Az MTA válasza a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 2015. március 11-ei közleményére

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány március 11-én közleményt adott ki, amelyben azt írják, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Sorsok Házával kapcsolatos bírálata politikai megrendelésre készült, éppúgy, mint az MTA közterület-átnevezésekkel kapcsolatos korábbi állásfoglalásai. Ezen felül azt is megemlíti a közlemény, hogy a szakvélemény egy 2013 szeptemberében keletkezett, kifejezetten az előkészítést szolgáló munkaanyagot illetett bírálattal, és a szakmai etika felrúgásaként értékeli, hogy „tudatosan úgy állította be a Sorsok Háza előzetes munkaanyagát, mintha a végleges koncepcióról lenne szó”.

A Közalapítvány nyilatkozata súlyos tévedéseket és csúsztatásokat tartalmaz. Az MTA – az akadémiai törvény szerinti közfeladatainak eleget téve – akkor ad ki szakmai állásfoglalást, ha arra törvény kötelezi, vagy a kormány, illetve más fontos közszereplő össztársadalmi kérdésben a véleményét megkérdezi.

Az utcanevek ügyében az MTA-t törvény kötelezte állásfoglalások kiadására (a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § [3] bekezdése szerint „Ha a helyi önkormányzat döntése során kétség merül fel a tekintetben, hogy a közterület neve megfelel-e a (2) bekezdésnek, arról beszerzi a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását.”). Ezért az MTA nem politikai megrendelést teljesített, hanem végrehajtotta a rá vonatkozó törvényt.

Az egész magyar társadalmat foglalkoztató és közpénzekből készülő Sorsok Házával kapcsolatban pedig a Miniszterelnökség több más intézmény mellett a Magyar Tudományos Akadémia elnökét is felkérte, hogy az MTA véleményezze a Sorsok Háza előzetes kiállítási és szakmai koncepcióját. Az MTA elnöke a feladattal a Bölcsészettudományi Kutatóközpontot bízta meg. A vélemény a Bölcsészettudományi Kutatóközpont öt szakemberének egybehangzó eredményt hozó munkája alapján készült. A Magyar Tudományos Akadémia a szakvéleményt 2015. február 27-én a Miniszterelnökségnek megküldte.

A szakvéleményt a megbízó egyetértésével az MTA BTK március 12-én nyilvánosságra hozta. Egyúttal javasolja a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványnak, hogy tegye közzé azt a szöveget, amelyről a vélemény készült. Ennek alapján a szakemberek és a témában kevésbé tájékozott érdeklődők egyaránt megítélhetik az akadémiai vélemény megalapozottságát.

A vélemény utolsó bekezdésének ismeretében egyértelműen kijelenthető, hogy szakmai etikátlanságáról nem lehet szó, hiszen ez szerepel benne: „Feltételezhető, hogy a kezünkben lévő anyag a tervezés igen korai fázisát képviseli, és mára a fenti kérdéseket is érintő részletes forgatókönyv készült, hiszen az építészek e nélkül aligha dolgozhattak volna. Az új, nagy vállalkozásról részletes szakmai (történészi, muzeológiai, pedagógiai) szempontú értékelést csak egy alaposan kidolgozott forgatókönyv ismeretében lehet készíteni.” A BTK azonban a felkérést e koncepció véleményezésére kapta.

A Magyar Tudományos Akadémia a továbbiakban is teljesíti szakmai közfeladatait.