik itt élhettek. Ebben a szobában sok tárgy van, ezeket a Debreceni Zsidó Hitközségtől kaptuk, de mellettük még tabletek is segítik a látogatókat. Említettem már a zarándokhelyet, van itt több szoba is, ahol nem csak a zarándokokat tudjuk fogadni, de osztályokat is, baráti társaságokat egyaránt. hiszen ez a hely mindenki előtt nyitva áll.
Köszönöm a beszélgetést, az útmutatást.
Breuer Péter
