Emléktáblát kapott Salamon Béla
Az MTK emléktáblát avatott egykor volt leghíresebb szurkolójának, Salamon Bélának. A híres komikus életében ez a klub, az MTK az egyik legfontosabb volt.
Stern Péter, az MTK Budapest Baráti Köre elnökének köszöntője
Tisztelt Elnök úr!
Hölgyeim és Uraim!
Ha én egyszer kinyitom a számat! Ha én egyszer elkezdek beszélni!
Rögtön egy elnézés kéréssel kezdem, kissé stílszerűen, a Salamon Béla emléktáblát letakaró lepel Lepsénynél még megvolt. Sajnos azóta eltűnt, így enélkül leplezzük le a táblát.
Engedjék meg nekem, hogy az első néhány mondat a köszöneté legyen. Szeretnék köszönetet mondani az MTK Budapestnek, Deutsch Tamás elnök úrnak, segítő közreműködésükért, hogy ez az esemény létrejöhetett, hogy emléktáblát állíthattunk Salamon Bélának, az MTK Örökös Szurkolójának. Természetesen szeretnék köszönetet mondani az MTK Baráti Körnek, az elnökség tagjainak. Külön köszönetem tolmácsolom Sefcsik László úrnak, aki nem csak az ötlet gazdája volt, hanem az egész esemény kivitelezésének is a gazdája, nélküle ez tényleg nem jöhetett létre. Köszönjük neki.
Salamon Béla, az MTK Örökös Szurkolója, a híres komikus egy volt közülünk. Egy olyan szurkolói ikonja az MTK-nak, akiről itt volt az ideje, hogy emléktábla emlékezzen meg egykori lakóhelyén.
Generációktól függetlenül emlékszünk és emlékezünk a mondásokra, a ma már szállóigévé lett mondatokra, amelyek Salamon Béla nevéhez fűződnek. Ő egy olyan tündéri ember volt, olyan drága komikus, akit mindannyian kedveltünk, szerettünk. Azt gondolom, egy klub életében, történetében egy szurkolói szervezet kiemelt feladatai között van a hagyományok őrzése. Nagyon fontos, hogy mindazokat, akik hozzánk kötődnek, azokat, akik egyek közülünk megörökítsük, megemlékezzünk róluk. Azt hiszem, jelenleg egy rendkívül pozitív változás érzékelhető ebben a tekintetben, ennek egy kiváló példája ez a mai esemény, ahol egy olyan híres szurkolónkról emlékezünk, akinek a neve méltán forrt össze az MTK-val.
Örülök, hogy eljöttek, nagyon remélem, hogy rövidesen hasonló eseményeken emlékezünk majd meg klubunk nagyjairól, ikonjairól.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
Deutsch Tamás, az MTK Budapest elnökének köszöntője
Hölgyeim és Uraim!
Kedves Barátaim!
Kedves MTK-sok!
Én is nagy szeretettel és tisztelettel köszöntök mindenkit, ezen a mai nagyszerű alkalmon, amikor azért gyűlhettünk össze, hogy a mindannyiunk szeretve tisztelt Béla bácsijának, Salamon Bélának emléktáblát avassunk Budapesten, a Hegedűs Gyula utcában.
Kérem ne vegyék fölös ismétlésnek, de én is mindenek előtt őszintén és tiszta szívből szeretnék köszönetet mondani Sefcsik László barátunknak, hiszen minden nagyszerű ötletnek van egy ötletgazdája, László volt az, aki a rá jellemző kérlelhetetlen következetességével – valljuk be egymás között -, néha idegesítő „nyomulásával”, hosszú-hosszú időn keresztül nem hagyott minket békén. Neki volt igaza.
Neki volt igaza, mert egy közös mulasztásunkat tudtuk, tudjuk így, ezen a napon pótolni. Azt a közös mulasztásunkat, hogy az MTK Örökös Szurkolójának, Salamon Bélának, 2015. június 15-ig nem volt Budapesten emléktáblája.
Nem fölös udvariaskodásként, de én is szeretnék tiszta szívbnől köszönetet mondani az MTK Budapest Baráti Köre elnökének, elnökségének, az MTK legnagyobb szurkolói szervezetének azért, hogy partnere volt a sportegyesületnek, egy nagyszerű közös vállalkozásként, nagyszerű közös teljesítményként érkezhetett el ez a mai nap.
Salamon Béláról oly sok mindent mondtak már el, nagyszerű színészi, komikusi életpályájáról, azokról a mondatairól, amit milliók ismernek, talán sokan nem is tudják, hogy ezek Salamon Béla által eljátszott szerepek, oly sokszor színpadra állított, fővárosi, budapesti kisember, aki az idők viszontagságai közepette is igyekszik a boldogulást megtalálni.
Salamon Béláról sokszor elmondták és erre is joggal lehetünk büszkék, hogy szeretve imádott közössége volt klubja, az MTK. De talán még azt nem mondták el, Salamon Béla az az MTK szurkoló volt, akin keresztül magát az MTK-t is sokan szerették. Salamon Béla úgy tudta szeretni a klubját, hogy a személye iránt megnyilvánuló szeretetet tovább tudta adni. Nem hiszem, hogy melldöngető büszkélkedés lenne részünkről, MTK-sok részéről, ha azt mondjuk, a XX. század legnagyszerűbb futballszurkolója volt Salamon Béla! Az a nagyszerű drukker, aki talán egyedüliként a nagy magyar sportegyesületek közül, úgy tudta szeretni klubját, hogy a személy iránt megnyilvánuló szeretet a klubja iránt megnyilvánuló szeretetté vált. Ezért köszönet és hála Salamon Béla életművének, annak az életműnek, aminek mi nagyon sok MTK drukkert köszönhetünk.
Öt esztendővel ezelőtt, amikor az MTK küldöttei új elnököt és elnökséget választottak a sportklub vezetésének feladataira, akkor tudatosan határoztuk el, véget vetünk annak a tébláboló időszaknak, amikor magunk között büszkén elmondjuk, hogy mennyire szép, gazdag, erős, élő az MTK fővárosi, nyitott, zsidó hagyománya, de egyébként, amikor nem magunk között vagyunk, akkor igyekszünk elkerülni ezt a kényes témát, nehogy olyan mondatok, félmondatok, gesztusok kísérjék a saját hagyományaink büszke vállalását, amit kellemetlennek érezhetünk.
Nem létezik olyan ember, olyan közösség, amelyik a jelenben úgy tudna sikeres lenni, hogy a hagyományaira nem büszke. Nem létezik olyan ember, olyan közösség, amelyik a jelenben úgy tudna eredményes lenni, hogy ezekre a hagyományokra nem csupán büszke, hanem ezeket élő hagyománynak tekinti. Az MTK a saját hagyományait élő hagyománynak tekinti, azért, mert van mire büszkéknek lennünk, azért, mert úgy szeretnénk egy a XXI. században is sikeres sportegyesület lenni, hogy a XIX. században gyökerező hagyományainkat, a XX. századon keresztül, egészen a XXI. századig is büszkén vállaljuk. Ennek az élő hagyománynak a képviselete az a mozgatórugó, gondolat, érzés, érzelem, szeretet, ami oda vezetett, hogy ma Salamon Bélának emléktáblát állítunk. Ez a gondolat, érzés, saját hagyományainkat elő hagyománynak gondoló elhatározás az, ami oda vezetett, hogy a múlt héten sikerült egy nagyszerű kiállítást sikerült a Magyar Zsidó Kulturális Egyesülettel közösen megnyitnunk, ami két hónapon keresztül láthat mindenki a Bálnában. Ez a gondolat vezetett oda minket, hogy napokon belül a Centrál Kávéházban emlékezünk meg Salamon Béláról, azoknak a daraboknak, jeleneteknek az újbóli színpadra állításával, amelyekben ő sok millió magyar ember által szeretett és tisztelt színésznagyság, komikus, komédiás szerepelt.
Ez a gondolat, elhatározás, ami az egyesületet, a labdarúgó csapatot, a Baráti kört arra vezetett, hogy alig egy esztendő múlva, 2016 nyarán átadásra kerülő új Hidegkuti Nándor Stadion, egy olyan stadion legyen, ahol szinte mindenkiről, de tényleg szinte mindenkiről, hiszen nem lesz annyi helyisége, bejárata, annyi közösségi tere ennek a stadionnak, hogy minden MTK óriásnak, sportolónak, klubvezetőnek, edzőnek, nagyszerű szurkolónak tudjunk emléket állítani, de az a közös elhatározásunk, hogy ez a nagyszerű új stadion, ami közös otthonává válik az MTK-nak, egyúttal a közös emlékezés helyszíne legyen. Azoknak az MTK óriásoknak, akiknek a teljesítménye, sikere, eredménye nélkül nem lenne az a nagyszerű kék-fehér klub az MTK, ami most, rettentő öregen, 127 esztendősen.
Köszönöm, hogy eljöttek!
