Napi Tóra
|
 |
K”K,
Váérá hetiszakasz 4. kommentár, 5776. Tévét 25.
Mózes a következők tudatában vállalta el Izrael vezetésének nehéz feladatát: „Kérlek, Uram, nem vagyok a szó embere sem tegnapról sem tegnapelőttről, sem amióta szóltál szolgádhoz, hanem nehéz ajkú és nehéz nyelvű vagyok én.”(4.10). A Tóra ezáltal azt is tudatja: a zsidó vezetőnek joga van elhinni, hogy Isten akaratával összhangban került magas pozícióba, tudnia kell, hogy az Örökkévaló nem várja el, hogy tökéletes legyen, “csupán” annyit, hogy törekedjen cselekedeteinek megjavítására, és hogy ismerje fel képességeinek határát. Ha valamilyen hiányossága van, ne rejtegesse, ne próbáljon hibátlannak látszani, elvégre Mózes bevallottan „nehéz ajkú és nehéz nyelvű” volt, csak találja meg és hagyja kibontakozni azokat, akik egyes részmunkákban nála többre képesek. Képzelje magát bátran Mózes helyébe, és fogadja el a mindenkori Áront társként, nem alárendeltként, és minden erejével törekedjen rá, hogy ne kicsinyes féltékenység határozza meg viszonyukat. Majd képzelje magát Áron helyébe és emlékezzen arra, hogy annak dacára elismerte Mózes képességeit, hogy az nem zsidó környezetben nőtt fel, nem minden esetben fejezte ki magát szabatosan, ráadásul fiatalabb is volt nála. Ne feledkezzen el arról, hogy a testvéreket Isten egymás mellé rendelte, tudva azt, hogy a nép fizikai, szellemi szabadságának biztosítása kizárólag a zsidóságért dolgozók együttműködése által lehetséges.
Szép napot mindenkinek!
