A normalitásból a szörnyűségbe
Az Egy pesti lány című darab kapcsán Szántó Erika rendezővel beszélgettünk
Ez a színdarab a Shoah-ról szól, de mégsem arról. Mi is ez a darab?
Förster Vera pszichológus, aki néhány évvel ezelőtt Angliában halt meg, egyébként Mérei tanítvány volt, s valamikor 56 után ment el, megírta az élete történetét, nagyon jó irodalmi színvonalon, rengeteg öniróniával. Azt is érezni benne, hogy egy pszichológus néz vissza a múltjára. Hogy ez Holocaust darab vagy sem? Erre csak azt tudom mondani, hogy ez a darab arról szól, hogy mit éltek meg azok, akik egyik napról a másikra zuhantak ki a normalitásból a szörnyűségbe. Azért mondom, hogy egyik napról a másikra, mert itt egy elkényeztetett, hisztérikus, vad kamaszlány, aki maga iis úgy fogalmaz, hogy őt a harisnyájára felfröccsenő sár jobban kétségbe ejtette, mint a világpolitika, mert egy fiatal lány volt, a tánciskolában szeretett volna szép lenni, s a szerelemmel találkozni. Ez a lány a szerelem kapcsán egy cionista szervezethez csatlakozik, tulajdonképpen a nagynénje elleni lázadásból, aki az anyja halála után neveli és a szerelem viszi ide, ahol egyébként már 44 nyarán hamis papírokat gyártanak és Palesztinába való kimenekítés gondolatával foglalkoznak. De még mindig úgy fogalmaz, hogy Palesztina, talán ott már egymáséi lehetünk, mert ebben az időben még nem ismerik a terhességszabályozást. Ez egy olyan önéletírásból készült, pontosabban én megláttam az első részében egy monodráma lehetőségét, amiben nem Auschwitz fizikai szörnyűségei dominálnak, hanem az a felnőtté válási folyamat, ahogy valaki, egy szép fiatal lány belezuhan ebbe az elképesztő abszurd szörnyűségbe. Sokáig foglalkoztam, rakosgattam az íróasztalomon oda-vissza ezt a Kapaszkodj! Egy pesti lány a XX. században című, a Saxum Kiadónál két éve megjelent emlékiratot, amikor összetalálkoztam egy Olasz Ági nevű színésznővel, aki Kazimir osztályban végzett, aztán a személyes sorsa úgy alakult, hogy majd 10 évet nem volt színpadon, gyereket szült. Annyi feszültség és energia gyűlt fel benne és annyira megmaradt valahol a személyisége mélyén a tehetség, hogy tulajdonképpen azb első érintésre – egyébként nagyon hosszú, három hónapos próbafolyamat után – én azt gondolom, hogy ő egy igazi, teljes élményt nyújt és nekem, mint rendezőnek a legfőbb feladatom volt, hogy felszabadítsam benne ezt a tehetséget.
Mikor és hol lehet látni a darabot?
A Fészek színháztermében látható május 6-án és 8-án. Egy valamit még meg kell említenem. Gerendás Péter a nagyszerű zeneszerző úgy állt az előadás mellé, hogy két gyönyörű vadonatúj dalt írt, ami ezt a történetet áthúzza a mába. Amikor bemutattuk, akkor még nem is tudtuk, hogy mennyire szépek is ezek a dalok.
Ha jól tudom, akkor tárgyalások folynak arról, hogy a Zsidó Nyári Fesztiválon is bemutatják a darabot, immár nagyobb közönség előtt?
A reményt erősítem meg, látták a szervezők az előadást, nagyon elismerően nyilatkoztak róla, de azt gondolom, hogy ennek, túl a mi személyes művészi ambíciónkon, különös fontossága és aktualitása lenne, egyfajta emlékmű.
Köszönöm a beszélgetést.
www.facebook.com/photo.php?v=220165814849980&set=vb.217000351833193&type=2&theater
Az interjú a 2014. április 11-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.
Breuer Péter
