A kérdőívet visszaküldők egyértelműen állást foglaltak amellett, hogy mind európai, mind magyar szinten szigorúbb szabályozásra van szükség – jelentette ki Kovács Zoltán az illegális bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció eredményeit ismertetve.
1 millió 254 darab kérdőívet küldtek vissza a polgárok, és 57.973-an töltötték ki az internetes kérdőívet. Az egyik leghatékonyabb, legsikeresebb nemzeti konzultációnak tekinthető – jegyezte meg Kovács Zoltán a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában tartott hétfői sajtótájékoztatóján.
A szóvivő hangsúlyozta, a konzultáció fontosságát az elmúlt időszak eseményei alátámasztják; naponta dönt sajnálatos rekordokat a hazánkba érkező illegális migránsok száma. A mai nappal több mint 95 ezer illegális migráns érkezett, nem csökkenő, hanem növekvő nyomással áll szemben az ország és az unió – fűzte hozzá.
A konzultáció kapcsán Kovács Zoltán közölte, az emberek hasonlóan gondolkodtak a 12 kérdésről; a nagyszabású ellenkampány ellenére elhanyagolható az elutasító válaszok aránya.
A kérdőívet visszaküldők egyértelműen állást foglaltak amellett, hogy mind európai, mind magyar szinten szigorúbb szabályozásra van szükség, arra, hogy ennek a modernkori népvándorlásnak, az illegális határátlépésnek valamilyen módon gátat kell vetni – szögezte le a kormányszóvivő.
Az első kérdés a terrorfenyegetettségre vonatkozott. 70 százalék határozott és egyértelmű igennel felelt, hogy fontos kérdésnek tekinti a terrorizmus térnyerését.
A második kérdés arra vonatkozott, hogy a következő években lehet-e attól tartani, hogy Magyarországon növekszik a terrorfenyegetettség. 39,3 százalék szerint komoly esély van rá, 56 százalék szerint előfordulhat, és 3,7 százalék tartotta kizártnak, hogy ilyen Magyarországon előforduljon. Ez azt is jelzi, hogy a magyarok alapvetően biztonságban érzik magukat – tette hozzá Kovács Zoltán.
A harmadik kérdés arról szólt, hogy vannak, akik szerint a Brüsszel által rosszul kezelt bevándorlás összefüggésben van a terrorizmus térnyerésével. 61 százalék volt a teljesen egyetértők aránya, 27,8 százalék inkább egyetértett, és csak 11,1 százalék volt, aki nem értett egyet az állítással.
A negyedik kérdés arra vonatkozott, hogy tudták-e, hogy a megélhetési bevándorlók törvénytelenül lépik át a magyar határt. 97 százalék közeli arányban egyértelműen ismertnek vélik a problémát.
Az ötödik kérdés arra vonatkozott, hogy a megélhetési bevándorlók veszélyeztetik-e a munkahelyeket. A magyarok 72,7 százaléka teljesen, 18,7 százalék inkább egyetért abban, hogy az illegális bevándorlók veszélyeztetik a magyar emberek munkahelyeit és megélhetését.
A hatodik kérdés arra vonatkozott, hogy vannak, akik szerint megbukott Brüsszel politikája, és szükség van új megközelítésre. Teljes mértékben egyetért 77,4 százalék, inkább egyetért 17,5 százalék, 5 százalék nem ért egyet.
A hetedik kérdés arról szólt, hogy támogatnák-e a magyar kormányt abban, hogy Brüsszel megengedő politikájával szemben szigorúbb bevándorlási szabályokat vezessen be.
A teljes mértékben támogató válaszok aránya majdnem 90 százalékos, részben támogató válaszoké 7,5 százalék.
A nyolcadik kérdés arra vonatkozott, hogy őrizetbe vehetők-e a magyar határt illegálisan átlépők. 87,9 százalék teljes mértékben támogatja ezt a felvetést, 9,3 százalék részben támogatja.
A kilencedik kérdés arról szólt, hogy a törvénytelenül bevándorlókat a lehető legrövidebb időn belül vissza kell fordítani. 86,1 százalék teljes mértékben egyetért ezzel, 10,2 százalék inkább egyetért, csupán 3,6 százalék nem értett egyet.
A tizedik kérdés arra vonatkozott, hogy a megélhetési bevándorlók – amíg Magyarországon tartózkodnak – saját maguk biztosítsák ellátásuk költségeit. 82,7 százalék a teljesen, 13,5 az inkább egyetértők aránya.
A tizenegyedik kérdés arra vonatkozott, hogy egyetértenek-e azzal, hogy a bevándorlás elleni küzdelem legjobb eszköze, hogy az unió tagországa segítik azon országok fejlődését, ahonnan a bevándorlók érkeznek. A teljesen egyetértők aránya 60,6 százalék, a 24 százalék inkább egyetért.
A tizenkettedik kérdés a magyar családok és a születendő gyermekek támogatására kérdezett rá. A válaszadók 92,88 százaléka teljes mértékben, 5,3 százalékban inkább egyetért azzal, hogy a bevándorlás helyett inkább a magyar családok és a születendő gyermekek támogatására van szükség.