Plenáris hírlevél – 2016. február 1-4., Strasbourg

A képviselők kedden délután Frans Timmermansszal, a Bizottság első alelnökével vitatják meg a menekültválságot, és EU külső határain és az útlevélmentes schengeni övezeten belüli határellenőrzést. Az Európai Bizottság január 27-én arra figyelmeztetett, hogy akár két éves időszakra is bevezethetik az útlevél ellenőrzést, ha Görögország nem oldja meg a külső határai kezelésében tapasztalható „súlyos hiányosságait”.

A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex alapján, mely az útlevélmentes övezet működését szabályozza, a Bizottságnak és az érintett tagállamoknak a lehető leghamarabb értesíteniük kell az Európai Parlamentet és Tanácsot bármilyen indokról, amely a határellenőrzés ideiglenes visszaállításához vezethet.

A képviselők a visszaküldés tilalmát előíró nemzetközi elv tiszteletben tartását is megvitatják.

Háttér a szerkesztőknek

Összesen 26 ország vesz részt Schengenben, 22 EU-tagállam és négy nem tagállam (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc). Írország és az Egyesült Királyság a kívülmaradás mellett döntött, Bulgária, Ciprus, Horvátország és Románia tagjelölt államok.

A migráns és menekültek számának megnövekedését követően több ország ideiglenesen visszaállította a határellenőrzést az elmúlt hónapokban. Jelenleg Ausztriában, Franciaországban, Dániában, Németországban, Norvégiában és Svédországban van határellenőrzés érvényben.

A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex alapján a határok ellenőrzését 10 napra vissza lehet állítani „közrendi vagy közbiztonsági” indokkal. Ezeket az ellenőrzéseket meg lehet hosszabbítani összesen 2 hónapig. Azonban, a belső biztonságot érő komoly veszély esetén legfeljebb 30 napos időtartamra visszaállítható az ellenőrzés, mely maximum 6 hónapig tartható. „Kivételes körülmények” között, két évig hosszabbítható az ellenőrzés időtartama.
Vita: február 2., kedd
Eljárás: A Tanács és a Bizottság felszólalásai (közös vita)
#migration #Schengen #refugees

Szerda reggeli vitájukban a képviselők kifejtik véleményüket a migrációról és az Egyesült Királyság EU-tagságra vonatkozó népszavazásáról a február 18-19-i Európai Tanács csúcsot megelőzően. A vita felszólalói között lesz Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Bert Koenders holland külügyminiszter, a holland tanácsi elnökség képviseletében.

Eljáráskód: 2015/3022(RSP)
Vita: február 3., szerda
Eljárás: a Bizottság és Tanács felszólalásai, majd vita
#EU2016NL #euco #EURef #UKRef

Pierre Moscovici adóügyi biztos kedd reggel a plenáris ülésen bemutatja a Bizottság legújabb társasági adózási javaslatait. A javaslatok része egy tanácsi irányelvtervezet a nyereség másik államba való áthelyezéséből eredő társasági adóalap amortizáció (BEPS) visszaszorítására, mely az OECD vállalati adózásra vonatkozó akciótervét követi.

Moscovici a január 12-i parlamenti meghallgatásán megígérte a képviselőknek, hogy a hónap végéig „ambíciózus adóelkerülési csomagot” mutat be. Ugyanakkor figyelmeztette a képviselőket a feltételes adómegállapításokat vizsgáló bizottságban tartott meghallgatásán, hogy a Miniszterek Tanácsa nem biztos, hogy meg tud egyezni az ambiciózus lépésekben, mert az adózás terén egyhangú döntéshozatalt alkalmaznak és néhány tagállam ellenállást mutatott.

A Parlament a december 16-án elfogadott, Anneliese Dodds (S&D, brit) és Luděk Niedermayer (EPP, cseh) által előkészített állásfoglalásában fogalmazta meg ajánlásait.

Eljáráskód: 2015/2980(RSP)
Vita: február 2., kedd
Eljárás: a Bizottság felszólalása
#luxleaks #TaxTransparency #BEPS

Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke hétfő délután Strasbourgban vitatja meg a képviselőkkel a Bank 2014-es éves jelentését.

A képviselők várhatóan a bank eszközvásárlási programjának „csekély hatásáról” és kockázatairól, mely még nem érte el a céljait, a 2%-ot megközelítő, de el nem érő inflációt, vagy a kkv-knak és a nagyobb cégeknek nyújtott kamatlábak közötti különbség csökkentését. A képviselők óvatosságra intenek majd, és aláhúzzák, hogy a monetáris politika nem oldhatja meg a fiskális és gazdasági problémákat, és nem válthatja ki a szükséges strukturális reformokat.

A Bank 2014-es jelentésére válaszul elfogadott állásfoglalásukban a Gazdasági és monetáris ügyek szakbizottság képviselői az EKB-nak a Bizottság/EKB/IMF trojkában betöltött szerepének „alapos értékelését” kérték, és a Bank felelősségi köreinek tisztázását a görögországi mentőprogramok elfogadása és végrehajtása területén. Aláhúzták az EKB bankfelügyeleti és monetáris politikaalkotó szerepének egyértelmű szétválasztásának fontosságát, és a demokratikus elszámoltathatóság szükségét az új felügyeleti szerepben.

A szolgáltatáskereskedelmi megállapodás (TiSA) tárgyalásai a világ szolgáltatáskereskedelmének 70%-át lefedő országokkal új lehetőségeket nyithatnak az EU cégei számára az olyan szolgáltatások harmadik országon belüli nyújtásában, mint a közlekedés és távközlés. A hétfőn megvitatott és szerdán megszavazatott ajánlástervezetükben a képviselők ugyanakkor azt kérik, hogy az EU köz- és audiovizuális szolgáltatásait ne nyissák meg a verseny előtt.

Az EU nevében tárgyaló Európai Bizottság részére készített ajánlástervezetükben a képviselők egy olyan TiSA megállapodást szeretnének, amely nem akadályozza meg az EU-t és a tagállamok hatóságait, hogy közérdekből hozzanak törvényeket, különösen a munkajog és az adatvédelem területén. A Viviane Reding (EPP, luxemburgi) által szövegezett ajánlás emlékeztet, hogy az Európai Parlament mondja ki a végső szót a TiSA megállapodás elfogadásában vagy elutasításában.

Háttér

A szolgáltatáskereskedelmi megállapodás tárgyalásai 2013 áprilisa óta zajlanak, azzal a céllal, hogy erősítsék a pénzügyi, digitális és közlekedési szolgáltatások területén érvényes nemzetközi szabályokat. A tárgyalások résztvevői között 23 WTO-tag van, melyek forgalma lefedi a világ szolgáltatáskereskedelmének 70%-ét.

Ha az EU szolgáltatói előtti akadályokat vámként fejeznénk ki, ennek mértéke 15% lenne Kanadában, 16% Japánban, 25% Dél-Koreában, 44% Törökországban és 68% Kínában, miközben az EU-ben a külföldi szolgáltatók előtt álló akadályok csupán 6%-os vámnak felelnének meg.

A TiSA-tárgyalásokban résztvevő 23 fél: Ausztrália, Chile, Kanada, Tajvan, Kolumbia, Costa Rica, az EU, Hong Kong, Izland, Izrael, Japán, Liechtenstein, Mauritius, Mexikó, Új-Zéland, Norvégia, Pakisztán, Panama, Peru, Dél-Korea, Svájc, Törökország, és az USA.
Eljáráskód: 2015/2233(INI)
Vita: február 1., hétfő
Szavazás: február 3., szerda
Eljárás: Nem jogalkotási állásfoglalás
Sajtótájékoztató: február 3., szerda 14:30
#TISA

Szerdán bocsájtják szavazásra annak a döntéstervezetnek a megvétózását, mely akár 110%-kal növelné a dízelautók nitrogénoxidok kibocsátási határértékét a sokat várt valós vezetési körülmények közötti kibocsátás-vizsgálatok bevezetésekor. A Környezetvédelmi Bizottság érvelése alapján a Parlamentnek meg kellene vétóznia a határértékek enyhítését, mert az aláásná a meglévő uniós normák betartatását. A kérdésről a januári plenáris ülésen zajlott vita.

Mindeközben, a Parlament nyomására adott válaszként január 27-én, szerdán az Európai Bizottság egy új szabályozást javasolt a gépjárművek jóváhagyására és piacfelügyeletére a Volkswagen-botrány tükrében, mely botrány kivizsgálására a képviselők 45-tagú vizsgálóbizottságot állítottak fel.

Valós vezetési körülmények (RDE) közötti tesztek
Az RDE-vizsgálatok bevezetésére vonatkozó csomag részeként, melyet az EU tagállamai a „Műszaki Bizottság – Gépjárművek” elnevezésű bizottság október 28-i döntésével hagytak jóvá, az Európai Bizottság a gépjárművekre vonatkozó nitrogénoxid kibocsátási határérték 110%-os növelését javasolta az új modellek esetében 2017 szeptemberétől, és minden új gépjármű esetében 2019 szeptemberétől.

Egy második lépésben ezt az eltérést 50%-ra csökkentenék a műszaki hibahatárokat figyelembe véve 2020 januárjáig az új modellek esetében (és 2021 januárjáig az összes új gépjármű esetében.)

Az új RDE-vizsgálatok valósághűbb méréseket eredményeznek, mert a kibocsátások a vezetés közben egy mozgatható eszközzel mérik. A jelenlegi, laboratóriumi eljárás sok olyan kiskaput tartalmaz, amelyet az autókészítők kihasználnak, hogy a termékeiket a valóságosnál környezetbarátabbnak állítsák be.

Eljáráskód: 2015/3029(RSP)
Vita: január 18., hétfő
Szavazás: február 3., szerda
Eljárás: Jogalkotási állásfoglalás (felhatalmazáson alapuló jogi aktus elleni kifogás)
#RDE #CarEmissions #NOx

Hétfő délután Cecilia Malmström kereskedelmi biztos részvételével arról vitáznak a képviselők, hogy elismerje-e az EU Kínát „piacgazdaságként”. A képviselők aggódnak, mert még nem kérték ki az Európai Parlament véleményét, annak ellenére, hogy társjogalkotóként részt kell vennie az EU-s jogszabályokban szükséges változtatások elfogadásában.

A képviselők arról kérdezik majd a Bizottságot, hogy milyen lehetőségeket vizsgál a Kínának javasolt piacgazdasági besorolás kapcsán, és hogy tervezi-e megvizsgálni a döntés várható hatását az európai uniós iparra és állásokra.

Háttér

Amikor Kína 2001-ben csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), a WTO-tagállamok felismerték, hogy még nem történt meg a teljes piacgazdasági átmenet. Kína elfogadott egy sor, a piacgazdasággá válást célzó kötelezettséget és elfogadta, hogy a többi WTO-tagállam a nem piacgazdaságokra vonatkozó lépéseket alkalmazhatott a kivitelére. A gyakorlatban ez gyakran magasabb dömpingellenes vámok kivetésében jelentkezett.

Kína úgy véli, hogy a 2001-es WTO-csatlakozási jegyzőkönyve kimondja, hogy a piacgazdasági átmenet 2016. december 11-e után automatikusan megtörténik. A csatlakozási jegyzőkönyv ilyetén értelmezése politikailag és jogilag vitatott, ugyanakkor néhány WTO-tag, például Ausztrália, már törvényileg elismerte Kína piacgazdasági besorolását.

Kína jelenleg egy kritériumot teljesít az EU „piacgazdaságot” definiáló öt technikai kritériumából. Az EU dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatainak 80%-a Kínát célozza.

Eljáráskód: 2016/2514(RSP)
Specialist: Agnese
Vita: február 1., hétfő
Eljárás: szóbeli választ igénylő kérdés
#EU #China #market

A migrációs kérdésekről tartott kedd délutáni közös vitán kérdéseket tesznek majd fel a törökországi szír menekülteket támogató, az EU-s és nemzeti költségvetésekből finanszírozott 3 milliárd eurós keret finanszírozásáról. A képviselők arról kérdezhetik az Európai Bizottságot, hogy honnan jön az EU költségvetésből származó rész, mennyit ajánlottak fel az egyes tagállamok, és hogy hogyan oldható meg, hogy a pénzt hatékonyan a menekültek szükségeinek fedezésére fordítsák.

A Törökországnak szánt menekülttámogatási keretet 2015. november 24-én indította a Bizottság egy olyan koordinációs mechanizmusként, melynek célja Törökország segítése a menekültek beáramlásának kezelésére. A keretösszegből 500 millió euró az EU költségvetéséből adódna, és a tagállamok hozzájárulásai 2,5 milliárd eurót tennének ki. A képviselők várhatóan ezen eloszlás megerősítésére is kérik majd a Bizottságot.

Képviselői delegáció a törökországi helyzet felmérésére

A Költségvetési és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság képviselői február 8-11. között Törökországba utaznak a menekültek (beleértve a nem táborban lakókat is) helyzetének felmérésére. A képviselők megpróbálják majd értékelni a Törökország és az EU közötti együttműködést is a migrációs válság kontextusában. A tervek szerint Ankarában találkoznak majd a migrációs kérdésekért felelős miniszterekkel, valamint a török parlament és civil társadalom képviselőivel is. A delegációt Jean Arthuis (ALDE, francia), a Költségvetési Bizottság elnöke és Sylvie Guillaume (S&D, francia), az Állampolgári Jogi Bizottság tagja vezetik majd.

Eljáráskód: 2016/2528(RSP)
Vita: február 2., kedd
Eljárás: a Tanács és a Bizottság felszólalásai (közös vita)
#refugeecrisis #migrationEU #EUfunds #Turkey

A nőket a közelmúltban ért kölni és máshol elkövetett támadások után a képviselők a nők ellen nyilvános helyen végrehajtott szexuális zaklatás és erőszak kérdését tárgyalják szerda este. Egy keddi vita keretében a képviselők a Bizottságot és a Tanácsot kérdezik, hogy milyen lépéseket terveznek a nőket érő nemi alapú erőszak megakadályozására az EU-ban. Egy szerdán szavazásra bocsájtott állásfoglalás a „2015 utáni időszakra vonatkozó új nőjogi és esélyegyenlőségi stratégia” elkészítését sürgeti.

A képviselők várhatóan megismétlik a Parlament által 2014-ben elfogadott felhívásukat egy nők elleni erőszakkal szembeni EU irányelv létrehozására. A képviselők szerint kevés előrelépés történt a nők elleni erőszak megszüntetésére és felhívják az EU tagállamokat, hogy mielőbb ratifikálják az isztambuli egyezményt. 28 tagállamból 16 még nem ratifikálta azt.

A Parlament 2015. június 9-i állásfoglalásában szólított fel egy 2015 utáni, a nemek közötti egyenlőségre és a nők jogairól szóló új stratégia elkészítésére. Az Európai Bizottság eddig csak egy személyzeti munkadokumentumot mutatott be, melynek nincs intézményközi értéke.

Háttér a szerkesztőknek

2014 februárjában a Parlament saját kezdeményezésű állásfoglalásban szólította fel a Bizottságot arra, hogy az év végéig alkosson kötelező érvényű jogszabályt a nőkkel szembeni erőszak ellen.

2014 májusában az előző Bizottság a Parlament kérésére válaszolva közölte, hogy nem tartja időszerűnek a nők elleni erőszakkal szemben való fellépésről szóló jogszabály-javaslat benyújtását.

Az Unió alapjogi ügynökségének 2014-ben végzett felmérése szerint az Unióban élő, 15 éven felüli nők mintegy harmada, azaz 62 millióan szenvedtek el fizikai vagy nemi erőszakot.
Eljáráskód: 2016/2526(RSP) és 2016/2539(RSP)
Vita: február 2., kedd és 3., szerda
Szavazás: február 3., szerda
Eljárás: szóbeli választ igénylő kérdés a Bizottság számára; a Tanács és a Bizottság felszólalása
#harassment #violenceagainstwomen #womensrights

A Parlament szerdán, Johannes Hahn bővitésügyi biztos jelenlétében vitatja meg Szerbia és Koszovó 2015-ös reformtörekvéseit. Várhatóan üdvözlik a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok normalizálása felé vezető előrelépést, és megjegyzik, hogy a kapcsolatokat segítené, ha minden EU-tagállam elismerné Koszovót. A képviselők várhatóan azokra a területekre is felhívják a figyelmet, ahol lemaradás látható: a jogállamiság, a szólásszabadság és a korrupció elleni küzdelem területén.

A ház csütörtökön szavaz a két külön állásfoglalásról.

Vita: február 3., szerda
Szavazás: február 4., csütörtök
Eljárás: a Tanács és a Bizottság felszólalásai (állásfoglalással)
#Kosovo #Serbia