Plenáris hírlevél – 2015. november 23-26. – Strasbourg

Plenáris hírlevél – 2015. november 23-26. – Strasbourg

A képviselők szerdán 8:30-tól 12:00-ig a november 13-i párizsi terrortámadásról és az azt követő rendőrségi és katonai akcióról vitáznak, hozzászólva a bel- és igazságügy-miniszterek november 20-i tanácsüléséhez. Az ülésen részt vesz Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke, és a Tanács luxemburgi elnöksége is. Egy, az uniós polgárok radikalizálódásának és terroristák általi beszervezésének megelőzéséről szóló állásfoglalást pedig a keddi vita után szerdán bocsátják szavazásra.

A vita várhatóan a terrorizmus elleni jelenlegi és a jövőbeni fellépésre fókuszál majd. A képviselők érinthetik az utas-nyilvántartási rendszerre (PNR) vonatkozó javaslatot (amelyről jelenleg zajlanak a háromoldalú tárgyalások a Parlament, a Tanács és a Bizottság között), a tagállamok, illetve a tagállamok és az Europol közötti információcsere fokozását, az Unió külső határainak védelmét, a terrorizmus finanszírozásának kérdését, és a fegyverkereskedelmet.

A vita során az Iszlám Állam elleni fellépésről is szó lesz.

Vita: november 25., szerda
Eljárás: a Tanács és a Bizottság felszólalása, majd vita
Twitter: #ParisAttacks #terrorism

Az Olasz Köztársaság elnöke, Sergio Mattarella szerdán délben ünnepélyes ülés keretében felszólal az Európai Parlamentben. Az Olasz Köztársaság 2015. január 31-án megválasztott tizenkettedik elnöke most először szólal fel a Házban.

Ünnepélyes felszólalás: november 25., szerda, 12:00
Eljárás: ünnepélyes ülés
Twitter: #Italy #Mattarella #ItalianRepublic

Martin Schulz, a Parlament elnöke november 24-én, kedden a strasbourgi ülésteremben ünnepélyes ülés keretében jelenti be a LUX-díj idei nyertesét. Az idei döntősök a következők: Mediterranea (Olaszország, Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Katar) Jonas Carpignano rendezésében, Mustang (Franciaország, Németország, Törökország, Katar) Deniz Gamze Ergüven rendezésében, és Urok (Az óra) (Bulgária) Kristina Grozeva és Petar Valchanov rendezésében.

A filmeket a Parlamentben megtekintő képviselők választják ki a kilencedik LUX-díj nyertesét. A szavazatok leadása november 16. és 23. között történik.

A három film rendezője november 24-én 15 órától sajtótájékoztatót tart Strasbourgban.

A LUX- díjjal az Európai Parlament európai vagy koprodukcióban készült filmeket ismer el. A díj célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az uniós politikákra, és hogy az egész Unióban népszerűsítse az európai filmet. A döntőbe jutott három film fordításának és feliratozásának költségeit a Parlament állja (az alkotásokat az Unió 24 hivatalos nyelvére fordítják le). A nyertes filmet emellett gyengénlátók és -hallók számára is elérhetővé teszik.

Díjátadás: november 24., kedd, 12:00
Eljárás: LUX-díj
Sajtótájékoztató: november 24., kedd, 15:00

Kedden az agresszív társaságiadó- tervezés és az adóelkerülés elleni fellépésre vonatkozó parlamenti ajánlásokról vitázik, szerdán pedig szavaz a Ház. Az állásfoglalásban a Parlament javasolja többek között, hogy a multinacionális vállalatok országonként készítsék el pénzügyi beszámolóikat, az Unió hozzon létre közös konszolidált társaságiadó-alapot, átláthatóbbak legyenek a multinacionális cégek és a kormányok közti adómegállapodások, és fokozottabb védelem illesse meg a közérdekű bejelentőket.

A portugál szociáldemokrata Elisa Ferreira és a német liberális Michael Theurer képviselők által előkészített állásfoglalás-tervezet kiindulópontja, hogy a multinacionális cégeknek ott kell adózniuk, ahol bevételt termelnek.

Álláspontjuk szerint káros a jelenlegi adóverseny, amely bármely közösen elfogadott szabályrendszer hiányában az agresszív adótervezést és az adóelkerülést ösztönzi. Az állami bevételkiesés mellett az is méltánytalan, hogy míg a nagy vállalatok alig fizetnek adót a nyereségük után, az adóteher teljes súlyával a kis- és középvállalkozásokra – és az állampolgárokra – nehezedik.

Vita: november 24., kedd
Szavazás: november 25., szerda
Eljárás: saját kezdeményezés
Sajtótájékoztató: november 25., szerda, 15:00
Twitter: #luxleaks #TaxTransparency

A Parlament kedden vitázik és szerdán szavaz a 2016-os európai uniós költségvetésről azt követően, hogy november 14-én megszületett a Parlament és a Tanács kompromisszumos javaslata. A parlamenti tárgyalódelegáció törölte a tanácsi költségcsökkentések nagy részét, és több forrást harcolt ki a menekültek legnagyobb hányadát befogadó országok számára. Több jut a kis- és középvállalkozásokra, a kutatás-fejlesztésre és az Erasmus+ diákcsereprogramra is.

A Parlament és a Tanács a 2016-os évre 155 milliárd eurós kötelezettségvállalási, és 143,2 milliárd eurós kifizetési előirányzatban állapodott meg. A 2016-os büdzséről született megállapodásban (amely része a november 14-i kompromisszumos megállapodásnak) a Tanács, a Parlament és a Bizottság elkötelezte magát az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés folytatása, és a rendezetlen számlák mennyiségének leszorítása mellett. A Tanács várhatóan november 24-én hagyja jóvá a kompromisszumot.

Vita: november 24., kedd
Szavazás: november 25., szerda
Eljárás: költségvetési
Sajtótájékoztató: november 25., szerda, 14:30, José Manuel Fernandes (EPP, Portugália), Gérard Deprez (ALDE, Belgium), Jean Arthuis (ALDE, Franciaország) és Eider Gardiazábal Rubial (S&D, Spanyolország) képviselőkkel
Twitter: #EUbudget #EUfunds #migrationEU #refugeecrisis

A terrorizmusról, az éghajlatváltozásról, a gazdasági növekedésről és a migrációról – vagyis a november 15-16-i antalyai (Törökország) G20 csúcstalálkozó témáiról – vitázik szerda délután a Parlament a Bizottság és a Tanács képviselőinek részvételével. A képviselők emellett véleményt mondanak a november 11-12-i vallettai (Málta) csúcson megszületett, a bevándorlók és menekültek beáramlásának kezelését célzó közös akciótervről is.

Vita: november 25., szerda
Eljárás: a Tanács és a Bizottság felszólalása, majd vita
Twitter: #MigrationEU #VallettaSummit #G20 #terrorism #ParisAttacks

A terroristagyanús személyek és a terroristaszervezetekben aktív „külföldi harcosok” kiszűrése és megfigyelése érdekében a tagállamoknak fokozniuk kellene a nemzeti bűnüldöző hatóságok és az Europol közötti információcserét és együttműködést, vélik a képviselők. A kedd délután megvitatandó, és szerdán szavazásra bocsátandó állásfoglalás-tervezetben az erőszakos szélsőségességet terjesztő, illegális internettartalmak azonnali törlését is kérik.

A képviselők a nem törvényerejű állásfoglalásban a szélsőségesség elleni fellépésről kidolgozandó közös uniós stratégiához kívánnak hozzájárulni, és javaslatokat tesznek annak kivédésére, hogy terrorista szervezetek elsősorban az interneten és a börtönökben európaiakat toborozhassanak. A képviselők szerint a megoldás az oktatáson és a társadalmi befogadáson alapul.

Egyéb javaslatok között útlevek elkobzása, bankszámlák befagyasztása, az Unióba visszatérő, nagy valószínűséggel radikalizálódott személyek ellenőrzése, és az európai dzsihádisták és terrorista-gyanús személyek fekete listájának összeállítása szerepel.

A képviselők emellett a radikalizálódott fogvatartottak elkülönítését, a kultúrák közötti párbeszéd fokozását, és a családtagoknak és barátoknak kínált segélymechanizmusok (például bizonyos személyek radikalizálódásának vagy terroristaszervezetbe való távozási szándékának bejelentésére szolgáló forróvonalak) felállítását javasolják.

Megjegyzés a szerkesztők számára
A becslések szerint már mintegy 5 000 európai csatlakozott terrorista szervezetekhez vagy katonai alakulatokhoz, elsősorban az Iszlám Államhoz, a Jahbat al-Nusrához és más közép-keleti vagy észak-afrikai szervezethez.

Vita: november 24., kedd
Szavazás: november 25., szerda
Eljárás: nem jogalkotási állásfoglalás
Twitter: #radicalisation #recruitment #terrorist #organisations

Az Európai Bizottság ne engedélyezze a műanyag termékekben, többek között cipőkben vagy burkolatokban lágyítószerként használt egyik ftalát adalékot, a DEHP-t tartalmazó műanyagok újrahasznosítását, kéri a Parlament szerdán. A vegyület sterilizálja a hímnemű magzatokat, így veszélynek teszi ki az újrahasznosítás során az adalékkal kapcsolatba kerülő munkásokat.

A DEPH az utóbbi ötven év legfontosabb, általánosan elterjedt ftalátja. Az Unió REACH (a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló) rendelete „különös aggodalomra okot adó anyagként” sorolta be, és 2015 februárjától használatát az Európai Vegyianyag-Ügynökség (ECHA) engedélyéhez kötötte. Játékok, gyermekgondozási cikkek és kozmetikumok nem tartalmazhatnak DEPH-t.

A Bizottság azonban egy, a tagállamok által még jóváhagyandó határozattervezetben engedélyezné a DEHP-t tartalmazó anyagok újrahasznosítását új PVC-termékekben.

A DEHP károsítja az emlősök endokrin rendszerét, így többek között csökkenti az embriók tesztoszteron-szintjét. Emellett visszafordíthatatlanul károsítja a fejlődő magzat reproduktív képességeit, és visszafogja a magzatfejlődést.

Szavazás: november 25., szerda
Eljárás: nem jogalkotási állásfoglalás
Twitter: #DEHP

Támogassák a tagállamok, hogy a humanitárius segélyek 4 százalékát a válságzónákban élő gyerekek oktatására fordítsa az Európai Unió, és segíteni tudja a kiskorúak helyi oktatási rendszerbe való integrálását: ezt kérik a képviselők szerda délután. Az Európai Bizottság javaslatáról csütörtökön szavaz a Parlament.

Megjegyzés a szerkesztők számára

A becslések szerint 65 millió gyermek él háborúk vagy egyéb vészhelyzetek sújtotta válságzónában a világ 35 országában, ahol mintegy 37 millió általános és középiskolás diák nem jár iskolába. A válsághelyzetek kezelése során még mindig az oktatás a legelhanyagoltabb terület, hiszen a humanitárius segélyek pusztán két százalékát fordítják e célra.

Vita: november 25., szerda
Szavazás: november 26., csütörtök
Eljárás: szóbeli választ igénylő kérdés a Bizottsághoz (állásfoglalással)
Twitter: #education

A képviselők egy hétfőn megvitatandó és kedden szavazásra bocsátandó állásfoglalásban fogalmazzák meg a gyermekszegénység ördögi körét megtörni kívánó javaslataikat. Ezek között az alábbiak szerepelnek: több forrás a szociális védelem, az egészségügy, az oktatás és a szociális lakhatás biztosítására, és „gyermekgarancia” alapok létrehozása.

Az Inês Cristina Zuber portugál baloldali képviselő által megfogalmazott javaslat emellett a szolgáltatások bővítésére és a gyermekek bevonására szólítja fel a tagállamokat és az Európai Bizottságot. A gyermekszegénység és a szociális kirekesztés csökkentése az EU 2020 stratégia céljai között is szerepel.

Háttér a szerkesztők számára

2008 és 2012 között a gyermekszegénység és szociális kirekesztés által érintett gyermekek száma az EU 27 tagországában és Norvégiában, Izlandon és Svájcban csaknem egymillióval nőtt (a szegénység által sújtott gyerekek száma csupán 2011 és 2012 során félmillióval lett nagyobb). 2013-ban az addigra 28 tagúra bővült Unióban 26,5 millió gyereket fenyegetett a szegénység vagy a szociális kirekesztés (Eurostat). Észtországban, Görögországban és Olaszországban 2008 óta kétszeresére nőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akik két egymást követő napon nem ettek húst vagy halat.

Vita: november 23., hétfő
Szavazás: november 24., kedd
Eljárás: nem jogalkotási állásfoglalás