Európa megint Pécsre figyelt
Augusztus 2-án ért véget az Europa Cantat Nemzetközi Kórustalálkozó, melynek Pécs adott otthont. A nagy sikerrel megrendezett eseményről ezúttal Hoppál Péter kulturális államtitkárt kérdeztük.
Hihetetlen sikere volt az Europa Cantatnak.
Valóban, már régóta, három éve készültünk arra, hogy ez a hihetetlenül fantasztikus, a legnagyobb, legtöbb aktív résztvevővel zajló kórusfesztivál Pécsre érkezzen. Nagy élmény volt, hogy már a megnyitó napján, július 24-én egész egyszerűen nem lehetett megmozdulni a városban. Elsősorban köszönhetően a 42 országból érkezett több mint 4 ezer fellépőnek. Rengeteg ember, rengeteg nyelv, rengeteg arc, tisztára olyan volt, mint a Bábel tornya. Azt különösen jó volt látni, hogy amikor a résztvevők az utcán sétálgattak és az egyik csoport meglátta a másikat, akkor az utca egyik feléből rövid kis koncertet adtak a másiknak és mellette a pécsieknek is, aki látta ezeket a pillanatokat, az egy valódi kulturális kavalkádba csöppent. Talán nem túlzás, hogy a kórusfesztivál hetére Pécs újra Európa kulturális fővárosává vált, amit már 2010-ben is megélt.
Beavatna az előzményekbe is?
Amikor 3 évvel ezelőtt Torino adott otthont az Europa Cantatnak és az Európai Kórusszövetség ellenszavazat nélkül döntött úgy, hogy idén Pécs városa rendezheti meg ezt az eseményt, akkor pontosan tudták, Magyarországnak és Pécsnek is a kórusművészetben, az európai kóruskultúrában egy nagyon kitüntetett hagyománya, múltja van. Ennek is köszönhetően másodjára került ide ez a fesztivál, hiszen 1988-ban már egyszer sikerült megrendezni az Europa Cantatot. Én akkor elsős gimnazistaként kimaradtam belőle, de később, amikor már itt az egyetemen, vagy aktív karnagyként beszéltem azokkal, akik jelen lehettek az akkori fesztiválon, amely szintén elementáris erővel ható volt, azt mondták ez az élmény semmivel sem hasonlítható össze. Most ezt sikerült nekem, Pécsnek, Magyarországnak, a kultúra rajongóinak is megtapasztalnunk.
Hogyan zajlott le a kórusfesztivál?
Több műhelyben, workshopban, atelierben dolgoztak a résztvevők az 1 hét alatt, segítségükre voltak kiváló, nemzetközi hírű karnagyok. Majd amikor megtanulták az adott kórusművet, azt a pécsi koncerttermekben, templomokban, szabadtéren adták elő. Miközben folyamatos munka zajlott, közben állandó koncert-jelenlét is volt. Mindezt tetézte az a fesztiválhangulat, ami fantasztikus pezsgést hozott. Ennek eredmény volt, hogy a minden esti nagy koncert a Dóm téren, a kétezer éves helyszínen, ahol a római kori építmények is megtalálhatóak, az ókeresztény sírkamrák, melyek az UNESCO Világörökség Program részévé váltak, énekelt együtt a 4200 aktív énekes az kilátogató turistákkal. Minden este 10 ezer ember énekelt együtt az Europa Cantat minden estéjén.
Ez egy európai kórusfesztivál, de ha jól láttam, voltak itt a kontinensen kívülről érkezettek is.
Így van, az Europa Cantat nem csak a kontinensről érkezett kórusok számára ad lehetőséget, így jöttek el ázsiai kórusok is. Ennyien nem regisztrálták magukat a rendezvényre, mint most Pécsett, ebben is újat mutattunk. E magyar rendezésű fesztivál tehát egyben rekord is volt. Nagy munkát végzett a szervezőbizottság, ezt megerősítette a bonni székhelyű Nemzetközi Kórusszövetség, amelyik magyar elnököt választott Móczár Gábor személyében. Róla csak annyit érdemes megjegyezni, hogy nem karnagy, nem énekes, bár kórustag, hanem egy mérnök-közgazdász. Ő építette fel a stábot idénre, amelyet egy önkéntesekből álló csapat segített. Kellet ez, így sikerült egy komoly kampányt folytatni, az internet világát kihasználva, jól pozícionálva az európai médiamegjelenéseket. Az Europa Cantat sikeréhez jelentős támogatást adott Magyarország Kormánya, Pécs városa is. A megnyitómban is beszéltem erről, a kormányzat 1 millió euroval támogatta a rendezvényt, amihez Pécs is hozzájárult.
Miért pont ezt a rendezvényt támogatták?
Többen is megkérdezték, hogy miért pont nemzetközi fesztiválokba invesztálunk közpénzt, ráadásul nem is keveset, nem csak az Europa Cantatot, de a Budapesti Tavaszi Fesztivált is. Mindenkinek azt tudom mondani, azért tesszük, mert egy nemzetközi ranggal bíró kulturális fesztivál a látogatók által igénybe vett szolgáltatásokon keresztül legalább a másfélszerese költést eredményez, így ez a támogatás az adóbevételeken keresztül vissza is érkezik az országhoz. Már lehet tudni, hogy az Europa Cantat 300 milliós támogatása 400-450 milliós helyi szolgáltatás bevételt eredményezett. Az élmények, a hangulat az már a tiszta nyereség lett. Biztos vagyok abban, hogy az Europa Cantatnak köszönhetően az elkövetkezendő időszakban több látogató érkezik majd Pécsre is.
Érkeztek kórusok Izraelből is, ez annak is köszönhető, hogy Ön többször is járt Jeruzsálemben?
Szerencsére Izrael és Magyarország között nagyon élénkek a kulturális kapcsolatok, legutóbb amikor az Operettszínház turnéján voltam Izraelben, akkor is megerősítettem, a két ország közötti együttműködések, a gazdasági, diplomáciai együttműködések felett vannak a kulturális kapcsolatok, amik csak erősítik a két ország barátságát. Ugyanakkor ez igaz mindenféle kétoldalú együttműködésre, legyen szó amerikai, európai, ázsiai országokról. Tehát mindenekelőtt és legerőteljeseben a kulturális kapcsolatokon keresztül tudunk barátságokat kötni. Ha már megvan a kapcsolat, ha már megismertük egymást, ha már megismertük egymás kultúráját, akkor sokkal könnyebben megy a gazdasági együttműködés. Ebből a szempontból is jól teljesít Magyarország az Európai Unióban.
Nem lehetséges, hogy a külügyi tárca megirigyli az Önök sikereit?
Nagyon bízom ebben, annak külön örülök, hogy Szíjjártó Péter miniszter úr is nagyon fontos eszköznek tartja a kulturális diplomáciát, a tárcájánál is van olyan nagyszerű szakember, aki a kultúra exportjával foglalkozik. Vele állandó a kapcsolat olyanokban is, hogy a jelentős hazai kulturális intézményeink minél több alkalommal megjelenhessenek külföldön. Azt hiszem, ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy azok a sztereotípiák, melyek az országot nem jó irányba mutatják, ledőlhessenek. Gondoljon csak bele, egy ilyen kulturális találkozó alkalmával mindenki megérezheti, hogy miről is szól a valódi együttműködés.
Így az Europa Cantat végén kérdezhetem, hogy mi lesz a másik jelentős zenei esemény, amelynek szintén Magyarország ad otthont?
Nagy öröm volt, hogy idén Magyarország két jelentős kulturális rendezvénynek is otthont adhat, az egyik a most véget ért Europa Cantat, a másik, az októberben megrendezésre kerülő WOMEX, a World Music Expo. Ez utóbbi szintén rengeteg résztvevővel és nagyon komoly létszámú közönséget vonzó esemény lesz. A WOMEX kapcsán elmondható, a világzenei műfajok találkozása lesz megrendezve, kiállításokkal, programokkal. Itt Magyarországnak van mit elmondania, felmutatnia, hiszen a bartóki, kodályi örökség nem csak a kórusművészetben jelenik meg, mint most ezt Pécsen történt. Ez az örökség megjelenik a népzene újraértelmezésében, annak bemutatásában is. A mély gyökerű népzenének a világzenei műfajok által történő újragondolása mindenütt intenzív, Magyarországon született produkciókat például nagyon magas sz6inten jegyzik. Csak egy példa, Lajkó Félix Mező című lemeze az év elején a kategória slágerlistáját vezette hónapokon át. Méltán lehet mondani, a magyar muzsikusok egy jelentős kulturális exportcikket jelentenek, Magyarországot, az arról kialakult képet mindenhol nagyon magas szinten tudják képviselni.
Támogatnak még más rendezvényeket is?
Egy nagyon jelentős fesztivál támogatás van a Nemzeti Kulturális Alapnál, ide lehet pályázni, de ezen kívül a nagy kulturális fesztiválokat, mint a Sziget, a Nagyon Balaton, külön is támogatja a kormányzat. Sorolhatom még a miskolci Bartók Pluszt, a VeszprémFesztet, a Zempléni Fesztivált, a POSZT-ot, látható, hogy sok más jelentős kulturális fesztivál is nagyobb állami támogatást kap, kapott. Persze nem vagyok elégedett, harcoltam azért, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium támogassa azt az elképzelésemet, hogy a nagy vidéki fesztiválok egy önálló, külön költségvetési sor legyenek, így nekik nem kell várni a pályázatokra, nem júniusban tudják meg, hogy az adott évi nyári pályázatuk hogyan dőlt el. Ez egy új kezdet, már van egy negyedmilliárdos csomag, amiből 2016. január 1-től tudjuk a nagyobb vidéki fesztiválokat. Ez egy nagy érték, mert fontos, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztivál mintájára már az év elején kellő pénzzel megtámogassuk a vidéki rendezvényeket, annak érdekében, hogy a már említett gazdasági felhajtó erő jelen lehessen a vidék Magyarországán is.
Az Operaház is szerepelt nyáron a Balatonnál, a Zeneakadémia is nyitva áll. Mi várható még ezeken a helyszíneken?
A magas műfajok kedvelői is egyre többen vannak, ők igénybe is veszik az Opera, a Zeneakadémia által nyújtott lehetőségeket. Mellette megnyitottuk újra az Erkel Színházat, az Operaház költségvetését megnöveltük. Ezek az intézmények azáltal, hogy magas állami támogatásban részesülnek, egyfajta közönségnevelést is végrehajtanak úgy, hogy olcsóbb jegyekkel nyitnak lehetőséget arra, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek, akiknek soha nem lenne módjuk eljutni a fővárosba, az Operába. 300 forintos jegyért, 140 ezer gyereket hoztunk el az Operába a MÁV segítségével. Bízom abban, hogy ezt a feladatot a Zeneakadémia is jól végzi majd.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
