Dr. Lednitzky András beszéde, mely a szeptember 2-i, Szegedi Őszi Zsidó Kulturális Fesztivál nyitó rendezvényén hangzott el.

Miniszter Úr! Államtitkár Úr! Elnök és Képviselő Urak! Hölgyeim és Uraim! Minden jelenlévő – több mint egy évtizedes fesztiválunk jelen nyitó rendezvényére – látogató!

 

Mondhatnám úgy, barátaink. Él Szegeden egy vallási közösség, amely az 1700-as évek közepétől települt a városba, 1781-ben hozta létre első szervezetét, alkotta alapszabályát, majd tagjai jelentős részt vállaltak, építettek, adtak lokálpatriótaként ipart, kereskedelmet, tudományt, kultúrát, csodás palotákat, művészi értékeket lakóhelyüknek. Munkahelyeket teremtettek befogadóik számára is – velük együtt hosszú időn át közülük kerültek ki a város legnagyobb virilistái. Aztán jött egy korszak, mikor az államgépezet elfeledte, kirekesztette polgárait, csupán vallásuk, fajuk alapján megkülönböztetve, hangsúlyozom, a többiekkel egyenrangú állampolgárait. Ennek lett a végkifejlete a holokauszt, amely számunkra a mai Magyarország területét nézve közel 470 ezer, Szegedről, több mint háromezer sorstársunk életébe került munkaszolgálatosként, gettózottként, erőltetett menetben, munka- és haláltáborban, bányákban. A felszabadulást követően sokukat a Gulagra száműzték, míg másoknak életüket kellett újrakezdeniük. Több mint 270 éve vagyunk jelen Szeged városában. Amikor 1996-ban elnök lettem, társaimmal arra tettem voksomat, hogy ez a ma is élő közösség továbbélését, megújulását segítjük elő, nyitottabbá tesszük, még szorosabb kapcsolatot építve a társvallásokkal, akik közül sokan segítettek a nehéz években is üldözötteink életét mentve. Azt terveztük, tesszük, hogy a vallás gyakorlása mellett követjük az elődeink által alkotott kulturális létet, visszahozzuk azt a nyílt zsinagógai hangulatot, amelyben a 20-as években, a békeidőben éltek. Ápoljuk a Löwi hagyományokat, a Tóra, a neológia előírásai szellemében őrizzük csodás, 1900-1903 között épült, 112 éves zsinagógánkat, a vele egyidős közösségi székházunkat, és lassan kétszáz éves temetőnket.

19 éve, első televíziós interjúmban, az azóta sajnos elhunyt Kármán Gyuri barátom, a kiváló orgonista kérdezte tőlem: asszimiláció vagy integráció? Varga Papi László könyvében felvetette magyar – szögedi – zsidóság, esetleg szögedi zsidó magyar, vagy zsidó magyarság? A válaszom: a jó értelemben vett integrálódott személyiség, amely egyéniségében, de közösségében is megőrzi, átadja, továbbviszi identitását, át- és továbbadja értékeit. Kiteljesíti a szimbiózist, igazolja, hogy a hazai zsidó kultúra a magyar kultúra része, annak alkotóeleme. Fesztiváljaink erről szólnak, s most is, ha áttekintik szórólapjainkat, műsorfüzetünket, programunk ezt teljesíti. Lesz komoly-, könnyűzene, dzsessz, zsidó-klezmer, és cigányzene, megszólal csodás hangú orgonánk, vendégszerepelnek nálunk hazai, külföldre elszármazott, vagy külföldi – köztük izraeli – szóló és együttes művészek, lesz könyvbemutató, dokumentum és festménykiállítás, és ismét megtartjuk – immáron huszadik alkalommal – Izraeli Vacsoraestünket. Ha a programokból bevételünk adódik, zsinagógánk rekonstrukciójára fordítjuk. Jegyeink elérhető árúak, a tetszést a nagyérdeműre bízzuk. És most engedjék meg, hogy köszöntsem vendégeinket:

Prof. Dr. Trócsányi László igazságügyi minisztert

Takács Szabolcs miniszterelnökségi államtitkárt, az IHRA elnökét,

Zoltai Gusztáv miniszterelnökségi tanácsadót

Dr. Solymos László Szeged M.J.V.  alpolgármesterét

Nógrádi Zoltán Mórahalom város polgármesterét

Prof. Szabó Gábor akadémikust, az SZTE rektorát

Dr. Kozma Gábor Hittudományi Főiskolai rektort

Nemesi Pál Kereskedelmi Kamara elnököt

Szabó György MAZSÖK elnököt

Ács Tamás BZSH elnököt

Szeged testvérvárosai, Szabadka és Temesvár hitközségi delegációit.

Külön szeretettel üdvözlöm körünkben Ilan Mor nagykövet úr őexcellenciáját, akire nemcsak visszatérő vendégként, hanem igazi segítő partnerként, szimpatizánsként, Szeged szeretete alapján tiszteletbeli közösségi polgárunkként is tekintünk.

A fesztivál megnyitására felkérem Trócsányi miniszter urat, kérem fáradjon ki.

A mikrofonhoz szólítom Takács Szabolcs államtitkár urat, aki az IHRA soros elnökeként az európai antiszemitizmus elleni küzdelem, a holokauszt-megemlékezések fő koordinátora.

Végül, de nem utolsósorban Ilan Mor nagykövet úr őexcellenciáját szólítom a népeink közötti kapcsolatot erősítő mostani közös fesztiválprogram résztvevői üdvözlésére. Köszönöm. S most már tényleg a koncert következik. Illényi Katica Liszt és Artisjus díjas ének és hegedűművész valamint a Swing the Gitanes együttes műsora. Fogadják szeretettel.

Köszönöm a kiváló hangulató fesztiválnyitó koncertet, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, a MAZSIHISZ pályázatai támogattak. A fellépők kérem fogadják szeretetünk virágait, az izraeli művészek egy-egy üveg bort Tokajból, természetesen kóserolva, annak reményében, hogy még lesznek hazánkban vendégeink. Köszönöm a kapcsolatfelvételben segítő Kisszabó Gábor közreműködését. Kedves Vendégeink, befejezésül engedjék meg, hogy bejelentsem, a második ütemmel folytatódik a Szegedi Új Zsinagóga rekonstrukciója, a tornyok, a tető, a külső homlokzat, alászigetelés, és ha az összegből futja, a kerítés és a biblikus park helyreállításával, amelyre a kormány 950 milló Forintot biztosít. Bízom benne, hogy jövő évi fesztiválunk már egy megújult külsejű épületben szerveződik. A további folytatás még a jövő kérdése. Köszönjük részvételüket!