Az Izraellel szomszédos sivatagi régióban 1995 júliusa óta szolgáltak magyar katonák és rendőrök

Két évtizedes jelenlét után szerdán kivonták a magyar békefenntartókat az egyiptomi Sínai-félszigetről.

sinai

    Az Izraellel szomszédos sivatagi régióban 1995 júliusa óta szolgáltak magyar katonák és rendőrök a Multinacionális Erő és Megfigyelők (MFO) kötelékében. A független békefenntartó erőt 1981-ben hozták létre az Egyiptom és Izrael közötti békeszerződés betartásának megfigyelésére és ellenőrzésére. 
    A mandátum felszámolására érkezett magas rangú magyar delegációt Böröndi Gábor dandártábornok, a szárazföldi haderőnem főnöke vezette, aki a magyar zászló levonása előtt tartott beszédében arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy a „Sínai-félsziget volt az első olyan hadműveleti terület, ahol Magyarországot nem csupán személyek, hanem egy saját kontingens képviselte”.
    „Ez volt az első alkalom, hogy csapataink egy fegyveres békefenntartó műveletben részt vettek” – mondta a dandártábornok. Rámutatott, hogy a küldetés azért is egyedülálló volt, mert a kontingenst rendőrök és katonák közösen alkották.
    Az elmúlt húsz év alatt – 39 rotációval – több mint nyolcszáz magyar teljesített szolgálatot a félsziget északi, illetve déli részén fekvő két MFO-bázison, változó biztonsági feltételek mellett. 
    A küldetés felszámolásának hátteréről beszélve Böröndi Gábor az MTI-nek elmondta: „A Külgazdasági és Külügyminisztérium, együttműködve a honvédelmi tárcával, áttekintette a Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalását. Ennek eredményeképpen például növeltük egy lövészszázaddal a létszámot a Balkánon, s megtartottuk az afganisztáni szerepvállalást. Ugyanakkor meg kellett vizsgálni azt is, hol van arra lehetőség, hogy erőinket csökkentsük, vagy esetleg visszavonjuk. Ez egy nagyon jó misszió volt, megtanultuk azokat a szakmai fogásokat, amelyek egy katonai rendész képesség kialakításához szükségesek, de többet már nem adott. Az itteni kivonás nyomán felszabaduló erőinket más hadszíntérre tudjuk majd csoportosítani.”
    A Sínai-félszigeten teljesített katonai munka keretében a magyar békefenntartók például konvojokat, fontos hivatalos személyeket kísértek és őrszolgálatokat láttak el. Böröndi Gábor ugyanakkor kiemelte, feladatuk volt az is, hogy hírszerzői jelentések alapján kiválasztott személyeket őrizetbe vegyenek. 
    „Ez egy nagyon érzékeny művelet, hiszen nem lehet tudni, hogy az illetőnél van-e fegyver, illetve akár a testére, vagy gépjárműjére rögzített robbanóeszköz. Idén nem, de korábban voltak ilyen típusú eljárásaink. Az északi tábor pont abban a régióban helyezkedik el, ahol az iszlám szélsőséges csoportok elleni hadműveletek folynak. Ez magával hozza azt, hogy az ember akaratán kívül is célponttá válhat” – magyarázta a dandártábornok. 
    A legutóbb az MFO ellen irányuló támadások közül említette, hogy a múlt héten ismeretlenek robbanószerkezetet telepítettek a békefenntartók által használt egyik út mellé, de megpróbáltak az MFO leszállópályáján is elhelyezni egy pokolgépet. Mindkét robbanóeszközt időben észrevették. Ez még nem fordult elő a déli területeken – mondta rá Böröndi Gábor.
    A magyar békefenntartók által végzett rendőri szolgálat részét képezte a táborrend fenntartása, baleseti helyszínelés, vagy éppen a táborokban történt bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozások lebonyolítása. „A katonai rendész nem egy népszerű beosztás, de mint ahogy azt az iménti beszédében az MFO erőinek parancsnoka, Denis Thompson is megerősítette, a magyaroknak ezt sikerült úgy megoldaniuk, hogy nem haragudott rájuk senki.” – mondta Böröndi Gábor.
    A Vörös-tenger partján található déli táborban szemmel láthatóan baráti hangulatban zajlott váltás során kanadai békefenntartók vették át a magyarok által ellátott feladatokat.

 

MTI