Napi Tóra
|
K”K, |
Nicávim hetiszakasz 1. kommentár, 5775. Elul 22.
Nicávim hetiszakaszt közvetlenül Ros Hásáná előtt szoktuk olvasni. Nem véletlenül, mert a szidrában többször is említve van a megtérés (תשובה) gondolata: „és megtérsz Örökkévaló Istenedhez és hallgatsz a szavára…” (30:2). A megtérés lehetősége egyebek közt választásaink jelentőségére hívja fel a figyelmet, ahogyan a következő vers is: „Lásd, eléd tettem ma az életet és a jót, a halált és a rosszat” (30:15). Rabbi Slomo Efráim Luntschitz kérdezi: „miért nem helyezi a pászukban a „jó” kifejezést az „élet” elé a Tóra, hiszen az embert csak jócselekedetei ruházzák fel érdemekkel élete során”? A Kli Jákár saját kérdésére így válaszol: „a szavak sorrendjével a Tóra figyelmeztetni akarja az embert: ne azért tegyen jót, hogy érdemeket szerezzen Isten és/vagy embertársai előtt, hanem tekintsen vissza nem térő lehetőségként az életére, amit azért kapott, hogy – erejéhez, tehetségéhez mérten – a lehető legtöbb jótett elvégzésével töltse meg”. A megtérés akkor történt meg, ha már nem a lehetőségeink függvényében látjuk az életünket, hanem az életünk egészét éljük meg egyetlen lehetőségként.
Sávuá tov, jó hetet mindenkinek!
