Lázár János csütörtöki 8. sajtótájékoztatóján.

A kormány szerdai ülésén meghallgatott egy átfogó elemzést Magyarország demográfiai helyzetéről, és a 2010 óta bevezetett családpolitikai kedvezmények hatásairól.

Döntött a kormány az e-kártya bevezetéséről

Lázár János jelezte, hogy a kormány szerdai – 12 órán át tartó ülésen hozott – döntése értelmében felmenő rendszerben vezetik be az új okmányt, amely összevonja a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a TB-kártyát és az útlevelet, kibővíthető közlekedési kedvezmények igénybe vételére jogosító kártyákkal és akár diákigazolványként is funkcionálhat. Az e-kártya alkalmas lesz elektronikus ügyintézésre, elektronikus aláírásra – tette hozzá.

A kártya bevezetését idén megkezdik, ingyenesen vagy méltányos áron biztosítják majd azt az embereknek – mondta a tárcavezető, célként megjelölve, hogy egy okmánnyal minden helyzetben lehessen ügyeket intézni.

 

Béremelés a nem vezető beosztású közigazgatásban dolgozóknak

Bejelentette azt is, hogy jövő év július 1-jével 35 ezer, a közigazgatásban nem vezető beosztásban dolgozó ember bérét emelik, erre jövőre 25 milliárd forint forrást fordítanak.

A miniszter tájékoztatása szerint a kormány döntött arról is, hogy a közigazgatási eljárások díjtételét 10 milliárd forinttal csökkentik. Kitért arra, hogy a járási hivatalok, kamarák több mint ezer javaslata alapján jelentősen egyszerűsítenek építési engedélyezési és építésügyi szakhatósági eljárásokat, az öregségi nyugdíj megállapítási eljárásokat, a nők kedvezményes nyugdíj megállapítása iránti eljárást, valamint a foglalkoztatással összefüggő támogatási formákra vonatkozó eljárásokat. Hozzátette: szeretnének egy lakossági konzultációt is megnyitni a kormányhivatalok segítségével a bürokrácia csökkentéséről.

Törvényben szabályozzák a továbbiakban az állami és önkormányzati pénzlekötéseket

Lázár János – arra utalva, hogy egy Nógrád megyei kistelepülés mintegy 21 millió forint megtakarítást gyémántokban helyezett el – jelezte, hogy megtárgyalták, hogyan lehetne az átmeneti vagy tartós állami és önkormányzati pénzösszegek biztonságosan lekötni. Ezt a továbbiakban törvényben szabályozzák.

Alapvető célként jelölte meg, hogy az érintettek állampapírban, a Magyar Államkincstárnál tartsák megtakarításaikat, ezt az állami gazdasági társaságoknál és az önkormányzatoknál is érvényesíteni kívánják. „A kufárkodás lehetőségét az állami és az önkormányzati szektorban is jelentősen háttérbe kell szorítani” – jelentette ki.

A tárcavezető arról is beszámolt, hogy 60 polgármester törvénytelenül megemeltette bérét 30 százalékkal, ezen ügyekben az érintett kormányhivataloknak kell eljárni.

Közölte azt is, hogy a Belügyminisztérium javaslatot tesz 990 kistelepülési polgármester bérének kiegészítésére. Ebben azok részesülhetnek, akik részt vesznek a közfoglalkoztatás szervezésében.

Újra létrejöhet a Kincstári Jogügyi Igazgatóság

A miniszter szavai szerint újra létrejöhet a Kincstári Jogügyi Igazgatóság, amely az államot képviseli a hazai és nemzetközi peres eljárásokban. Erre a szerdai kormányülésen tett javaslatot Trócsányi László igazságügyi miniszter. Közölte, hogy speciális, ritka nemzetközi ügyek kivételével nem lesz több ügyvédi megbízás: állami alkalmazottak lesznek az állam ügyvédei. A rendszert 2016-ban kell felépíteni – tette hozzá a tárcavezető, jelezve, hogy korábban volt, amikor 10 milliárd forint értékben bíztak meg kormányok ügyvédeket.

Javaslat egy új közigazgatási rendtartás bevezetésére

Jelezte azt is, hogy az igazságügyi miniszter javaslatot tett egy új közigazgatási rendtartás bevezetésére. Ez azt jelenti, hogy 2017. január 1-jétől Magyarországnak új közigazgatási eljárási jogszabály-csomagja lesz – fejtette ki, hozzáfűzve, hogy önállóan kívánják megvalósítani a közigazgatási bíráskodást, s a jogszabály garanciát jelent majd az embereknek arra, hogy legfeljebb két hónapon belül lezárul az ügyük. Egyértelmű, világos felelősségviszonyok lesznek, meglesz a jogorvoslati lehetőség és gyorsulnak, egyszerűsödnek az eljárások – összegezte.

A jövő heti kormányülésen az igazságügyi miniszter jelentést tesz a büntető törvénykönyv 2010 utáni szigorításának következményeiről, köztük arról is, hogy míg öt éve 12-13 ezren töltötték büntetésüket valamely erre szolgáló intézményben, jelenleg mintegy 18 ezren. Trócsányi László az ezzel kapcsolatos teendőkről is javaslatot tesz – fűzte hozzá Lázár János.

Szó sem lehet bevándorlási kvótáról

A tárcavezetőt kérdezték a bevándorlási kvótáról is. Kijelentette: szó sem lehet arról, hogy Magyarország kvóta alapján fogadjon be bevándorlókat. Mint mondta, a kormány ellenzi az Európai Bizottság vonatkozó javaslatát, a visszaosztásban érintett menekültek „nem ide akartak jönni”.

A tárcavezető vitatta a bizottság kvótaszámításra vonatkozó adatait, utalva arra, hogy 2012-ben 2700 menedékkérelem érkezett Magyarországra, míg idén már három hónap alatt 43 ezer. Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár ehhez azt tette hozzá, hogy az Európai Bizottság számai egy 20 ezres bázison alapulnak, ugyanakkor az Unió területére tavaly érkezett bevándorlók száma félmillió.

A nemzeti konzultáció esetleges felfüggesztésére vonatkozó kérdést Lázár János visszautasította, kiemelve: érdemes megkérdezni az embereket, hogy mit gondolnak a kérdésről.

Tovább javíthatók a demográfiai mutatók

A miniszter beszélt arról is, hogy egységes és végiggondolt család- és egészségpolitikai intézkedésekkel tovább javíthatók a demográfiai mutatók. Lázár János, aki új kormányzati intézkedéseket tartott szükségesnek, szólt a szűrővizsgálatok fontosságáról, amellyel, mint mondta 3-5 ezer ember élete menthető meg évente. Beszámolt az eddigi intézkedések pozitív hatásairól is, a többi közt arról, hogy húsz hónapja folyamatosan nő a születésszám, de emellett csökken a halálozások száma is.

Növelni kell az eszközkezelő forrásait

A következő években növelni kell a Nemzeti Eszközkezelő rendelkezésére álló forrásokat, bővíteni kell a beavatkozási lehetőségeit – ismertette a gazdasági miniszter kormányülésen elhangzott javaslatát a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A devizahiteles elszámolásról szóló törvény mindenki esetében jobb helyzetet teremtett, mint amilyen helyzetben a törvény elfogadása előtt volt – szögezte le.

Az elszámolás tartalmával kapcsolatban eddig néhány ezren fordultak békéltető testülethez, miután a bankkal nem tudták rendezni vitás ügyüket – jelentette ki Lázár János. Az erre szolgáló határidő június végén jár le. Eddig 744 milliárd forintot írtak jóvá vagy fizettek ki a bankok, ebből 181 milliárd forintot készpénzben vettek fel a hitelesek, 563 milliárd forinttal pedig a hitelüket csökkentették. A végösszeg 1000 milliárd forintra tehető majd.

A Magyar Posta jelentése szerint 1,9 millió devizahiteles küldeményt adtak fel eddig, ebből 1,5 milliót már átvettek az emberek, június első hetéig további 200 ezret küldenek ki.

Vidékfejlesztés, agrárpolitika

A miniszter arról is beszámolt, hogy még csütörtökön benyújtja az Európai Bizottságnak a 2014 és 2020 közötti vidékfejlesztési operatív programot, amely mintegy 1200 milliárd forinttal szolgálja a magyar vidék fejlődését, elsősorban a munkahelyteremtést, valamint a családi és kisvállalkozásokat.

Beszámolt arról is, hogy már közzétették azon százak listáját, akik a megelőző ciklusban a legnagyobb támogatást kapták, jövő héten pedig egy ötszázas lista is hozzáférhető lesz a Miniszterelnökség honlapján. Ebből kiderül, hogy korábban a támogatások 80 százaléka a nagybirtokosokhoz került, és mindössze 20 százaléka a kicsikhez, a kormány azonban ezt az arányt megfordítaná.

Közölte azt is: a tejágazat megsegítése érdekében 1,5 milliárd forintért mintegy 1500 tonna tejport vásárol fel a Magyar Nemzeti Kereskedőház.

Várpalota polgármesterét és lakosságát is be kell vonni az arról szóló egyeztetésbe, hogy a Lőrinciből és Zagyvaszántóról, mintegy 1,3 milliárd forintos kormányzati támogatással elszállítandó azbesztet a város hulladékmegsemmisítőjében szállítsák – mondta Lázár János, hangsúlyozva: ezzel Kontrát Károly, a térség országgyűlési képviselőjének kérésére foglalkozott a kabinet.

Még a nyári szünet előtt megtárgyalhatja a parlament a KDNP családi csődvédelemmel kapcsolatos javaslatát, amelyről szerdán ismét tárgyalt a kabinet. A kisebbik kormánypártnak még egyeztetnie kell a bankszövetséggel a mintegy 150 ezer családot kedvezőbb helyzetbe hozó javaslatáról, amelyet a kormány támogat – fűzte hozzá.

Társadalmi tanács összesíti a Paks környéki települések szempontjait

Társadalmi tanács létrehozásáról döntött a kormány a paksi bővítéssel kapcsolatosan a negyvenegy környékbeli település képviselő-testületének és országgyűlési képviselőinek bevonásával, Paks polgármesterének vezetésével – mondta Lázár János.

Az érintett települések fejlesztésére az idén 1 milliárd forintot biztosít a kormány – közölte a miniszter. Arról is beszámolt: június 10-én Kijevben lesz az első nemzetközi, a megvalósításhoz szükséges engedélyezési eljárás részeként tartandó meghallgatás. Egy hete Pakson volt az első hazai közmeghallgatás, amit már a szükséges engedélyek érdekében tartottak – tette hozzá.

A Magyar Tudományos Akadémián is vita indul a kapacitás-fenntartással kapcsolatban, amelyet Aszódi Attila professzor, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos vezet majd.

Közölte azt is: döntés született egy új Duna-híd építéséről a beruházáshoz kapcsolódóan, Kalocsa térségében, az építkezés 6-8 ezer embernek adhat munkát.

Bán Tamás lesz a Paks II. új vezérigazgatója

Lezárult a Paks II. beruházás új vezérigazgatójának kiválasztása, a miniszterelnök is jóváhagyta Bán Tamás kinevezését – számolt be Lázár János.

Bán Tamás a többi közt dolgozott az Alkotmánybíróság elnökének titkáraként, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon bíróként, az állami bankfelügyeletnél, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban államtitkárként, az MVM Magyar Villamos Műveknél, a Paksi Atomerőműnél és a Kész Holding igazgatótanácsának is tagja volt, valamint vezette a Budapesti Városüzemeltetési Központot – sorolta a miniszter. Bán Tamás Nagy Sándort váltja a poszton.

A miniszter jelezte azt is, hogy három nemzetközi menedzsert – pénzügyi vezetőt, személyzeti vezetőt és vezérigazgatót – keresnek a Paks I. transzparens és gazdaságosabb működtetéséhez; a Spencer Stuart fejvadász cég május végén tesz ezekre javaslatot a kormánynak. Bíznak benne, hogy a lépés a kormány és a költségvetés, valamint a nemzetközi közvélemény számára is elfogadható eredménnyel jár – hangoztatta.

Lázár János kérdésre arról is beszámolt, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felbontotta az M4-es autópálya kivitelezési szerződéseit. A kormány május 31-ig megtárgyalja, hogy Szolnokot melyik nyomvonalon köti össze az autópálya-rendszerrel. Hogy hogyan folytatják Szolnok és Fegyvernek között az út építését, arról Orbán Viktor miniszterelnök tárgyal június elején Szolnokon Szalay Ferenc polgármesterrel és a megye parlamenti képviselőivel – fejtette ki.

A sajtótájékoztató vágatlan anyaga HD minőségben tölthető le a Sajtószobából.

(MTI)