Igen, az OR-ZSE-n
|
“Lásd, áldást és átkot teszek ma elétek” (11:26). Vajon miért jelen időben fogalmazott Mózes (“teszek ma elétek”), és miért nem múlt időt használt? A vilnai gáon szerint a Tóra e helyen azt tanítja, hogy a választás lehetősége jó és rossz között minden ember számára minden nap minden órájában adott. Amíg a lélek az emberben van, meg kell küzdenie a rossz ösztön (jécer hárá) kísértéseivel. Ezt a küzdelmet nehezíti a Rabbi Avraham Twersky (1930-) által mondott gondolat: “soha ne vitatkozz a rossz ösztönnel és ne érvelj ellene, mert mondhatsz akárhány érvet is, biztos lehetsz benne, hogy a jécer hárá többet fog felsorakoztatni”. „Ne bízd el magad halálod napjáig” (Ávot 2:5) – Hillél figyelmeztet, hogy nem támaszkodhatunk múltban szerzett érdemeinkre, hanem időről-időre meg kell újulnunk, és erényeink megőrzése mellett meg kell próbálnunk kiküszöbölni hiányosságainkat. E gondolattal von párhuzamot Rabbi Elijáhu, amikor azt mondja, hogy Mose rábénu az „áldás” és „átok” közti szüntelen választási kényszerre mutat rá a „lásd” kifejezéssel.
Sábát sálom, békés szombatot mindenkinek!