Megnőtt az emberi élet értéke Magyarországon
Az emberi erőforrások minisztere szerint az elmúlt években megnőtt az élet értéke Magyarországon. Balog Zoltán erről a kormány elmúlt öt évét értékelő konferencián beszélt pénteken a fővárosban.
A miniszter – aki a konferenciát szervező Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke – az eltelt időszak pozitív tendenciáit részletezve többek között kiemelte: 91 ezer 500 gyermek született tavaly, több mint az elmúlt öt évben bármikor.
Az elmúlt négy évben a házasságkötések száma 10 százalékkal nőtt, míg 2002 és 2010 között 23 százalékkal csökkent. Három év alatt a válások száma 15 százalékkal lett kevesebb és csökkent a terhességmegszakítások aránya is. Kitért arra is, hogy 2014-ben 30 százalékkal, 238 milliárd forintra nőttek a családoknál maradó pénzek, ezáltal a jövedelemkülönbségek csökkentek.
Hangsúlyozta: megnőtt az élet értéke Magyarországon. Szavai szerint miközben béremelésről, oktatásszervezésről beszélnek, a lényeg az, mit és hogyan tanulnak a gyermekek a 21. század új iskolájában, milyenek lesznek az új tankönyvek és hogyan tudják használni az információs és kommunikációs eszközöket anélkül, hogy megmérgezné a lelket.
Kitért arra is, hogy tíz év elteltével a legmagasabb a 15-25 év közötti fiatalok foglalkoztatási rátája, és a munkahelyvédelmi akció 150 ezer fiatal pályakezdőnek adott munkát.
Szólt arról is, hogy 2010-hez képest mintegy 200 milliárddal többet fordítanak gyógyításra, a szűrővizsgálatokon való részvétel folyamatosan nő, 361 orvosi rendelő újult meg az elmúlt négy esztendőkben.
A miniszter fontosnak nevezte, hogy aki nem akar elmenni, annak perspektívát tudjanak kínálni, aki viszont elment, annak kedve legyen visszatérni.
Hozzátette: az elmúlt négy évben a rendszeresen sportoló magyar emberek száma 5-ről 15 százalékra emelkedett. Az igazoltan sportoló gyermekek száma százezerrel nőtt és ma már eléri a 330 ezret. Sportnemzetből sportolónemzet, a következő lépés, hogy sportszerű nemzet is legyünk – fogalmazott és utalt a hit és erkölcstan oktatásának bevezetésére.
Balog Zoltán beszámolt a romák helyzetének javítása érdekében tett lépésekről, majd jelezte: 50 ezer olyan roma család van, akinek az életében a családfenntartónak soha nem volt munkaviszonya és most van.
A miniszter ugyanakkor kifejtette: az elmúlt években Magyarországon harcolni kellett azért, hogy építeni és építkezni lehessen, hogy megszabaduljanak a nyomasztó adósságterhektől. Harcolni kellett, hogy a munkából élő emberek, családok munkája biztos megélhetést adjon, és minél több gyermek szülessen, hiszen tőlük függ az ország és a nemzet jövője – fogalmazott az emberi erőforrások minisztere, aki a vitának és a megegyezés keresésének, az egyetértésnek és a cselekvésnek a megfelelő arányát is kiemelten fontosnak nevezte.
Kitért a Felsőoktatási Kerekasztal, a Nemzeti Pedagóguskar, az Idősek Tanácsa létrehozására, és szólt arról, hogy ők voltak az első kormány az elmúlt 25 évben, amely kollektív szerződést kötött a reprezentatív pedagógus szakszervezetekkel. Számos testület, ahol próbálják az együttműködést megvalósítani – mutatott rá Balog Zoltán.
Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója hangsúlyozta: az elmúlt években az Orbán-kormány innovatívnak bizonyult, mert egy működőképes és sikeres magyar modellt dolgozott ki, amelyet a választópolgárok döntéseikkel többször visszaigazoltak. Kiemelte: a status quo őrzése, a döntések halogatása, a konfliktusok elkerülése néha valóban szükséges, de a határozott döntéseknek is megvan a maguk ideje. Az EU 2008 óta túl sok időt áldozott az előbbire és túl keveset a szükséges döntések meghozatalára – vélekedett. Hozzátette: a magyarok abban érdekeltek, hogy az EU sikeres maradjon, de ehhez kevesebb kioktatás és leckéztetés kellene.
Schmidt Mária kifejtette: a 2010 óta eltelt időben teljesen új feltételek között kellett a kormánynak helytállnia, ugyanis a neoliberális gazdaságpolitika egyeduralma megszűnt, továbbá bebizonyosodott, hogy nincs egyetlen recept a válság kezelésére, az euróövezeten kívüli országok kevesebb szolidaritásra számíthatnak Európától, a megszorító politika nem képes a növekedést beindítani és segíteni a kikerülést az adósságspirálból.
Úgy vélte, csak magunkra számíthatunk, és ebből a szempontból fontos, hogy a kormány kétharmados felhatalmazást kapott, ami felelősséget és lehetőséget jelent. Ennek alapján olyan gazdaságpolitikát dolgoztak ki, amely sikert hozott, precedenst teremtett, bár érdeksérelmeket is okozott egyes gazdasági szereplőknek – mondta. Hozzátette: e gazdaságpolitika „igazi bűvészmutatvány” volt.
A történész a külpolitikával kapcsolatban közölte: végig kellett gondolni, hogy a megváltozott globális világ milyen lehetőségeket jelent Magyarországnak, és erre adott reakció a keleti nyitás. Ki kell tartani a reálpolitikán alapuló külpolitika mellett – mondta.
Schmidt Mária az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban megjegyezte: fontos szomszédos országról van szó, Magyarország elkötelezett Ukrajna függetlensége mellett, de az ország jövője a nagyhatalmak új megállapodásától függ.
A térség számára fontos szereplőkként említette Németországot és Oroszországot. Előbbivel kapcsolatban kijelentette: a háttérből igyekszik irányítani a szálakat, és minden energiáját leköti a gazdasági kérdések megoldása. Oroszországról pedig azt mondta, hogy európai szerepet követel magának, a gáz- és olajkincsén keresztül akar befolyást szerezni.
