Az emlékezés, a temetők, mint össznemzeti ügyek
Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örö9kség Intézet elnöke
1945 februárjában is zajlottak események. Mik is ezek?
Immár 10 éve igyekszünk, hogy megemlékezzünk a II. világháború civil áldozatairól. Általában a háborúk katonai áldozatairól szoktak elsősorban megemlékezni, ugyanakkor én magam azt gondolom, hogy a civil áldozatok a legértelmetlenebb és legszörnyűbb halált halták, legyen szó bármely háborúról.
Az Önök által szervezett megemlékezések rendhagyóak, már abból a szempontból, hogy fiatalok vesznek részt benne, múltkor egy gimnáziumi kórus. Ennek gondolom van valami oka is.
Idén is így tervezzük. Miért fiatalok? Talán azért is, mert őket kell megismertetni a történelemmel, most is egy élő történelemórát tartunk. Én magam már tizedik éve figyelem a megemlékezésekre ellátogató fiatalok arcát, s látom, hogy van értelme meghívni őket, ezeket a rendezvényeket értelmes, hasznos dolognak tartják. Azt gondolom, hogy ezt minden megemlékezésen így kellene tenni, azaz a fiatalok bevonásával kell megtartani. Mi, a NÖRI-nél ezt így is tesszük.
Hol rendezik meg idén a megemlékezést?
A Farkasréti temetőben, immár hagyományosan, ide várunk minden megemlékezőt egy szál virággal, hogy lerója kegyeletét az elhunytak előtt, február 12-én, 11 órakor.
Mi lesz a program?
Lesz harangjáték, kórus, meg emlékbeszédek, de lesznek olyanok is, akik átélték a szörnyűségeket, ők elbeszélgetnek a látogatókkal, a diákokkal. Remélem, hogy az időjárás kegyes lesz hozzánk. Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság megválasztott elnöke tartja az emlékbeszédet.
Érdekes, hogy 10 éve tartják meg a megemlékezéseket, noha a NÖRI még nincs is ennyi idős. Ki szervezte ezeket előtte?
A Nemzeti Emlék és Kegyeleti Bizottság szervezte ezt előtte, ott azonban én, még főtitkárként, így akár mondhatom, hogy személyemben biztosított a folytonosság. Én, mint a NÖRI elnöke, most is folytatom azokat a megemlékezéseket, mint annak előtte.
Emlékezni és emlékeztetni a múltra. De mi is történt februárban, 70 évvel ezelőtt?
Budapest ostroma zajlott éppen, ekkor tettek kísérletet a kitörésre is a magyar és a német katonák, A harcokban sok katona és sok civil is életét vesztette. Ebben az időszakban már a szovjet csapatok a főváros jelentős részét felszabadították, még Budán komoly harcok folytak. Rengeteg civil nem tudott hova menekülni, a házaikba beszorulva várták a küzdelem végét. A házak egy része is a harcok áldozata lett, felrobbantották őket, a lakók nem tudtak hova menekülni. Így lett nagyon szerencsétlen végjátéka a budapesti harcoknak.
Nemrégiben adta át a miniszterelnök a Kozma utcai zsidó temető katonai parcelláját, ahol az I. világháború zsidó hősi halottai nyugszanak. Igaz-e az a hír, hogy ezt a parcellát levédik a közeljövőben, valamint további sírokat is felújítanak? S ha nem tévedek, akkor a Fiumei úton is terveznek valamit.
Nagyon jelentős és sikeres esemény volt a Kozma utcai temető felújítás, minden résztvevő megelégedésére. Nagyon fontosnak tartom, hogy elkészült ez a parcella, azt is, hogy felavatásra került, valamint azt is, hogy minden érintett szervezet is jelen volt ezen. Nyilvánvaló, ha valamit sikeresen befejezünk, akkor már azon gondolkodunk, hogy mit teszünk a jövőben, így gondolkodunk előre, hiszen a NÖRI-nek van közép- és hosszútávú stratégiája, amit végre kívánunk hajtani. A Fiumei úti temetővel kapcsolatban is azt tudom mondani, hogy több éve dolgozunk egy szakmai elképzelésen, én magam is többször elmondtam, hogy a Fiumei úti temetőt, mely teljes egészében nemzeti emlékhely, a megfelelő szinten és módon szeretnénk működtetni, mint egy nemzeti temetőt, emlékhelyet.
2001-ben avatták fel Orbán Viktor miniszterelnökkel, gróf Bethlen István síremlékét, ami egy síremléknél több. Sok ehhez hasonló emlékmű van a temetőben?
Ez az avatási egy az életemben meghatározó esemény volt, már azért is, mert pár nap alatt kellett megszervezni. Ugyanakkor a síremlék miatt is, hiszen ez azóta is már számos nemzetközi díjat nyert. Ezzel a síremlékkel, ha lehet ilyet mondani, megelőztük a kort, hiszen ez tényleg egy XXI. századi emlék. Az különösen komoly kihívás volt, hogy ez a síremlék a Batthyány mauzóleum mellett van, aminek a monumentalitásával nem lehetett versenyezni. Egy fiatal tervezőgárdát kértem fel a munka elvégzésére, én magam hosszú órákon át beszélgettem velük az egykori miniszterelnökről, szerepéről, valamint arról, hogy ő maga is mennyire megelőzte a korát annak idején. Már ezért is szerettem volna, ha nem az általános rendszerben szereplő síremlék legyen ez. Így lett az, hogy ezen a síremléken nem a mészkő, a gránit dominál, hanem az üveg. Kérdés volt, hogy az üveg mennyire bírja majd az időjárás viszontagságait, de az elmúlt közel másfél évtized bebizonyította, hogy még mindig ragyogó szépen pompázik. Ez az üveg síremlék inspirálta Mádl Dalma asszonyt, amikor férjének, a néhai köztársasági elnöknek a síremlékét kellett megterveztetni.
A Fiumei úti temetőben, mellette van egy temető, melyről nemrégiben egy albumot jelentettek meg. Miről is szól ez a kötet?
A Salgótarján úti zsidó temetőről jelentettünk meg egy albumot, mely egy csodálatos képzőművészeti, tudományos kiadvány, mely a temetőről és az elhunytak életéről szól. Idén ennek a kötetnek az angol nyelvű verziója is megjelenik. A temető maga, az műemlékileg védett, de azt is el kell mondanom, hogy az utolsó percben vagyunk, hogy ezt megmentsük. Kormányzati lépésekre van szükség, hiszen itt egy össznemzeti értékről van szó, Magyarországnak kell hogy ez a szívügye legyen, ez az ország kincse, műemléke. A temetőn keresztül lehet megismerni a dualizmus korát. A temető felújítása szintén a stratégiai terveink közt szerepel. Jelen pillanatban még csak szórványosan látogatható ez a temető, hiszen egyrészt csak időszakosan van nyitva, sajnos, ebben az évben még nem hiszem, hogy turisták, látogatók járhatnak itt körbe.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
