Pajzs és Vért – Egy első világháborús katona-imakönyv olvasatai
Illyés Bence (Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem)
Az első világháború az Osztrák-Magyar Monarchia minden csoportja számára új élethelyzetet teremtett, amely új stratégiák megalkotását követelte meg a Monarchia zsidó csoportjaitól is. A neológ csoportok számára a Nagy Háború lehetőséget biztosított arra, hogy a közös áldozatvállalás által bizonyítsák hűségüket és a nemzethez való tartozásukat.
Írásomban a neológ irányzathoz kötődő Pajzs és Vért című, a háborúban az izraelita katonák számára kiadott imakönyvön keresztül azt igyekszem bemutatni, hogy a magyar mászkilok milyen külső, vagy saját mintákat használtak a háború jelentette új kihívásokhoz való alkalmazkodásuk során.
A liturgiai hagyományba már korábban bekerült a királyért mondott imádság, aminek sémáját felhasználva kér az imakönyv áldást az uralkodóra, ezzel kifejezve a neológok dinasztia-hűségét: „Mindenható Isten, történet Ura, áldd meg felséges agg királyunkat: I.Ferenc Józsefet, koszorúzd homlokát a dicsőség és diadal babérjaival, szaporítsd éveit és övezd uralkodását fénnyel és hatalommal, Tarts meg fenkölt személyét erőben és épségben és engedd, hogy tanúja legyen népei egybeforrott lelkesedésének és igaz ügyünk győzelmének.”Az idézet további részében a nemzethez tartozás, a közös áldozatvállalás ideája artikulálódik: „Világ Bírája, légy nemzetünk pajzsa, nyútsd felénk védő karodat és adj diadalt sorsdöntő küzdelmünkben.”
Az imakönyv átvette a háborús propaganda gondolatait, szent céllal ruházta fel a háborút, amelyben a monarchia fegyvereinek győzelme egy erkölcsösebb, magasabb rendű világ eljövetelét is jelentette volna: „Ó tekints le ránk irgalommal, adj igaz ügyünknek végső diadalt közel jövőben, hogy hazánk fényre derüljön és béke és áldás virágozzék a megtisztult emberiség világában.”
A mászkil felfogás a judaizmus lényegét is új, a modernitásnak megfelelő keretek közé helyezte. A zsidó vallás alapvető feladatának olyan univerzalista eszméket tulajdonított, melyeknek legfontosabb szerepe az európai kultúrában az erkölcsiség és a humánum terjesztése. Ezt fogalmazták meg a következő sorok: „…jöjjön el az emberiség ama nagy, dicső, boldog ünnepe, melyen a föld gyermekei szeretetben összeforrva, eggyé válnak a jónak és nemesnek művelésében és a Te ösvényeiden járva…”
A neológ kollektív tudat alapját a befogadó nemzettel való azonosulás jelentette, a háború során pedig ezt a törekvést igyekeztek kihangsúlyozni: „Lelkem a Tiéd, testem a földé, melyért harcolok, gondolatom, szívem, minden érzésem szeretteimé és hazámé… A Te nevedért, mert vele megyek a harc és dicsőség elébe, a nemzetért, mert szüksége van az én karomra.”
A felekezeti, nemzeti csoportok az új helyzethez való alkalmazkodásuk során saját régi vallási, történelmi vagy kulturális mintáikat használták fel. Az imakönyv a pusztában vándorló zsidó törzsek példáját használtafel, és vetítette a jelenre: „Seregek Ura te harcoltál értünk, Te küzdöttél mellettünk, a Te áldásod lebegett fölöttünk…előttünk jártál, világítottál lépteinknek és sikerre vezetted csapatainkat.”
Mint láthattuk, az imakönyv alapvető célja a katonák vallásgyakorlatának megsegítése mellett az volt, hogy kifejezze a külső társadalom céljaival azonosulva a közös áldozatvállalásban való részvételt, a nemzethez tartozást, a dinasztia iránti lojalitást. Az imakönyv ezért alapvetően a neológ elitcsoportok nemzetvallás által meghatározott kollektív tudatának megjelenítődéseként értelmezhető a háborús propaganda keretei között.
F: mazsike.hu
