A vasárnap kezdődött háromnapos találkozón az 1941. augusztusi kamenyec-podolszkiji tömegmészárlástól

Nemzetközi kegyeleti és tudományos konferencián emlékeznek meg a magyar zsidóság deportálásának 70. évfordulójáról a Wesley János Lelkészképző Főiskolán (WJLF).

A vasárnap kezdődött háromnapos találkozón az 1941. augusztusi kamenyec-podolszkiji tömegmészárlástól az 1944-es deportálásokig tekintik át a Soá magyarországi történetét, kitérve az események utótörténetére, értelmezéseire is.

Az ukrajnai Kamenyec-Podolszkij környékén 1941. augusztus 27-én és 28-án mintegy 15-16 ezer Magyarországról kitoloncolt zsidót gyilkoltak meg a német alakulatok.

Iványi Gábor, a WJLF rektora köszöntőjében hangsúlyozta: a kamenyec-podolszkiji mészárlásnak, a Soá e feledésbe merült fejezetének meg kell kapnia méltó helyét a megemlékezéseken. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország 1941-ben még nem állt német megszállás alatt, az intézkedést így nem egy külső hatalom kényszerítette rá Magyarországra. „Önvizsgálat és bűnbánat nélkül nem lehet erkölcsi megújulás Magyarországon” – jegyezte meg.

A WJLF és az amerikai Nazareth College által rendezett konferencia az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem védnöki patronálásával valósul meg. Schőner Alfréd főrabbi, az egyetem rektora köszöntőjében úgy fogalmazott: a most ünnepelt szukkot (sátoros ünnep) idején „a fizikai és lelki vándorlást idézzük fel, amelyen időnként megállunk és emlékezünk”. Ez a konferencia is állomás ezen az úton a „közös tanulás, megértés, megbékélés, őszinteség és tudományos objektivitás szellemében”.

A konferencia nyitó előadását Heller Ágnes tartotta. Auschwitz okait fejtegetve rámutatott: az antiszemitizmus, a fajelmélet, a totalitárius állam és a modernitás mind feltételei voltak Auschwitznak, mégsem magyarázzák kielégítően még összességükben sem.

„Auschwitzot nem lehet megmagyarázni és megérteni. A bűn olyan foka jelent ott meg, ami megmagyarázhatatlan. Úgy nevezhetnénk: a radikális gonosz” – fogalmazott a filozófus.

Előadásában érintette azt a teológiai kérdést is, hogyan tűrheti el Isten a „radikális gonoszt”. Leibniztől és modern szerzőktől idézve a magyarázatot végül az emberi szabadságban nevezte meg, amely egyes felfogások szerint még Isten mindenhatóságát is korlátozza. „Csak mi, emberek tudunk a gonosz ellen tenni. Sajnos Auschwitz megtörtént, így elképzelhető, azaz ismételhető is. Nemet kell mondanunk a radikális gonoszra” – hangoztatta Heller Ágnes.

A Kamenyec-Podolszkijtól Auschwitzig című konferenciára a magyarországi egyetemek, levéltárak, könyvtárak és az MTA mellett az Egyesült Államokból, Ausztriából, Franciaországból, Izraelből és Törökországból is érkeznek előadók. (MTI)