Plenáris hírlevél – 2015. szeptember 7-10., Strasbourg

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker szerda reggel megtartja az első évértékelő beszédét az Európai Parlament strasbourgi üléstermében. Az évértékelőt az eddigi eredményekről és a Bizottság 2016-os munkatervéről szóló vita követi.

Az Európai Unió helyzetét értékelő beszéd (angolul: „State of the Union”, SOTEU) és az azt követő vita szerves része annak a parlamenti munkának, amelynek során a képviselők nyomon követik és ellenőrzik a Bizottság munkáját. Ez a folyamat tavaly a biztosjelöltek meghallgatásával indult.

A Bizottság elnöke 2010 óta minden évben évértékelő beszédben mutatta be az Unióban zajló politikai fejleményeket és a jövőre vonatkozó terveket. Azonban ezúttal más a helyzet: idén először mondja el olyan bizottsági elnök a beszédet, akit valóban megválasztott, nem pusztán jóváhagyott az Európai Parlament.

A Parlament a választások óta eltelt idő eredményeinek ismertetését, a soron következő projektek és feladatok bemutatását, de az európai integrációról alkotott hosszú távú elképzelés felvázolását is várja Juncker elnöktől.

A képviselők 13 órakor szavaznak azokról a témákról, amelyet a Parlament a 2016-os bizottsági munkaprogram prioritásaiként szeretne látni.

Megjegyzés a szerkesztők számára

Jean-Claude Junckert a 2014. május 22-25-i európai parlamenti választásokon legtöbb mandátumot szerzett párt vezető jelöltjeként 2014. július 15-én titkos szavazással választotta meg a Parlament az Európai Bizottság elnökéül. Juncker 2014. november elsejétől tölti be a tisztséget.

2014-ben az Európai Tanács első ízben „(a)z európai parlamenti választások figyelembevételével és a megfelelő egyeztetések lefolytatása után” javasolt elnökjelöltet az Európai Bizottság élére. Az új, demokratikusabb eljárás jogi alapjául a 2009 decembere óta hatályos Lisszaboni szerződéssel módosított európai uniós szerződés szolgált.

A 2014-es választások előtt az elnökjelölteket nem jelölték, így azoknak nem volt választási programjuk és választási kampányt sem folytattak.

Az Európai Parlament előtt legelőször José Manuel Barroso mondott évértékelő beszédet 2010. szeptember 7-én.

Vita: szeptember 9., szerda
Eljárás: az Európai Bizottság elnökének felszólalása
Twitter: #SOTEU

A Parlament a mezőgazdasági céllal tartott állatok klónozásának, a klónozott állatok utódaiból készült termékeknek és azok importjának betiltásáról vitázik és szavaz kedden. A képviselők a klónozás folyamata során tapasztalt magas halálozási arányra, valamint az európaiak állatjogi és etikai kifogásaira hivatkozva szigorítanák a Bizottság eredeti javaslatát.

Mivel több nem uniós országban már zajlik a haszonállatok klónozása, ezért a jogszabály minden olyan esetben törvénytelenné minősítené az állatok, az állati szaporítóanyag-termékek, és az állati eredetű élelmiszeripari termékek vagy takarmányok importját, ahol az importigazoláson nem szerepel: a termék vagy állat nem klónozott.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) egy 2008-as véleményében kifejtette, hogy a klónozott egyedek jelentős részének egészségügyi problémái adódnak, amelyek gyakran súlyos betegséghez vezetnek vagy halálosak. Részben ezért is alacsony a klónozás technológiájának hatékonysága: a szarvasmarhák esetében 6-15 százalék, a sertések esetében pedig 6 százalék. A klónok rendellenességei és az embrió szokatlanul nagy mérete ráadásul gyakran nehéz elléshez és újszülött állat elhullásához vezet.

Fogyasztói felmérésekre utalva a képviselők úgy vélik, hogy az európai polgárok határozottan tiltakoznak a klónozott állatokból készült élelmiszerek fogyasztása ellen, és a többség állatjóléti és általános etikai megfontolások alapján a mezőgazdasági céllal végzett klónozást is helyteleníti.

Vita: szeptember 8., kedd
Szavazás: szeptember 8., kedd
Eljárás: együttdöntés (rendes jogalkotási eljárás), első olvasat
Twitter: #cloning #animalcloning #farming

Az Európai Parlament 40 ezer, Olaszországba és Görögországba érkezett menedékkérő a következő két évben más uniós tagállamba történő áthelyezéséről szóló sürgősségi szabályokról vitázik kedden és szavaz ezzel kapcsolatos álláspontjáról szerdán. Az állandó megoldásnak – amelyről a Parlament és a Tanács közösen dönt – a tagállamok által mutatott nagyobb fokú szolidaritáson és felelősség-megosztáson kell alapulnia, fogalmaztak a képviselők.

Az állampolgári jogi bizottság az Olaszországra és Görögországra nehezedő jelentős nyomás enyhítése érdekében, de „egy állandó sürgősségi áttelepítési rendszerről szóló közelgő jogalkotási javaslat” próbájaként is támogatja, hogy a következő két év során „kezdetben összesen 40 ezer kérelmezőt áthelyeznek Olaszországból és Görögországból” (24 ezret Olaszországból, 16 ezret Görögországból).

„Fontolóra kell venni ugyanakkor az áttelepítési helyek további növelését, amennyiben (…) a gyorsan változó menekültáramláshoz (…) való alkalmazkodás érdekében erre szükség van” – teszik hozzá a képviselők. A parlamenti bizottság javasolja az Európai Bizottság számára, hogy a sürgősségi szabályok hatálybalépését követő hat hónapon belül a legfrissebb rendelkezésre álló adatok alapján az esetleges változtatások szükségessége céljából értékelje az Olaszországból és Görögországból áttelepítendők megoszlását.

A képviselők a nyugat-balkáni bevándorlás (török-görög vagy török-bolgár határon át Magyarország felé) kapcsán megjegyzik: „(a)z útvonalat mostanra egyre több, háború és üldöztetés elől menekülő személy is használja”.

Az uniós belügyminiszterek július 20-án állapodtak meg abban, hogy első lépésként 32 256 menedékkérőt telepítenek át, decemberig pedig a 40 ezer fő elérése céljából felülvizsgálják a számokat (a tagállamok által vállalt menekültek számait tartalmazó táblázat – Magyarország egyetlen menekültet sem vállalt). A miniszterek várhatóan szeptember 14-én ülnek ismét tárgyalóasztalhoz.

Megjegyzés a szerkesztők számára

A Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 78(3) cikke alapján konzultál a Parlamenttel az átmeneti áttelepítési mechanizmusról. Az állandó mechanizmusról szóló javaslat beterjesztésekor (amelyet a Bizottság az év végéig ígért) a Parlamentnek együttdöntési feladata van, azaz a Tanáccsal (vagyis a tagállamokkal) egyenrangú félként dönt az állandó mechanizmusról.

A Frontex adatai szerint 2014-ben az Unióba irányuló migráció egyik fontos útvonala a nyugat-balkáni útvonal volt, 43 357 illegális határátlépéssel. 2015-ben drámaian megnőtt az illegális határátlépések száma. 2015. január és június között 67 444 migráns és menekült használta a Törökország és Görögország, illetve Bulgária közötti határon, valamint a magyarországi határszakaszon keresztül vezető útvonalat. Az előző év ugyanezen időszakához képest ez 962%-os növekedést tesz ki. 2015. január és június között Afganisztánból 17 955, Szíriából 13 225, Irakból 3 021, Eritreából pedig 196 menekült lépett be az Unióba ezen az útvonalon.

A mostani határozatjavaslat a menedékkérők egyik tagállamból a másikba történő „áttelepítéséről” (relocation) szól, vagyis a menedékkérők szétosztásáról az Unión belül. Az Unión kívül, háborús gócpontok melletti menekülttáboraiban tartózkodó 20 ezer menekült tagállamokban történő „letelepítésről” (resettlement) egy másik bizottsági ajánlás szól, a kérdésben a Tanács dönt.

Vita: szeptember 8., kedd
Szavazás: szeptember 9., szerda
Eljárás: konzultáció
Twitter: #migration #asylum #refugees #Italy #Greece

A menekültválság legfrissebb nyugat-balkáni, földközi-tengeri és Calais-i fejleményeire adott uniós és tagállami válaszokat vitatja meg a Parlament a Bizottság és a Tanács képviselőivel szerdán, az évértékelő beszédet követően. A vita során várhatóan felmerül az is, hogyan kezelhető legjobban a menedékkérőkből és gazdasági bevándorlókból álló vegyes migránstömeg.

A Parlament az Uniót már korábban is a felelősség és szolidaritás megosztására szólította fel, és többek között az alábbi konkrét lépéseket sürgette: a menedékkérők tagállamok közötti szétosztását meghatározó kvóta bevezetését, a letelepítési programhoz való nagyobb mértékű hozzájárulást, a harmadik országokkal való szorosabb együttműködést, és az embercsempészek elleni szigorúbb szabályok bevezetését.

A képviselők az uniós menedékügyi rendszer biztonságos és jogszerű elérésének biztosítását is kiemelten fontosnak tartják.

Vita: szeptember 9., szerda
Eljárás: a Tanács és a Bizottság felszólalása, majd vita
Twitter: #migrationEU #asylum #refugeecrisis