„Kárpát-medencei Sajtófókusz” a Civitas Europica Centralis (CEC) napi sajtófigyelője

2014. augusztus 25 20:21

„Kárpát-medencei Sajtófókusz” a Civitas Europica Centralis (CEC) napi sajtófigyelője

)pastedGraphic.png

Magyarország

  • Kövér a nemzetállamok mellett − Az Európai Unió „lopakodó hatáskörbővítése” és a nemzetállamok szuverenitása áll szemben ma egymással Kövér László szerint. A házelnök egy interjúban az egész világot érintő ideológiai átrendeződésről beszélt; úgy vélte, nem mindegy, hogy az államok vezetői, vagy „háttérhatalmak” hozzák meg az alapvető döntéseket. Szerinte minden brüsszeli kísérlet a tagállamok szuverenitásának csökkentésére, újabb lépés a demokratikus döntéshozatali rendszerek felszámolása felé. Orbán Viktor négy hete beszélt arról, hogy a liberális demokrácia nem képes arra, hogy a nemzeti érdekeket szolgálja (Nszv)
  • Bajnai: Létrejöhetnek a szabadság oázisai − Megválasztotta Bajnai Gordon helyetteseit az Együtt Országos Politikai Tanácsa (OPT). A testület szombaton tartotta első ülését, amelyen a résztvevők számba vették, hol tart az önkormányzati választási felkészüléssel a párt, milyen eredményeket értek el a baloldali ellenzéki tárgyalásokon és meghatározták a következő hónapok politikai stratégiai feladatait (Nszv)
  • Utólag is ellenőrizheti, kit ajánlott − Hétfőn kezdhetik meg az önkormányzati és nemzetiségi választáson induló jelöltek és jelölőszervezetek az ajánlások gyűjtését. A választópolgárok a voksolást követő 90. napig tájékoztatást kérhetnek arról, hogy melyik jelölt ívén szerepelt az aláírásuk (Nsz)
  • Tucatnyi polgármester-jelöltet indít az Együtt-PM − „A főváros 12 kerületében állít polgármesterjelöltet az Együtt-PM az októberi önkormányzati választásokon” – jelentették be Juhász Péter és Karácsony Gergely, az Együtt-PM társelnökei a pártszövetség budapesti kampánynyitó sajtótájékoztatóján (Nsz)
  • Fidesz-verseny: ki tud leggyorsabban ajánlást gyűjteni − Versenyt hirdetett a kormánypárt. A futam célja, hogy a legrövidebb idő alatt a legtöbb ajánlást gyűjtsék be. Természetesen a Fidesz akar győzni. „A kormánypárt készen áll a megmérettetésre” – közölte Nyitrai Zsolt a Fidesz társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján (Nsz)
  • A Fidesz készen áll a megmérettetésre − A Fidesz szervezetileg teljesen felkészült az októberi önkormányzati választásra, a kormánypárt készen áll a megmérettetésre – közölte a Fidesz társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján. Nyitrai Zsolt elmondta, hogy a Fidesz–KDNP 1167 településen indít polgármesterjelöltet: 893 helyen Fidesz–KDNP-s jelölt indul, míg 274 településen független jelöltet támogatnak a kormánypártok. Polgármester- és önkormányzatiképviselő-jelöltjeik legfontosabb célkitűzésének a gazdaságélénkítést és a munkahelyteremtést nevezte (MNO)
  • Ma rendezik meg a nagykövetek éves értekezletét − Ma tartja a Külgazdasági és Külügyminisztérium éves külképviselet-vezetői értekezletét, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök tart előadást Magyarország nagyköveteinek (InfoRádió)
  • Nemzeti Innovációs Hivatal – Híd az egyetemek és a vállalatok között − A magyarországi felsőoktatás és az ipar kapcsolatát erősítené a jövőben a Nemzeti Innovációs Hivatal. Az intézmény stratégiai elnökhelyettese szerint erre több lehetőség is van. „A hazai felsőoktatás, az egyetemek a jövő gazdaságának motorjai. Ezért feltétlenül szükséges az, hogy az ott folyó oktatási, kutatási tevékenység megerősítése mellett a vállalatokkal való együttműködést is fejlesszük és professzionálissá tegyük azt a fajta technológiai és tudástranszfert, amely a hidat képezi az egyetemek és a vállalatok között” – mondta Deák Csaba. „A Nemzeti Innovációs Hivatal elkötelezett abban, hogy az innovációt magas szinten művelő felsőoktatási intézmények partnere legyen. Stratégiai szövetségeseinknek tekintjük azokat az egyetemeket, amelyek rendszeres kapcsolatban vannak az ipari és gazdasági szereplőkkel, segítik a hallgatók és kutatók innovatív vállalkozási kezdeményezéseit, aktívan közreműködnek a hallgatói és kutatói vállalkozások megerősítésében” – hangsúlyozta a Nemzeti Innovációs Hivatal stratégiai elnökhelyettese (InfoRádió)

 

Románia

  • A Moldvai Csángó Tanács kifogásolja a differenciált magyarországi és erdélyi támogatást − A moldvai csángókból szerveződött és Moldvában tevékenykedő szervezeteket tömörítő Moldvai Csángó Tanács nyilatkozatban kifogásolta, hogy a romániai és magyarországi pártok, valamint a csángókat támogató civil szervezetek egy része nem konzultál a tanáccsal, és „preferenciálisan” részesíti előnyben az egyik vagy másik csángó civil szervezetet. A tanács szombati klézsei (Cleja) ülését összefoglaló, az MTI-hez vasárnap eljuttatott közlemény szerint a szervezeteknek eltérően nyújtott támogatások nehezítik a csángó ügy egységes képviseletét. A tanács álláspontja szerint „a megosztó magatartás” miatt akadozik a kapcsolattartás, az együttműködés a moldvai civil szervezetek között, és ez akadályozza azt is, hogy a moldvai csángómagyarok erős érdekképviseletet működtessenek … (MTI)
  • Véget értek a Kolozsvári Magyar Napok − Az ExperiDance Tánctársulat Ezeregyév című történelmi táncshowjával zárultak vasárnap este az ötödik alkalommal megrendezett Kolozsvári Magyar Napok. A Kolozsvár főterén felállított színpadon a táncelőadás előtt hangzottak el a nyolcnapos rendezvénysorozat záróbeszédei. Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára tapsot aratott azzal a kijelentésével, hogy örömmel fogadta el a meghívást, és az alapján, amit látott, jövőre hívatlanul is eljön Kolozsvárra. A magyar kormány képviseletében megszólaló államtitkár a magyar-román együttműködés egyik hírnökének tekintette a Kolozsvári Magyar Napokat. Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere elmondta: a rendezvénnyel idén is sikerült megmutatni, hogy ma már többre van szükség mint a többség és a kisebbség közötti tolerancia, a békés egymásmellettiség megerősítése (MTI)
  • Szijjártó: a Kolozsvári Magyar Napok a magyar-román együttműködés egyik hírnöke − „A Kolozsvári Magyar Napok a magyar-román együttműködés egyik hírnöke” – mondta Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az ötödik alkalommal megrendezett esemény zárónapján. A politikus az eseményen elhangzottakról telefonon számolt be az MTI-nek vasárnap. Az államtitkár szerint nem túlzás, hogy nagyon felgyorsult a világ, új, komoly változások zajlanak és „ebben az új világrendben az a célunk, hogy Közép-Európa, köztük a magyarok és románok az új világrend nyertesei közé tartozzanak„. Úgy fogalmazott, egy jól működő Közép-Európa történelmi lehetőség előtt áll, mert Európa növekedési motorja lehet. „A jól működő Közép-Európának pedig fontos összetevője Magyarország és Románia jó együttműködése” – tette hozzá (MTI)
  • Civil aktivisták szerint az erdélyi magyarság alig él a nyelvi jogaival − Civil aktivisták szerint az erdélyi magyarság alig él a Románia törvényei által is biztosított nyelvi jogaival. Landman Gábor, a European Language Right (Európai Nyelvi Jogok) nevű hollandiai alapítvány Erdélyben élő elnöke, és Lakó Péterfi Tünde marosvásárhelyi blogger és aktivista a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott pódiumbeszélgetésen szólt tapasztalatairól. Landman Gábor szerint Erdélyben mintegy 1500 olyan települési önkormányzat létezik, amelyben magyarul is közzé kellene tenni az önkormányzati határozatokat, de ez csak az önkormányzatok töredékénél történik meg. Szerinte megannyi magyar többségű, magyarok által vezetett település van, amely honlapján kizárólag román nyelvű szövegek olvashatók. Úgy vélte, Erdélyben egyelőre hiányzik az a civil tudat, mely kikényszeríthetné a magyar nyelv használatát a hivatalokban. Hozzátette, az erdélyi magyarok úgy gondolják, hogy a politikusok dolga síkra szállni a nyelvi jogok érvényesítéséért, holott ezért mindannyian tehetnének (MTI)
  • Ukrajnáért akar meghalni a magyar származású román neonáci − Ukrajnába készül harcolni – a honvédők oldalán – az a fiatalember, akit Romániában elsőként ítéltek el visszaesőként fasiszta propaganda miatt. A 27 éves buzaui Marius Zoltán Tranca egy szélsőséges honlapon jelentette be, hogy a „román nacionalisták közül elsőként” csatlakozik az oroszpárti szakadárok ellen küzdő ukrán harcosokhoz. „Ukrajnába megyek, mert ez a harc a miénk, és mert nem tartozom azok közé, akik félnek a haláltól” – közölte. Meglátása szerint Oroszország esetleges ukrajnai győzelme azt jelentené, hogy Európa orosz befolyás alá kerül, és „Besszarábia soha nem tér haza„. A moldáv-román egyesülés mellett Tranca a „fehér faj védelmében” harcolna (Nsz)
  • Kelemen Hunor: nem lesz magyar összefogás − „Nem lesz magyar összefogás a román elnökválasztás első fordulójában” – mondta az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor aHír TV Magyarország élőben című műsorában azt mondta: fel sem merült az egyezkedés lehetősége a két magyar jelölt között, ők is csak a sajtóból értesültek arról, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt is elindítja saját jelöltjét a választáson (KárpátInfo)
  • Számon kéri a kétnyelvűséget Nagy Zsigmond alprefektus − A nyelvi jogok tiszteletben tartását kéri számon Nagy Zsigmond, Maros megye új alprefektusa a kormányhivatal alárendeltségébe tartozó huszonöt intézménytől. A helyettes kormánymegbízott körlevelet készül kiküldeni valamennyi igazgatónak, melyben helyzetjelentést kér az intézményen belüli jelenlegi állapotokról, illetve felszólítja az illetékeseket a 2001/215-ös közigazgatási törvény és a 2004/340-es, a prefektus intézményére vonatkozó törvény tiszteletben tartására (Krónika)
  • KMN: az egyházak gazdasági helyzetéről értekeztek − „Lassan és körülményesen halad az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, ugyanakkor a viszszakapott épületek felújítási, karbantartási költségei is sokba kerülnek, az uniós források lehívása pedig rendkívül bürokratikus” – hangzott el A történelmi magyar egyházak gazdasági szerepe című, a Kolozsvári Magyar Napok keretében szervezett fórumon (Krónika)
  • Széthúzásra panaszkodnak a csángók − „Akadozik a kapcsolattartás, az együttműködés a csángó civil szervezetek között, a moldvai csángó magyaroknak nincs egy erős érdekképviseletük” – írja lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatában a Moldvai Csángó Tanács (Krónika)
  • Magyar alprefektusa van Bihar megyének − Delorean Gyula személyében ismét magyar alprefektusa van Bihar megyének. A Nagyváradon éveken keresztül városi tanácsosként tevékenykedő RMDSZ-es politikus lapunknak elmondta, megbízatását szakmai kihívásnak, tapasztalatszerzésnek tekinti (Krónika)
  • Ragaszkodik a történelmi váradi utcanevekhez az EMNP − Nem tilos civilként magyar nyelvű utcanévtáblát kihelyezni a házfalunkra, ehhez nem kell jóváhagyást kérni (Krónika)
  • Adrian Năstase: vannak ajánlataim − Multinacionális cégek, sőt egy külföldi kormány is megkereste már állásajánlatokkal Adrian Năstase volt miniszterelnököt, akit csütörtökön este engedtek ki a zsilávai fegyházból (Krónika)
  • Kormánypénzek vidéki önkormányzatoknak − „További pénzösszegeket irányoz elő a kormány az anyagi nehézségekkel küszködő vidéki önkormányzatoknak” – jelentette be Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes (Krónika)
  • Gyűlnek a csíkszéki aláírások Kelemen államelnök-jelöltségéhez − Mintegy 15 ezer aláírás gyűlt az RMDSZ Csíki Területi Szervezeténél Kelemen Hunor szövetségi elnök támogatására (Maszol.ro)
  • Tanfolyamok az Európai Felsőoktatási Ciklusra − A Köztisztviselők Országos Ügynöksége (ANFP) tájékoztatja az érintetteket, hogy az Országos Adminisztrációs Iskola (ENA) jelentkezőket vár a 2015-ös évre, az Európai Felsőoktatási Ciklusra (CHEE) (Népújság)
  • Gergely Balázs: Kolozsvárt az unokáinktól kaptuk kölcsön − „Kolozsvárt nem az őseinktől örököltük, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön” – kezdte beszédét a KMN vasárnapi zárógáláján Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke (Szabadság)
  • Tehetséggondozás a felsőoktatásban − A romániai és a magyarországi felsőoktatásban zajló tehetséggondozás helyzetéről és főleg annak akadályairól tartottak kerekasztal-beszélgetést szombat délelőtt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Tordai úti épületének egyik termében az 5. Kolozsvári Magyar Napok (KMN) keretében. Az esemény moderátora Aáry Tamás Lajos, a magyar Oktatási Jogok Hivatalának oktatási ombudsmana volt. Beszélgetőtársai között volt Weiszburg Tamás, a magyarországi Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) professzora, Kádár Magor, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója, Tonk Márton docens, a Sapientia EMTE kolozsvári karának dékánja, Rés Konrád Gergely, a KMDSZ elnöke, de az érdekes és elhúzódó beszélgetésbe szinte azonnal bekapcsolódott a hallgatóság is, amely doktoranduszként, magiszteris hallgatóként vagy oktatóként szintén érintett volt a témakörben … (Szabadság)

 

Szerbia

 

Szlovénia

  • A koalíciós szerződés még nem tartalmazza a nemzetiség összes elvárását − A tervek szerint a szlovén parlament hétfőn szavaz Miro Cerar kormányfőjelölt kinevezéséről. Hogy a két őshonos nemzetiségi parlamenti képviselő szavazatát elnyeri-e a jelölt vagy sem, az attól függ, hogy a nemzetiségi közösségek által meghatározott elvárásokat tartalmazza-e a koalíciós szerződés vagy sem. Göncz Lászlót Fehér Ilona kérdezte a témáról (MMR)

 

Szlovákia

  • A tripla fizetés Ausztriába csábítja a szlovák orvosokat − „Jelenleg immár több mint 25 ezer szlovákiai egészségügyi, köztük csaknem ezer szakorvos dolgozik Ausztriában” – közölte a pozsonyi osztrák nagykövet ateraz.sk hírportálnak adott nyilatkozatában (Nsz)
  • Stubendek László tárgyalni akar a polgármester-jelöltekkel − Vasárnap sajtóközleményben szólalt meg Stubendek László, az MKP 2010-es komáromi polgármester-jelöltje azzal kapcsolatban, hogy a Híd és az MKP összefogásra készül a városban, és jelöltjük Czíria Attila, a helyi MKP-alapszervezet elnöke lenne (Bumm.sk)
  • Hlina és Zajac szeptember elsején kinyitja a parlamentet − A Szlovák Nemzeti Tanács házelnöke, Pavol Paška (Smer) takarékossági okokra hivatkozva nem hirdette meg a szeptember elsején szokásos parlamenti nyílt napot. Alojz Hlina és Pavol Zajac képviselők azonban megtartják a nyílt napot (Bumm.sk)
  • Új párt a láthatáron, jön a TIP − Az új TIP névre hallgató párt már novemberben indul a helyhatósági választásokon. De nagyobb ambíciói is vannak (Bumm.sk)
  • Több vágány kellene Pozsony és Dunaszerdahely között − „Pozsony és Dunaszerdahely között meg kéne duplázni a vágányok számát” – véli a RegioJet személyszállító vasúti cég. A közlekedési minisztérium azonban egyelőre rá se bagózik a dologra (Bumm.sk)
  • Alkotmánybíróság: Paška az államfőt hibáztatja − A köztársasági elnök ugyanis elutasította a parlament kormánypárti többséggel megszavazott bíráinak kinevezését (Hírek.sk)
  • Szeptember a nagy változások hónapja lesz az iskolaügyben − Az iskolaügyi miniszter, Peter Pellegrini mindezt a parlament szerdai ülésén jelentette be (Paraméter.sk)
  • A kérdések órája a parlamentben − A Comenius Gyermekegyetem résztvevői hétfőn délelőtt a parlamentbe látogatnak el, ahol kérdéseket tesznek fel a minisztereknek (Új Szó)
  • A TIP is indul az önkormányzati választásokon − A tavaly novemberben bejegyzett politikai párt is bizakodva tekint a soron következő választásokra (Új Szó)
  • Nem kértek több pénzt a kisebbségeknek − „Nem kértek többet, mert szerintük nem is kérhettek, de ha többet kaptak volna, örültek volna” – röviden ez az álláspontja a kisebbségi kormánybiztos hivatalának a kisebbségi kultúrákra szánt jövő évi pénzkeretről. A hivatal lapunknak küldött válasza szerint már idén is 9,9 százalékkal kellett csökkenteni a kormányhivatal kiadásait a közpénzek konszolidációja miatt, ezért lett a 2013-as 4,25 milliós kisebbségi kulturális keretből 2014-re 3,82 millió. A közkiadások pedig jövőre sem növekedhetnek. „Ezért a kormányhivatal nem is javasolhatott magasabb összeget, mint a 2014-es.” „Mindezek ellenére üdvözölnék, ha sikerülne növelni a keretet, állítják. „Amint végbemegy a közpénzek konszolidációja, javasolni fogjuk a pénzügyminisztériumnak, hogy növelje a kisebbségi kultúrára szánt keretet” – áll a válaszban (Új Szó)
  • Csáky Pál: Belső értékeinkhez legyünk hűek – Szent István-napi ünnepség Ipolyságon − Ipolyságon augusztus 23-án, a Szent István-napi ünnepség keretében a városháza nagytermében a Felvidéki Rockszínház előadásában bemutatták a Megfeszített c. rockoperát. Oros Zoltán, az MKP polgármesterjelöltje köszöntötte a közönséget, ünnepi beszédet Csáky Pál EP-képviselő mondott. Csáky Pál beszédében István király nagyságára emlékeztetett (Felvidék.ma)
  • Önkormányzati választások előtt – Beszélgetés Csúsz Péterrel − „Az önkormányzati választások filozófiája alapjaiban eltér a megyei és a főleg a parlamenti választásoktól. Magán viseli az adott település és lakosainak társadalmi, kulturális, gazdaság helyzetét, állapotát, szokásrendjét, amely jelentősen eltérhet a legközelebbi település hasonló jellemzőitől is. A tapasztalatom az, hogy a nagypolitikát meghatározó pártoknak ugyan van befolyásuk – főleg, ha maguk mögött tudhatnak gazdasági és vállalkozási támogatásokat –, de alapjaiban mégis az egyéni jelöltek népszerűsége és elfogadottsága határozza meg az eredményt. Ez érvényes Losoncra is, ahol a folyamatosan csökkenő magyar nemzetiség létszáma jelenleg alig éri el a 10 %-ot. A helyi viszonyok alapjaiban határozzák meg azt is, hogy egy-egy magyar nemzetiségű jelölt és főleg polgármesterjelölt milyen taktikát kell, hogy válasszon. A „kell” szót azért hangsúlyoznám, mert mint az alábbi interjúból kiderül a cél érdekében szükségszerű bizonyos kompromisszumok megkötése, amelyek egyike az is, hogy egy az MKP célkitűzéseit felvállaló jelölt függetlenként induljon. Bizonyos, hogy ez mindkét – tehát szlovák és magyar oldalon – kérdések és bíráló vélemények sorát veti majd fel, mégis fel kell vállalni”. Csúsz Péter nevét nem kell külön bemutatni az olvasóknak, hiszen négyszeres megyei képviselő, az első választási ciklusban a megyei önkormányzat alelnöke, sőt járási elöljáró is volt, tagja az MKP Országos Elnökségének és a párt kerületi elnöke. Jelölésének mikéntje magában foglalja tapasztalatait és a losonci elvárásokat. Az alábbiakban főleg erről beszélgettünk (Felvidék.ma)
  • MKP-elnökség: Helyzetjelentés a helyhatósági választások előtt − Madách Imre szülőhelyén, Alsósztregován tartotta pénteken, augusztus 22-én elnökségi ülését a Magyar Közösség Pártja. Járásonként értékelték a helyhatósági választások előtti helyzetet (Felvidék.ma)
  • Nincs még időpontja a Kiska és Paška közti találkozónak − Nincs még időpontja annak az Andrej Kiska köztársasági elnök és Pavol Paška (Smer-SD) házelnök közti találkozónak, amelyen az alkotmánybírák ügyében tárgyalnának (Felvidék.ma)
  • Különleges fotókiállítás Ipolyságon − Rendkívüli tárlat tekinthető meg az ipolysági Menora Saag Centrum Artisban. Nemzetközi turné egyik állomásaként tekinthetők meg a volt zsinagógában berendezett kiállítótérben Ladislav Bielik világhíres fotói. „A különleges kiállítás az 1968 augusztus címet viseli. Rendkívüli megtiszteltetés, hogy egy ilyen nagy volumenű alkotó képei jelenhetnek meg a városunkban” – mondta a Felvidék.ma-nak Kutak Adrienn keramikus művésznő, a kiállítás kurátora. Mint megtudtuk, augusztus 21-én Szlovákia több helyszínén is kiállításra kerültek Bielik fotói, ezzel emlékezve az 1968. augusztusi eseményekre (Felvidék.ma)
  • Szlovákok tanulhatnak magyarul Léván − Léván a Reviczky Házban szeptember 8-tól, minden hétfőn 16 órától alapfokú magyar nyelvoktatást tartanak szlovák anyanyelvű felnőtteknek. Az első órán Hizsnyai Ildikó: Maďarčina pre samoukov – könyvbemutatóját is megtartják, a szerző jelenlétében. A szervezők kérik, ha ismernek környezetükben esetleges érdeklődőket, továbbítsák számukra a következő felhívást: Milí priatelia! … (Felvidék.ma)

 

Ukrajna

  • Segítséget ajánlott Kijevnek Angela Merkel − A kancellár 500 millió euróval segítené az energia-, valamint a vízellátást és 25 millió eurót ajánlott fel a menekültprobléma rendezésére (Nszv)
  • Merkel: Ukrajna területi egységének meg kell maradnia − Németország nem engedi meg, hogy újabb szakadás legyen Európában (Nszv)
  • Megaláztatás Donyeckben − Ellentmondásosan, de a helyzetet jellemzően alakult az ukrán függetlenség napja. Kijevben erődemonstrációra használt katonai parádé jegyében telt el, Donyeckben viszont oroszbarát szeparatisták ukrán hadifoglyok tucatjait kényszerítették arra, hogy vonuljanak végig a lázadók ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai város főterén (Nsz)
  • Ukrajna földgázt vásárolna Oroszországtól − Az ukrán miniszterelnök bejelentette, hogy a télre készülve Ukrajnának további 5 milliárd köbméter orosz földgázra lesz szüksége és szenet is importálnia kell, mert a bányák egy része áll a kelet-ukrajnai események miatt (TiszaNews)
  • Mit hozott a függetlenség? − Huszonhárom év telt el Ukrajna függetlenségének kikiáltása óta. A szovjet birodalom széthullásával létrejövő szuverén államok között ez az ország volt az egyik legesélyesebb a sikeres újrakezdésre. Volt is nagy várakozás, remény egy szebb és virágzóbb állam létrejöttére. A sors kínálta esélyről és kihasználásáról Mihajlo Zan politológus, a történelemtudományok kandidátusa fejtette ki véleményét … (TiszaNews)
  • Porosenko békét akar kötni − A „terrorellenes hadművelet” kezdete óta a legsúlyosabb veszteségeket szenvedték el az ukrán önkéntes belügyi alakulatok a Donyeck melletti Ilovajszk városért folyó harcokban. Közben az ukrán határőrök megkezdték a 280 kamionnyi orosz segélyszállítmány határ- és vámellenőrzését az átkelő állomás orosz oldalán. Petro Porosenko ukrán elnök pedig bejelentette, hogy a békekötés szándékával utazik a jövő héten Minszkbe, ahol egyebek között Vlagyimir Putyin orosz államfővel is tárgyal (KárpátInfo)
  • Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült Lengyel Zoltán − Nemzeti ünnepünk alkalmából, augusztus 20-án Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült Lengyel Zoltán, Munkács magyar polgármestere, városfejlesztő munkásságáért, a helyi magyar oktatási intézmények és magyar szervezetek támogatásáért, valamint a munkácsi vár magyar történelmi emlékeinek megőrzése érdekében kifejtett tevékenységért (KárfpátInfo)
  • Zaharcsenko: francia harcosok csatlakoznak az oroszbarátokhoz − „Francia „specialisták” csatlakoznak az ukrán kormányerőkkel harcban álló oroszbarát szakadárokhoz Kelet-Ukrajnában” – jelentette be vasárnap a magát a „Donyecki Népköztársaság miniszterelnökének” nevező Olekszandr Zaharcsenko (InfoRádió)
  • Porosenko hárommilliárd dolláros programot jelentett be a hadsereg fejlesztésére − Hárommilliárd dolláros (710 milliárd forintos) programot jelentett be a hadsereg fejlesztésére a 2015 és 2017 közötti időszakra Petro Porosenko ukrán elnök vasárnap, a döntést azzal indokolva, hogy országa a belátható jövőben folyamatos katonai fenyegetésnek lesz kitéve (InfoRádió)

 

A régió hírei Világtükör

  • Holland vadászgépek érkeznek Lengyelországba a balti légtér ellenőrzésére − „Hollandiából öt F-16-os vadászgép érkezik a lengyelországi Malborkba szeptember elején a balti légtér ellenőrzésére létrehozott, rotációs rendszerű NATO-program, a Baltic Air Policing keretében” – jelentette aNewsweek című hetilap lengyelországi kiadása vasárnap (MTI)
  • Nem Isten tette, hanem emberek! − Egyetlen oka van, hogy Rita Prigmore egyáltalán megszülethetett; mikor a Gestapo kényszerabortuszra vitte az édesanyját, kiderült, hogy ikerterhességről van szó. A würzbergi klinikán dolgozó Werner Heyde professzornak kísérleteihez ikrekre volt szüksége, így az édesanyával aláírattak egy nyilatkozatot, hogy születendő gyerekeit kísérleti célokra ajánlja fel. A kedves, hetvenes asszony a németországi roma holokauszt egyik túlélője. A történetét a ternYpe – Nemzetközi Roma Ifjúsági Hálózat kezdeményezésének köszönhetően ismerhettük meg. A tanterem hátuljában a bolgár csapat duruzsol, mellettük magyarok, spanyolok, elöl pár német lány, de a nemzetiségeket itt nagyon nehéz helyesen megtippelni, mivel sokan németül, angolul vagy romaniul beszélgetnek. Macedóniától Angliáig huszonöt országból érkeztek Krakkóba. Délelőttönként elfoglalják a pedagógiai kart, este a Blonia parkot. A ternYpe alulról szerveződő kezdeményezés. Diákokat akartak elérni, akik aztán barátaiknak, osztálytársaiknak elmesélik, amit itt láttak, hallottak … (Nsz)
  • Orosz politikus: miénk lesz Transznisztria − „Transznisztria előbb-utóbb Oroszország része lesz, az ukrajnai helyzet azonban ezt egyelőre késlelteti” – jelentette ki az ukránZik televíziós csatorna szerint Oleg Belavencev, Vlagyimir Putyin krími megbízottja (Krónika)
  • Ashton: európai perspektívát a Balkánnak! − „A következő években, és nem évtizedekben ki kell tárni az európai perspektívát a Balkán számára” – nyilatkozta az ausztriai Alpbach fórumon Catherine Ashton az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Kiemelte: gazdasági segítségre van szükség, főleg Koszovó, de Szerbia számára is. Ashton szerint a politikát és a gazdaságot mind jobban közelíteni kell egymáshoz. A gázai és a kelet-ukrajnai válsággócokra utalva elmondta, hogy nagyon nehéz időket élünk meg, a körülmények pedig sok kihívást támasztanak (Pannon RTV)
  • Meggyilkolt zsidó asszonyoknak állítottak emlékművet Lengyelországban − Emlékművet avattak vasárnap a lengyelországi Torun melletti Lubicz községben azoknak a lengyelországi, magyarországi és litvániai zsidó asszonyoknak az emlékére, akiket a Stutthof náci haláltábornak a mai Varmia-Mazúria vajdaság területén létesített altáboraiban gyilkoltak meg (InfoRádió)
  • Merkel nem vár áttörést a jövő heti Putyin-Porosenko találkozótól − „Nem valószínű, hogy áttörést hoz az ukrán konfliktus megoldása terén Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök jövő héten esedékes minszki találkozója” – vélekedett Angela Merkel azARD német televíziónak vasárnap adott interjúban (InfoRádió)

 

Vélemény, publicisztika, interjú, blog

  • Hétszáz órával Orbán tusványosi beszéde után − „Elrajtolt az önkormányzati kampány, ezzel hamarosan ismét nem csak szavakban, de tettekben is megmutatkozhat majd a változtatni akarás. Éppen ezért fontos tisztában lenni a valósággal. „A tétlenség a bűnök igazi forrása” – figyelmeztet egy latin bölcsesség. Valóban, a tett nélküli belenyugvás mindazt legitimálja és erősíti, ami ellen szólni, tenni, harcolni kell. Ilyen a putyinokratikus orbáni rezsim is” – szögezi le közleményében Ujhelyi István, az MSZP alelnöke, az Európai Parlament szocialista képviselője (Nszv)
  • A háttérhatalom − „Kövér László egy interjúban megmondta: amennyiben a következő tíz-húsz évben az ország nem tudja kezelni a népességfogyást, akkor az ezeréves magyar állam megszűnése fenyeget. A magyar már túlélt ennél nehezebb éveket is. De abban biztosan nincs igaza a házelnöknek, hogy tíz-húsz év van a megoldásra Már a mostani időszakot sem fogjuk komoly népességvesztés nélkül túlélni, mert az elmenekülők helyett itt senki nem fog szülni. Kövér mindenről beszél, kivéve saját, és kollégiumi szobatársainak felelősségéről. De az igazi tragédia az, hogy fölveti: „ma az a fő kérdés, hogy kik hozzák meg az emberek mindennapjaira alapvetően ható döntéseket, az államok vezetői, akik valamiféle felhatalmazást kapnak a saját választóiktól, vagy azok az arctalan, névtelen, homályba burkolózó, de hús-vér emberek által irányított gazdasági vagy tudatformáló háttérhatalmak, amelyek viszont nem viselnek felelősséget.”…” Andrassew Iván (Nszv)
  • A Jó Állam nem jogállam − „A közelmúlt két eseménye a napnál is világosabban jelzi, hogy mi a különbség a Jó Állam és a jogállam között. A Jó Állam hazánkban épül. A Jó Állam jellemzője, hogy nincs stabil jogrendszere, ezért szabályai kiismerhetetlenek, vezetői a törvények felett állnak, illetve a törvényeket úgy alakítják, ahogy a napi igények megkívánják. Ezért a hatalom emberei azt tesznek, amit akarnak, felelősségre vonásra nem kell számítaniuk. A jogállamra viszont az a jellemző, hogy a törvények stabilak, megismerhetőek, kiszámíthatóak, a törvény előtt mindenki egyenlő, így a törvénysértő joggal feltételezi, hogy nem ússza meg szárazon …” Szüdi János (Nszv)
  • Oroszország militarizálása − „Az orosz nacionalizmus történetének és jelenének egyik legkiválóbb nyugati kutatója, Marlene Laruelle szerint az orosz nacionalizmus polifonikus, vagyis olyan többszólamú jelenség, amelyben mindenkinek megvan a maga nacionalizmusa. Szerinte a mai Oroszországban „létezik a posztszovjet reformok veszteseinek nacionalizmusa, amely az oroszországi kommunista pártra és Zsirinovszkij liberális-demokrata pártjára leadott tiltakozó szavazatokban fejeződik ki; létezik a politikai elitek nacionalizmusa, amely támogatta az Egységes Oroszország hazafias – a Szovjetunió iránt érzett nosztalgiát a posztszovjet valósággal megbékítő – szólamait; létezik a fiatalok alulképzett és szegény rétegeinek nacionalizmusa, amely a szkinhedek erőszakos akcióiban fejeződik ki, és végül létezik a városi középosztály nacionalizmusa, amely – utolsóként színre lépve – jellegét tekintve európai irányultságú és demokratikus, ám ugyanakkor idegengyűlölő is, képviselőivé pedig a nemzeti demokraták és Navalnij váltak” …” Sz. Bíró Zoltán (Nsz)
  • A Marx-szobor múltja és jelene − „A szobrokkal kapcsolatos „hitviták” és következményeik valószínűleg a bálványimádás, illetve a bálványrombolás primitív hagyományaiban gyökereznek. Sajnos ezek végigkísérik az emberiség történelmét. Gyakran pótolhatatlan és értékes műalkotások esnek áldozatul. Például a tálibok pár évvel ezelőtt Afganisztánban lerombolták a buddhizmus csodálatos alkotásainak egy részét. A Corvinus egyetemen lévő Marx-szobor körüli viták, különösen az egyik államtitkár és a mögötte álló politikai párt megnyilvánulásai sok tekintetben engem annak ellenére a hitvitákra és a szoborrombolókra emlékeztettek, hogy ez esetben nem effektív rombolásról van szó, hanem sajátos áthelyezésről a múltba. Mindenesetre figyelmükbe ajánlom Ince Dénesnek aVasárnap című katolikus online újságban a bálványimádásról megjelent írását. Azt hiszem, ma már egyedül vagyok azok közül a mai Corvinus egyetemen, akik jelen voltak a Marx-szobor „megrendelésénél” és felállításánál a korabeli, Marx Károly nevét viselő közgazdasági egyetemen. A pedagógus-szakszervezet egyetemi bizottságának tagjaként részt vehettem különböző megbeszéléseken is arról, hogy milyen legyen a szobor, és hogyan kötődjék az egyetem alapításának tizedik évfordulójához. A politikai gazdaságtan tanszék vezetője javasolta, hogy a szobor a tudós, az alkotó és a tanító Marxot ábrázolja …” Simai Mihály (Nsz)
  • Magyar–magyar verseny az elnökválasztáson? − „Tizennyolc esztendővel ezelőtt, amikor az RMDSZ Szövetségi Képviselőinek Tanácsa úgy döntött, hogy a magyar érdekképviseleti szervezet jelöltet indít az államelnök-választáson, sokan felkapták a fejüket. E lépést azon frissiben is sokan kritizálták, akár a jelöltet, hiszen Frunda György – aki jól vitatkozik románul, összehasonlíthatatlanul jobban, mint magyarul – neptuni múltjával és autonómiaellenes fellépéseinek sorozatával alkalmatlan arra, hogy maximalizálja az erdélyi magyarság szavazatait. Arra viszont kiválóan alkalmas volt, hogy 1996-ban megágyazzon a kormányzati szerepvállalásnak, hogy a választói bázis számára elfogadhatóvá tegye e lépést, amivel sikerült az RMDSZ-t máig ható érvénnyel eltéríteni az 1993-ban, Brassóban megfogalmazott autonómiaprogramtól …” Borbély Zsolt Attila (Erdélyi Napló)
  • Királyi örökség − „…A törzsi országot a nyugati kereszténységhez felzárkóztató, szilárd hatalomra szert tevő király kora és tettei érdekelnek. Az, hogy miként tudta megalkotni a kor körülményei között egyedülálló bravúrt: a pogány istenekben hívő, nemzetségekre tagolódó, mintegy félmillió magyart – esetenként kíméletlenül – rávenni várakkal megerősített, királyi vármegyékbe tagolódó, nyugati műveltségű, keresztény állam létrehozására, amelyben az új egyházi rendet tíz püspökség és a fölöttük álló esztergomi érsek felügyelte. A történelmi bravúrnak tekinthető új állami berendezkedésre 1038-ban bekövetkezett haláláig István királynak szűk négy évtizedre volt szüksége, ami történelmi léptékkel mérve is kis idő ekkora horderejű átalakításokra. Az azóta eltelt több mint ezer esztendő tanúsága szerint semmi sem bizonyult annyira maradandónak a magyar történelemben, mint a Szent István által teremtett államberendezkedés. Érdemei tehát elvitathatatlanok. Megcsonkított, megkurtított országa a történelem viharai ellenére is él. A Kárpát-medencei kitekintésű szentistváni mű megmaradt anyaországa napjainkban valami hasonló csodára készül: hét utódállamban rekedt nemzeti közösségeit igyekszik közös ernyő alá hozni, olyan útra, amelyen Szent István nyomdokain haladva újabb ezer évre őrizheti meg a nemzetet …” Makkay József (Erdélyi Napló)
  • Kaméleonok − „Az RMDSZ első államelnökjelöltje annak idején azt mondta, akkor lesz magyar elnöke Romániának, amikor Amerikában négert választanak ebbe a tisztségbe. Akkor jó poénnak tűnt, de azóta megtörtént a csoda a tengerentúl, és a fekete elnök már a második mandátumát tölti a Fehér Házban. Meglehet, most történik meg nálunk a csoda? Két nappal ezelőtt olyan szép, harmonikus egyetértésben ült egymás mellett az elmúlt napokban létrejött Keresztény-Liberális Szövetség két Maros megyei társelnöke, hogy öröm volt nézni. Mintha egész eddigi életüket kéz a kézben, a legnagyobb szeretetben töltötték volna, és nem tölthetnénk meg akár köteteket azokkal a szitkozódásokkal, sárdobálásokkal, amelyekkel egymást „becézték” az elmúlt években. Bár egy-két héttel ezelőtt egyikük még nemzeti liberális volt, a másikuk pedig demokrata-liberális, és esküdt ellenségei egymásnak, most a legteljesebb egyetértésben, néha egymásra mosolyogva adták elő, hogy minden erejükkel azon lesznek, hogy az elnöki bársonyszékbe segítsék a szövetség által megnevezett közös jelöltet, holott eddig mind a liberálisoknak, mind a demokratáknak megvolt a maga szimpátiája …” Mózes Edith (Népújság)
  • Magyarország és Európa − Letérés Szent István útjáról? − „Augusztus 20-án a magyarság államalapító szent királya előtt hajtott fejet. A széleskörű tisztelet nem alaptalan, Szent István műve több mint ezer éve meghatározza a magyarság sorsát, öröksége azóta is megkérdőjelezhetetlen. Komoly politikai szorítóban első keresztény királyunk a nyugati civilizáció útját választotta nemzete számára. A tét óriási volt: a magyarság megmaradása, ami az európai normák átvételén múlott. A magyaroknál erősebb és hatalmasabb lovas nomád népek tűntek el a történelem süllyesztőjében, szent királyunk előtt (hunok, avarok) vagy utána (besenyők, kazárok, kunok stb.), mivel nem voltak hajlandók áttérni az európai életmódra, nyomuk legfeljebb történelmi feljegyzésekben maradt meg. Civilizáció, vagy a történelem süllyesztője. Más választás nincsen. Előbb vagy utóbb a civilizált Európa bedarálta a barbár betolakodót, bármennyire is hatalmasnak tűnt eleinte. Szent István bölcs döntésének köszönhetően a magyarság az egyetlen keletről érkezett lovas nomád nép, amely megmaradt, az európai civilizáció elfogadása nyomán. Jóllehet édesanyja ortodox volt, politikai megfontolásokból Szent István az akkor lényegesen alacsonyabb nyugati modellt választotta. Döntése roppant szerencsésnek bizonyult, olyan 3-400 évvel szent királyunk után a Nyugat utolérte a keleti kereszténységet, később pedig látványosan fejlődve jócskán megelőzte az évszázados hanyatlásnak indult bizánci alapú ortodox világot. A magyarság is gyökeresen átalakult, a fosztogatásaival és pusztításaival Európát rettegésben tartó pogány törzsszövetség letelepedett, békés keresztény néppé, idővel megbecsült európai nemzetté vált … 2014-ben önkéntesen térne le a büszke magyar nép első királyunk ezer éves útjáról? Orbán Viktor erre utalt Tusványoson, amikor a nyugati civilizáció helyett Kínát, Oroszországot és Törökországot említette követendő példának! Ami utóbbi kettőnek nem sikerült erővel, azt megtenné a szabad Magyarország kormányfője önkéntesen? Holott Orbántól inkább Szent István örökségének megerősítését várná el a nemzet, nem a vele való szembefordulást …” Chirmiciu András (Nyugati Jelen)
  • Beszélgetés dr. Páva Zsolttal, Pécs polgármesterével − A magyarság kenyerétől a tudásátadás erkölcsi kötelességéig − „…Pécs városa – szerencsénk volt, vagy egyéb, teljesen mindegy – 2010-ben olyan helyzetbe jutott, hogy megszervezhette az Európa Kulturális Fővárosa programot. A szervezés során óhatatlanul olyan tudás halmozódott fel, amit mi magunk is máig használunk. Amikor közeledtünk a 2010-es év végéhez, komoly, többfordulós egyeztetést tartottunk kollégákkal, külső szakemberekkel, hogy a stábbal, azzal a száz fővel, amelyik a projekten dolgozott, mi legyen. Mindegyikük, aki ott dolgozott, komoly tudás birtokába került az évek során. Mi szétválasztottuk azt a céget (jogi személyiséggel bíró cégről beszélünk), az egyik feléből, a kulturális szervezőmunkában részt vettekből jött létre a Zsolnay-örökség Kezelő Közhasznú Társaság (azóta részvénytársasággá alakult), illetve a pályázatnak logisztikával, pénzügyekkel foglalkozó kollégák bekerültek egy új alapítású cégbe, a Pécsi Fejlesztési Részvénytársaságba. Ezt azért mondom, mert ezt a tudást mi a mai napig használjuk. Ergo: aki minket megkeres, legyen az bárki (még akkor is, ha nagyon távolról érintett ebben a dologban), hogy hölgyek és urak, kéne egy kis segítség, mert valamilyen problémánk van ilyen vagy olyan tárgykörben, mi ezt a tudást mindenfajta ellenszolgáltatás, díjazás nélkül szívesen megosztjuk. Pillanatnyilag az a helyzet, hogy konkrét megkeresés három helyről érkezett hozzánk ilyen tárgykörben. Pécsnek van egy horvát testvérvárosa, a hozzánk közel eső Eszék, amelyik Horvátország nevében aspirál egy ilyen címre, azt hiszem, 2020-ban esedékes, segítséget kért tőlünk Arad és Kolozsvár is. Én elmondtam mindenkinek: ez nem egy exkluzív dolog, hogy mi csak egynek segítünk – aki jön és kéri, mindenkinek jó szívvel segítünk. Aradnak is, de Kolozsvárnak is, meg Eszéknek is, mert úgy érezzük, hogy ezt a megszerzett tudást tovább kell adnunk, ez egyfajta erkölcsi kötelességünk …” (Nyugati Jelen)
  • Magyarnapok-turizmus − „A mai kor embere sokféle világjárást művel, hallottunk már katasztrófaturizmusról, zarándokturizmusról vagy konferenciaturizmusról. Az ötödik alkalommal megrendezett Kolozsvári Magyar Napok zártával most már nyugodtan beszélhetünk „magyarnapok-turizmusról” is, a szó(összetétel) legnemesebb értelmében. Mindez azt jelzi, hogy a rendezvénysorozat méreteiben, de különösen hírnév dolgában alaposan kinőtte magát. Nem csak a tősgyökeres kolozsváriak számára jelent kiemelkedő eseményt, vagy az elmúlt évtizedek során elvándoroltak számára örömteli alkalmat a hazatérésre, hanem egyre inkább vonz másokat is, különösebb kolozsvári kötődésekkel nem rendelkező anyaországi fiatalokat …” Ördög I. Béla (Szabadság)

 

História

  •   Hitler hiába kérdezte: Párizs ég? Párizs ég? − A második világháború végkifejlete eltérő sorsra juttatta Európa különböző fővárosait. Budapestet két hónapos ostrom döntötte romba, Varsót az 1944 augusztusában kitört, majd vérbe fojtott felkelés után tették a földdel egyenlővé a német alakulatok. Párizs azonban megmenekült: hetven éve, hogy 1944. augusztus 25-én komolyabb károk nélkül vonultak be a szövetséges csapatok … (Origo)

 

Elemzés, háttér

  • Titus Corlăţean és az autonómia: ki sért alapszerződést? − „Sajátos érveléssel indított újabb fronton támadást a magyar önrendelkezési törekvések ellen Titus Corlăţean román külügyminiszter a Marosfőn megrendezett román nyári egyetemen. A bukaresti diplomácia vezetője azzal vádolta meg a magyar kormány tagjait, hogy amikor a romániai magyar autonómiatörekvéseket, a székely önrendelkezést támogató nyilatkozatokat tesznek, megsértik a román–magyar alapszerződésben foglaltakat. Corlăţean szerint a mindkét fél által elfogadott alapszerződés 15. cikkelye és melléklete azt szögezi le összefoglalva, „hogy kétoldalú kapcsolatokban nem fogadjuk el a kollektív jogokat és az etnikai alapú autonómiákat”. A román külügyminiszter ezzel egyfajta „külső agresszió” áldozataként próbálja beállítani Romániát, minden bizonnyal arra alapozva, hogy – többek között Orbán Viktor magyar kormányfő „illiberális demokráciáról” szóló tusnádfürdői beszéde miatt – Magyarország nemzetközi megítélése jelenleg nem a legjobb, ezért ha „rátolja” az autonómiaigényekért viselt felelősséget Budapestre, azzal sikerül gyengítenie a romániai magyar közösség pozícióit. Corlăţean azzal próbálja diszkre­ditálni az autonómiaigényeket, hogy úgy igyekszik beállítani, mintha külső erők szorgalmaznák, nem pedig az ország több mint egymillió polgára igényelné. Ezáltal olyan látszatot kelt, mintha a mindig nyughatatlan Budapest kezdeményezésére romlott volna meg a viszony a két ország között, nem pedig azért, mert Bukarest hallani sem akar a romániai magyar közösség jogbővítési igényeiről. A román külügy ráadásul a magyar válaszra – miszerint szó sincs az alapszerződés megsértéséről, hiszen épp ez a dokumentum emeli a kisebbségi ügyeket a kétoldalú kérdések közé – a nemzeti kommunista Ceauşescu-érában megszokott, de a jelenlegi kormány által is több ízben használt érvelést alkalmazta, miszerint a romániai magyar kisebbséggel kapcsolatos témák Románia belügyét képezik. Holott már a Corlăţean által hivatkozási alapként használt alapszerződés bevezetőjében is az áll, hogy a nemzeti kisebbségek védelme az emberi jogok nemzetközi védelmének részét képezi, és mint ilyen, a nemzetközi együttműködés tárgya, a szerződő felek elősegítik egymás számára, hogy figyelemmel kísérjék az ebben a cikkben foglaltak megvalósulását …” Mensura Transylvanica Politikaelemző Csoport (Krónika)

 

Névjegy

  • Kolumbán Gábor: légy boldog, ennyi az egész − A politikusból lett bivalyos gazdával találkoztunk a Kolozsvári Magyar Napokon − „Figyelni kell, hogy amikor a Gondviselés válaszúthoz visz az életünk során, döntsük, és utána menjünk tovább a választott úton, igazodjunk a feltételekhez, és keressük a boldogságot” – árulja el Kolumbán Gábor az élet nagy titkát azon a életútbeszélgetésen, amelyek az Élő Erdély Egyesület rendezett a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Hirtelenjében nem tudnánk még egy olyan erdélyi magyar politikust mondani, akit nem bukása után, vagy egyéb kényszer hatására fordított hátat a politikának és kezdett teljesen mással foglalkozni … Mint mondja, posztmodern életformát alakított ki: nem a hagyományőrzés, vagy a múltidézés eredménye az, hogy a bivalytenyésztést választotta, hanem „egyszerűen arról van szó, hogy nekem így jó, nekem ez az élet nyújtja a legtöbbet”. „Lehettem volna parlamenti képviselő, a politikai karrier logikája szerint a megyei tanácselnökség után természetes lett volna, de akkor úgy döntöttem, hogy nem. Sokszor a nemleges döntések, a nemek kimondásnak a képessége az, ami előreviszi az embert” – mondja … (Főtér.ro)

 

Cikkek

A Moldvai Csángó Tanács kifogásolja a differenciált magyarországi és erdélyi támogatást 

 

Kolozsvár, 2014. augusztus 24., vasárnap (MTI) – A moldvai csángókból szerveződött és Moldvában tevékenykedő szervezeteket tömörítő Moldvai Csángó Tanács nyilatkozatban kifogásolta, hogy a romániai és magyarországi pártok, valamint a csángókat támogató civil szervezetek egy része nem konzultál a tanáccsal, és „preferenciálisan” részesíti előnyben az egyik vagy másik csángó civil szervezetet.

 

A tanács szombati klézsei (Cleja) ülését összefoglaló, az MTI-hez vasárnap eljuttatott közlemény szerint a szervezeteknek eltérően nyújtott támogatások nehezítik a csángó ügy egységes képviseletét. A tanács álláspontja szerint „a megosztó magatartás” miatt akadozik a kapcsolattartás, az együttműködés a moldvai civil szervezetek között, és ez akadályozza azt is, hogy a moldvai csángómagyarok erős érdekképviseletet működtessenek.

A tanács ülésén a román kormány keretében működő Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának, a Bákó megyei prefektusi hivatalnak, és Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának a képviselői is részt vettek.

A tanács megállapította, hogy a Bákó megyei prefektusi hivatalban megvan a nyitottság az etnikumközti kapcsolatok erősítésére, a csángómagyarok sajátos problémáinak megoldására.

A Moldvai Csángó Tanács pozitívan értékelte a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szakmai és anyagi felelősségvállalását, tevékenységét az iskolai és iskolán kívüli magyar nyelvű oktatás, hagyományápolás irányításában, működtetésében. Kérte ugyanakkor, hogy tegyék szorosabbá az együttműködést.

A magyar kormány 2012-ben élénk vitát váltott ki a moldvai csángókat képviselő szervezetek között azzal, hogy nem a Moldvai Csángómagyarok Szövetségét (MCSMSZ), hanem a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét bízta meg a moldvai magyar oktatási program lebonyolításával. A programot korábban az MCSMSZ indította el és működtette magyar állami támogatással.vissza

 

Véget értek a Kolozsvári Magyar Napok

 

Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:

Kolozsvár, 2014. augusztus 24., vasárnap (MTI) – Az ExperiDance Tánctársulat Ezeregyév című történelmi táncshowjával zárultak vasárnap este az ötödik alkalommal megrendezett Kolozsvári Magyar Napok.

 

A Kolozsvár főterén felállított színpadon a táncelőadás előtt hangzottak el a nyolcnapos rendezvénysorozat záróbeszédei.

Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára tapsot aratott azzal a kijelentésével, hogy örömmel fogadta el a meghívást, és az alapján, amit látott, jövőre hívatlanul is eljön Kolozsvárra. A magyar kormány képviseletében megszólaló államtitkár a magyar-román együttműködés egyik hírnökének tekintette a Kolozsvári Magyar Napokat.

Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere elmondta: a rendezvénnyel idén is sikerült megmutatni, hogy ma már többre van szükség mint a többség és a kisebbség közötti tolerancia, a békés egymásmellettiség megerősítése.

„Megmutattuk, hogy Kolozsvár többet érdemel. Csak akkor lehetünk Európa méltó ifjúsági fővárosa, ha románok és magyarok az egymás értékeiből megerősödő építkező közösségekké válunk” – jelentette ki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott politikus.

Gergely Balázs, a rendezvényt szervező Kincses Kolozsvár egyesület elnöke egy indián mondást parafrazálva jelentette ki: „Kolozsvárt nem az őseinktől örököltük, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön”. Utalt arra, hogy a város nemcsak az abban születetteké, hanem azoké is, akik otthonra leltek benne.

„Ha azt látom, hogy a tömegben mennyi a kicsi gyerek, kezdek hinni abban, hogy a közösség gyarapodni fog, és nem lesz fölösleges az erőfeszítésünk: visszaadjuk a kölcsönt unokáinknak” – jelentette ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közép-erdélyi régióelnöki tisztségét is betöltő politikus.vissza

 

Szijjártó: a Kolozsvári Magyar Napok a magyar-román együttműködés egyik hírnöke

 

Budapest, 2014. augusztus 24., vasárnap (MTI) – A Kolozsvári Magyar Napok a magyar-román együttműködés egyik hírnöke – mondta Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az ötödik alkalommal megrendezett esemény zárónapján.

 

A politikus az eseményen elhangzottakról telefonon számolt be az MTI-nek vasárnap. Az államtitkár szerint nem túlzás, hogy nagyon felgyorsult a világ, új, komoly változások zajlanak és „ebben az új világrendben az a célunk, hogy Közép-Európa, köztük a magyarok és románok az új világrend nyertesei közé tartozzanak”. Úgy fogalmazott, egy jól működő Közép-Európa történelmi lehetőség előtt áll, mert Európa növekedési motorja lehet. A jól működő Közép-Európának pedig fontos összetevője Magyarország és Románia jó együttműködése – tette hozzá.

Szijjártó Péter sikerként értékelte, hogy az idei évben létrejön az első gyorsforgalmi összeköttetés a két ország között és hogy mindkét kormány megerősítette szándékát a tizenkét új határátkelő megépítésére.

Az államtitkár továbbá elmondta, hogy Magyarország és Románia jó együttműködésének legfontosabb láncszeme a Romániában elő magyar nemzeti közösség. Magyarország és Románia közös érdeke az, hogy a romániai magyar közösség erős, fejlődő és gyarapodó legyen, mert így tud hozzájárulni leginkább ahhoz, hogy mindkét ország sikeres legyen – jelentette ki.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy Magyarország mögött is nehéz évek állnak. Szavai szerint komoly kihívásokkal álltak szemben, nehéz és komoly döntéseket kellett meghozniuk, melyek során mindvégig számíthattak a határon túli magyar közösség támogatására és biztatására. „Az elmúlt évek kihívásainak sikeres kezelésében a határon túli magyar közösségek támogatása nagy segítséget jelentett Magyarország és a magyar kormány számára.”- közölte.

Végül köszönetet mondott a határon túli magyarok bizalmáért, mellyel az ez évi, „történelmi jelentőségű parlamenti választáson tüntették ki” a magyar kormányt.vissza

 

Civil aktivisták szerint az erdélyi magyarság alig él a nyelvi jogaival

 

Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:

Kolozsvár, 2014. augusztus 24., vasárnap (MTI) – Civil aktivisták szerint az erdélyi magyarság alig él a Románia törvényei által is biztosított nyelvi jogaival.

 

Landman Gábor, a European Language Right (Európai Nyelvi Jogok) nevű hollandiai alapítvány Erdélyben élő elnöke, és Lakó Péterfi Tünde marosvásárhelyi blogger és aktivista a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott pódiumbeszélgetésen szólt tapasztalatairól.

Landman Gábor szerint Erdélyben mintegy 1500 olyan települési önkormányzat létezik, amelyben magyarul is közzé kellene tenni az önkormányzati határozatokat, de ez csak az önkormányzatok töredékénél történik meg. Szerinte megannyi magyar többségű, magyarok által vezetett település van, amely honlapján kizárólag román nyelvű szövegek olvashatók. Úgy vélte, Erdélyben egyelőre hiányzik az a civil tudat, mely kikényszeríthetné a magyar nyelv használatát a hivatalokban. Hozzátette, az erdélyi magyarok úgy gondolják, hogy a politikusok dolga síkra szállni a nyelvi jogok érvényesítéséért, holott ezért mindannyian tehetnének.

„A nyelvi jogokat érvényes törvények biztosítják, ezek alkalmazásához nincs szükség politikusokra. A betörőt is a politikus közbenjárása nélkül veszi őrizetbe a rendőrség” – jelentette ki a hollandiai aktivista.

Az MTI kérdésére kijelentette, nem elsősorban a pénzen múlik, hogy az önkormányzatok nem élnek a kétnyelvűséggel. Szerinte egy három fordítóval és egy jogásszal működő iroda akár száz önkormányzat fordítási igényeit is kielégíthetné.

Lakó Péterfi Tünde csak részben osztotta Landman Gábor véleményét. Úgy vélte, hogy az erdélyi magyarság politikai érdekképviseletének mindent meg kellene tenni a jogok érvényesítése érdekében. Az aktivista – akinek a marosvásárhelyi megbírságolása páratlan szolidaritási hullámot váltott ki Erdélyben – azt sérelmezte, hogy az erdélyi magyar politikai elit a civilek felkarolása helyett hajlamos ellene irányuló támadásnak venni a nyelvi jogokért indított civil kezdeményezéseket, a számonkérést.

Lakó Péterfi Tünde nevetségesnek tartotta, hogy a 45 százalékban magyarok által lakott Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) önkormányzati képviselői csak tiltakozásból kezdtek fél éve magyarul beszélni az önkormányzati üléseken, és azóta ezzel is felhagytak.

A román törvények értelmében azokon a településeken kell biztosítani a magyar nyelv használatát az intézményekben, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20 százalékot. vissza

Készítette: Boér Krisztina 

CEC ©  – Minden jog fenntartva