130 ÉVES A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ

130 ÉVES A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ

Ókovács Szilveszter_fotó_Rákossy Péter

Éppen 130 évvel ezelőtt, 1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit a budapesti Opera. A Magyar Állami Operaház az első megnyitót idéző élő tömegjelenettel, rendhagyó gálaesttel, filmbemutatóval és egy történeti könyv megjelentetésével ünnepli az évfordulót.

2014. szeptember 27-én kétszáz önkéntes statiszta jeleníti meg azt a tömeget, amely az 1884-es megnyitót hűen rekonstruálva betör az Operaházba. A tavasszal meghirdetett játékra több mint ötszázan jelentkeztek, hogy az Opera statisztáival és művészeivel közösen játsszák el, mint szabadult el a pokol a 130 évvel ezelőtti avatóünnepségen Ferenc József jelenlétében. A császárt ezúttal Kuna Károly színművész, Sissi hercegnőt Sáfár Orsolya operaénekes jeleníti meg. Kíséretükkel hintón érkeznek a dalszínházhoz, ahol a Tisza-kormány tagjai várják őket az építőművész Ybl Miklóssal együtt.

A nyilvános, szórakoztató össznépi játék után operalegendák, Magyarország utóbbi évtizedeinek nemzetközi hírű énekesei elevenítik fel a nyitóest műsorát. Erkel: Bánk bán című operája második felvonásának különleges szereposztásában színpadra lép Berczelly István, Gulyás Dénes, Marton Éva, Molnár András, Ötvös Csaba és Tokody Ilona. A  Medveczky Ádámvezényletével elhangzó előadásrészlet operatörténeti jelentőségű esemény, hiszen e rangos művészgárda kifejezetten a 130. évforduló tiszteletére vállalt szerepet a gálaesten. Felhangzik még Erkel Hunyadi László című operájának nyitánya, majd európai bemutatóval jelentkezik a Magyar Nemzeti Balett.

Robert North Trójai játékok című, a táncművészektől különleges állóképességet követelő koreográfiáját tavasszal mutatta be nagy sikerrel az együttes. A világhírű amerikai koreográfus balettkomédiájába az aikido japán harcművészet motívumait, valamint a capoeira, a brazil harcművészeti játék elemeit is beleépítette, a címből fakadóan azonban megjelennek a görög harci emlékek is, mindez pedig a brazil folklór színes elevenségével párosul. A testekből épülő csoportokkal való játék a humor megcsillantására is lehetőséget ad, a vetélkedés a testek kontaktusát feltételezi, a kettősök pedig változatos és látványos, egyszer lelassított, máskor fergeteges lendületű kapcsolódásai, sorozatai igazi jutalomjátékot nyújtanak a táncosok számára. A Trójai játékok hozta meg Robert North számára az első igazi koreográfusi sikert és elismerést, a mű a bemutató óta bekerült a világ legjelentősebb balett-társulatának repertoárjába, játssza többek közt a Harlemi Táncszínház, a Batsheva Együttes, a Stuttgart Ballet, a San Francisco Ballet, a Tokyo Ballet. A darab különlegessége, hogy a nehéz akrobatikus elemekkel tűzdelt alkotás férfiakra készült. A koreográfiát női táncosokkal Európában először Solymosi Tamás balettigazgató tűzi műsorra a Magyar Nemzeti Balett nyolc szólóbalerinájával. Trójai játékok – amazonokkal. Európai bemutató: a Magyar Állami Operaház fennállásának 130. évfordulóján. 

A szeptember 27-i ünnepi est filmpremierje, M. Tóth Géza: A Sugár úti palota – Opera130 című alkotása a jubileumra készült. Míg a rendező 2013-as, A magyar opera története című filmje történelmi vonatkozásban mutatja be a műfaj alakulását a hazai porondon, az Opera 130. évfordulójára készült film – bár van benne történeti szál – komplex képet fest az egykori Sugár úti palotáról, amely megépülése óta a legértékesebb műintézmény az országban. Nemcsak építészeti szempontból az, hanem összművészeti szempontból is, mint az egyetlen színház az országban, amelyben együtt van jelen a zene- és képzőművészet, valamint a balett. Mindez most kiegészül a filmművészettel is: az alkotás feltárja e különleges ház minden kincsét a jelenkor funkcióinak bemutatásán keresztül. Opera – Ahol kinyílik a világ. M. Tóth Géza megfogalmazása szerint ez egy befelé végtelen, szellemi dimenzió. „Minél közelebb kerülsz hozzá, annál nagyobb tereket nyit.” A néző huszonöt perces utazást tehet e térben Sáfár Orsolya operaénekesnő vezetésével, aki különféle operai- és operaházi alakok képében jelenik meg, folytonos átváltozásban: felbukkan többek közt mint súgó, mint világosító, mint hostess, mint közönség, s közben még egy-egy részletet is felvillant az operairodalom legcsodásabb áriáiból.

A filmből az alábbi linkre kattintva tekinthető meg részlet:

Az Opera a 130. évfordulón mutatja be a nagyközönségnek a Helikon Kiadó gondozásban megjelenő könyvet, melynek címe: Az Operaház története kezdetektől napjainkig. A gazdagon illusztrált, informatív kötet az Operaház, s általa a magyar opera- és balettjátszás történetét meséli el írásban-képben. Aranykorok és válságperiódusok emléke, legendás előadások, világhírű muzsikusok és énekes óriások jelennek meg a könyvben, amely az Erkel Színház száz évét is bemutatja. Szerzői: László Ferenc, Gara Márk, Ókovács Szilveszter és Zsoldos Dávid.

A budapesti Operaház, Magyarország legrégibb és sok tekintetben unikális, opera- és balettjátszásra szakosodott intézménye fennállásának 130. évfordulóját ünnepli. Nagyszínpadi műsorral, valamint két maradandó alkotással: filmmel és könyvvel emlékeznek meg a nyitásról. A jelennel kapcsolatban Ókovács Szilveszter főigazgató az újonnan megjelenő kötetben így fogalmaz: „Mi, operaháziak dolgozzunk azon, hogy a 200 esztendeje született Ybl Miklós mégoly szép, immár 130 éves operaháza ne metrómegálló legyen a budapestieknek vagy megközelíthetetlenül tiszteletet parancsoló színháztemplom a vidék Magyarországának, és ne csak látványosság, zenei Halászbástya a külföldiek számára, valamint végképp ne mauzóleumaként maradjon meg egy múltban ragadt kosztümös kornak a világ operajátszása számára. Tudjuk most is, mi a cél: épp ez, a panoptikumra eredendően hajló operai műfajok előadásait élő és eleven jelennel megtölteni vagy felöltöztetni a kortalanul gyönyörű Ybl-palotában! Mai értékkel telíteni a régi formát, és ma értelmezhető ruhába bújtatni az ódon tartalmat. Szél pedig van, lesz is. És a magyar nemzet összművészetének vitorlájába ma már egyetlen, de európai viszonylatban is elsők közt teljesítő Operája fújja a passzátszelet.”

A szeptember 27-i ünnepi est műsora:

Himnusz

Erkel Ferenc: Hunyadi László – Nyitány

Erkel Ferenc: Bánk bán (II. felvonás legendás művészekkel)

Közreműködik: Berczelly István, Gulyás Dénes, Marton Éva, Molnár András, Ötvös Csaba és Tokody Ilona

——-

Liszt Ferenc: Magyar Király-dal

M. Tóth Géza: A Sugár úti palota – Opera130 (filmbemutató)

Robert North: Trójai játékok – amazonokkal (balettparódia paródiája, európai bemutató)

Közreműködik: Gikovszki Sznezsana, Boros Ildikó, Cristina Balaban, Jaclyn Ann Higgins, Kristina Starostina, Carulla Leon Jessica, Papp Zsuzsanna, Pap Adrienn

Vezényel: Medveczky Ádám

Rendező: Aczél András