Lázár János a 47.Kormányinfón .

A kiszámíthatóság és a biztonság költségvetéseként jellemezte a kormány 2017-es büdzséjavaslatát Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó 47 nevű sajtótájékoztatón, melyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen.

A 2017-es költségvetés minden családnak kedvez

Lázár János jelezte azt is, hogy a kormány jövő kedden benyújtja a parlamentnek a költségvetést megalapozó és az adózásról szóló indítványokat is.

Értékelése szerint az emberek komoly áldozatot hoztak a stabilitásért, és mára az állam pénzügyei rendben vannak.

Fontosnak nevezte, hogy átfogó áfa-csökkentésre – ahogy fogalmazott „megélhetési rezsicsökkentésre” – nyílik lehetőség az alapvető élelmiszerek körében, ami bér- és nyugdíjnövekedést eredményez. Kifejtette, hogy emellett az alacsony személyi jövedelemadó is minden családot érinteni fog, két gyermek után pedig már havi 30 ezer forint adókedvezmény vehető igénybe.

A miniszter a nullás költségvetésről szólva kiemelte, hogy hosszú évek után az adóbevételek mértéke nagyobb, mint amennyibe az állam működtetése kerül, ezzel együtt pedig számos területen folyamatos béremelést biztosít az állam.

A tárcavezető hosszú ideje példátlannak nevezte, hogy az uniós támogatások mellett 1600 milliárd forint hazai forrás is rendelkezésre áll fejlesztésekre, ezt egyebek mellett közutak építésére, megújítására, nagyvárosok fejlesztésére és kiemelt állami beruházásokra fordítják.

Lázár János kiemelte azt is, hogy 1990 óta nem dolgoztak ennyien Magyarországon, mint ma, a foglalkoztatottak száma idén eléri a 4,3-4,5 milliót.

A tárcavezető kérdésre azt is elmondta, hogy a kormány nem tett le a minisztériumokat érintő létszámleépítésről, ami 10-15 százalékos nagyságrendet jelent, az állami cégek felépítését, működését pedig a második fél évben tekintik át.

Kérdésre az ingatlanforgalom megnövekedésével magyarázta az illetékbevételek tervezett növekedését.

Iparipark-programot indít a kormány

Lázár János a Kormányinfón bejelentette, hogy Közép-Európa legjelentősebb iparipark-beruházását indítja el a kormány.

2016-2018 között 150 milliárd forintot szánnak ipari parkok kialakítására, fejlesztésére – közölte a tárcavezető, megjegyezve, hogy a fejlesztési miniszter az idei évre 50 milliárd forint elköltésére kapott felhatalmazást.

Azt mondta, a program a gazdasági növekedés fenntartásának fontos tartópillére lehet, és akár 50-100 ezer munkahelyet is teremthet.

Megjegyezte, hogy a kormány 13 megyei jogú várossal már megállapodott ipari park létesítéséről, 12 további városban pedig vizsgálják a kialakítás lehetőségét.

A tejtermelők megsegítéséről döntött a kormány

A Miniszterelnökség vezetője beszámolt a hazai tejtermelők megsegítéséről szóló kormánydöntésről is. Lázár János a magyarországi tejtermelők nehéz helyzetét egyebek mellett az európai kvóta eltörlésével, az orosz embargóval, a távol-keleti piacok lassabb növekedésével és az élelmiszeripar állapotával magyarázta.

Ezért – a már ismert tejáfa-csökkentésen felül – a kormány úgy döntött, megsegíti a tejtermelőket, akik így kiemelt állami támogatást kaphatnak.

Emellett élelmiszer-ipari beruházásokat fognak támogatni, és a fejlesztés lehetőségét megnyitják a nagy cégek előtt is – mondta.

Megvizsgálják továbbá, hogy a Magyarországon előállított tej hogyan vihető be az átalakítás előtt álló magyar közétkeztetési rendszerbe, ahogyan azt is, hogyan lehet korlátozni a tejimportot, ami népegészségügyi kérdés, mert az importtej rosszabb minőségű, mint a hazai – fejtette ki a miniszter, aki azt ígérte, hogy az importtejet beszállítók, az ezzel kereskedők fokozottabb ellenőrzésekre számíthatnak.

A kormány nyilvánosságra hozza az Alstom-pénzekkel kapcsolatos információit

Lázár János kérdésre tudatta: a kormány a következő napokban nyilvánosságra hoz minden, az Alstom-pénzekkel kapcsolatos információt.

Értékelése szerint a főváros korábbi szocialista és liberális városvezetése és a szocialista kormány nemzetközi bűnügybe keveredett, és abba keverte az országot is, ezért tisztázni kell a részleteket.

A külföldi nyomozásra utalva jelezte, hogy az Alstom korrupció által jutott megrendelésekhez, és ebben mind a volt MSZP-kormánynak, mind Demszky Gábor volt főpolgármesternek kell, hogy legyen mondanivalója.

A Budai vár teljes rehabilitációja szükséges

A Miniszterelnökség vezetője a Budai vár teljes rehabilitációja mellett foglalt állást és közölte: végre kívánják hajtani a Gyurcsány-kormány ezzel kapcsolatos, 2004-ben jegyzett kormányhatározatát, amelyhez akkor kilenc milliárd forintot el is különítettek.

Ez jól mutatja, hogy Gyurcsány Ferencnek „akkoriban volt esze, ma úgy látom, hogy ez elment, reméljük, hogy nem örökre, csak átmenetileg” – mondta, hozzátéve: bízik abban, hogy a volt kormányfő kész támogatni egykori saját határozatát. Az 1945 óta tartó rekonstrukció befejezésére óriási adósságként hivatkozott, szerinte a vár jobb állapotokat érdemel.

Kifejtette azt is, hogy a munkát két év előkészítés előzi meg, terveiket tavaly év elején benyújtották az UNESCO-nak, és minden örökségvédelmi szabályt be kívánnak tartani.

A beruházás másik indokaként beszélt arról, hogy a kormánynak egy 2011-es országgyűlési határozat értelmében el kell hagynia az Országház épületét, és ehhez nem grandiózus terveik vannak, hanem a legracionálisabb, legkézenfekvőbb megoldást keresik, régi épületek helyreállításával, az értékek megőrzésével.

2018-tól új alaptanterv lehet, csökkenhetnek a tanulók terhei

Új nemzeti alaptantervre, a tanulói terhek csökkentésére, a pedagógus-továbbképzési rendszer átalakítására tett javaslatot Palkovics László oktatási államtitkár a kormánynak – közölte Lázár János.

Az államtitkár azt kezdeményezte, hogy a köznevelési kerekasztal javaslatai alapján lehetőség szerint 2018-tól legyen új nemzeti alaptanterv, a tanulói terhek pedig már a következő tanévtől, vagyis szeptembertől csökkenjenek – tudatta a miniszter. Hozzátette, egy nemzeti minimumot kell meghatározni arról, hogy a diákoknak mit kell elengedhetetlenül tudniuk.

A pedagógusok továbbképzésének átalakításánál Palkovics László azt javasolta, hogy a képzést az egyetemek biztosítsák, a költségeket pedig teljes egészében az állam viselje.

Az oktatási államtitkár azt is kérte, hogy a kormány vizsgálja felül a vegyes, állami fenntartású és önkormányzati működtetésű intézményi modellt, mert az megbukott – mondta a Miniszterelnökség vezetője, jelezve, hogy jelenleg több mint 500 iskolát működtetnek önkormányzatok.

„Tiszta és egyértelmű viszonyokat kell teremteni (…), tárgyalásos alapon” – mondta, úgy foglalva állást, hogy egy rendszerre van szükség, amelyben az állam a fenntartó és a működtető.

Az egész napos iskoláról szólva a miniszter úgy fogalmazott, hogy arra nincs szüksége mindenkinek, de a nehézséggel küzdő gyermekeknek fontos. Egyértelművé tette ugyanakkor, hogy a tankönyvpiac liberalizálására nincs szükség, se lehetőség.

Lázár János megismételte azt is, hogy az intézményfenntartásban a kormány decentralizálni készül – így a járások és a központi intézményfenntartó között tankerületek lennének, és a feladatokat, valamint a felelősséget is újraosztanák -, az iskolaigazgatókat pedig megerősíti.

A minisztert megkérdezték arról, hogy több újságírót kitiltottak a parlament épületéből, mert nem engedélyezett helyen forgattak. Azt válaszolta: miden háznak megvannak a működési szabályai, a Parlamentnek is. Ezt a mindenkori házvezetés szabja meg – mondta, hozzátéve: egy jó parlamenti újságírónak együttműködésre is kell törekednie.

Az RTL Klub és a TV2 műsoráért szedhető programdíjat firtató kérdésre azt felelte: a kormány azért most vezette be, mert „a fizetőképesség oldaláról most teremtődtek meg a feltételek”.

Korábban az Index arról írt, hogy a miniszterelnök fiát a Terrorelhárítási Központ (TEK) hozta haza Afrikából, az ezt firtató kérdésre Lázár János leszögezte: az Index újságírója hazudik, egy szó nem igaz ebből a hírből, és joggal várják, hogy a lap tegye meg a szükséges lépéseket. „Ez meggyőződésem szerint vagy egy nagyon durva újságírói hiba, vagy pedig egy szándékos hazugság” – fogalmazott, kiemelte, egyetlen állami szervezet sem vett részt semmiféle hazahozatalban.

Magyarország javaslata a dublini reform helyett Schengen 2.0

Az illegális bevándorlásról szólva Lázár János megerősítette, hogy a magyar kormány nem ért egyet a dublini menekültügyi rendszer reformjára vonatkozó európai bizottsági kezdeményezéssel.

A kabinet azonban nemcsak kritizálni akar, hanem javaslatot is tenni, ezért nyújtja be a helyzet rendezésére hivatott tízpontos akciótervet a brüsszeli testületnek, és a tagállamokat is igyekeznek meggyőzni a Schengen 2.0 helyességéről – mondta. A miniszter a legfontosabb feladatnak a külső határok biztosítását nevezte.

Az MNB hozzájárult Magyarország megmentéséhez

Számos kérdést kapott a politikus a nemzeti banki alapítványokról. Közölte: azokat bíróság jegyezte be és törvényesen működnek. Azt kérte az ellenzéktől, hogy ha a Fideszt „akarja ütni”, akkor ne a Magyar Nemzeti Bankon (MNB) keresztül tegye, mert a forintot veszélyezteti.

Értékelése szerint az MNB hozzájárult Magyarország megmentéséhez, kamatpolitikája pedig érdemben segítette a stabilitást. Szerinte „jelen pillanatban a jegybank gyöngítése zajlik ezzel a botránnyal”.

Lázár János egy kérdésre arról is beszélt, tervben van az életpályamodell kialakítása a mentőszolgálatnál.

Az egészségügyben viszont jelenleg nem életpályát terveznek, hanem béremelést – tette hozzá.

A miniszter meglátása szerint Budapesten elengedhetetlenül szükség van egy szuperkórházra, a többi, ellátásban részt vevő intézményt pedig fejleszteni kell.

Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.