FRANKEL ZSINAGÓGA HETILAPJA Verő Tamás rabbitól

Jelentése: parancsold meg Parancsold meg Áron és fiainak (tehát a kohéneknek), hogy az állandó áldozatok bemutatása naponta kétszer legyen, este és reggel. Az alkonyi áldozatok lángja lobogjon egész éjjel. A felajánlásként hozott féregmentes fából annyit tegyenek rá, hogy a hajnali áldozatok lángját azzal gyújtsák meg. A mindennapi (támid) áldozatok égő áldozatok, tehát teljesen elégették az állatot. A tűznek mindig égni kellett. Ebből kiindulva nér támid, örökmécses ég a ma zsinagógájában állandóan. Reggelenként a pap letisztította a hamut és az oltár mellé tette, majd más ruhát öltött és elvitte a hamut tiszta helyre. Azt írják bölcseink, lesz idő, amikor rólunk is leveszik a ruhát, ránk adnak tiszta öltözéket és elvisznek minket tiszta helyre. Áron és a mindenkori főpap naponta a maga költségén lisztáldozatot mutatott be. A vétek áldozat bizonyos részeit a papok megehették. Ha a cselekedet I…-nel szemben történt, például Szombat-szegés, ezt bűnnek (chátétnak) nevezték. Ha ember ellen irányult, (pl. lopás, csalás) akkor ásám, vétek áldozat a megnevezése. Ilyenkor az áldozaton kívül a károsultnak meg kellett téríteni a kárát, büntetéssel tetézve. A béke, vagy hála áldozatot valamilyen örvendetes családi esemény (pl. gyermek szülés, vagy betegségből való felépülés) alkalmából önkéntesen hozták. Megfelelő részét a húsnak a család el is fogyaszthatta ünnepélyesen. Ezt a bemutatást ma a gomel ima helyettesíti, amelyet a Tóra előtt mondanak el. A hálaadó mondja: – áldott vagy Örökkévaló, aki jót tesz az érdemtelennel és velem is jót tett. A közönség válasza: – Aki jót tett neked, tegyen jót máskor is.  Négy esetben mondjuk el ezt a fohászt: 1. Utazás vízen vagy pusztán át; (repülőgéppel is), 2. Betegségből felépülve; (a szülést is ideértve), 3. Szerencsétlenségtől megmenekülve (pl. leesett kő a személy előtt zuhan a földre); 4. Börtönből, lágerból, fogságból szabadulva. A hálaadó béke áldozatot a bemutatás napján kell elfogyasztani. A fogadalomból különösebb indok nélkül adományozott békeáldozatból az el nem fogyasztott húst másnap is megehették. Mivel a főpapot fel kellett szentelni, Mózes hét napig papi funkciót látott el. Megmosdatta Áront és fiait vízzel, ráadta Áronra a köntöst, az övet, a kötényszerű éfodot, amelybe belehelyezték a melldíszt, az urim-ot és tumin-ot. Feltette fejére a süveget és homlokára az aranylemezt, Szent az Örökkévaló felirattal. Felkente kenőolajjal, ezzel megszentelte. Aztán Áron fiait is felöltöztette a papi öltözékbe és az Ö…való utasítása szerint felkente a Hajlékot. Hét napig, míg tartott a felavatás, Mózes, Áron és fiai nem hagyták el a pusztai Szentélyt. És jött a nyolcadik nap. …Deutsch Gábor

Zsidó emlékezetpolitika A mostani szombat az emlékezésé, Sábát Záchor  lesz, amikor felidézzük ősi ellenségünkre – nem mi akartuk, hogy azzá váljanak – az ámálékra vonatkozó előírásokat. Az utóbbi néhány hónap sokszor használt kifejezése az emlékezetpolitika. A hagyományait őrző zsidóság számára számos régi recept létezik, hogyan kell a gyakorlatba átültetni e kifejezést….Darvas István rabbi

Örömünnepünk: SZOMBAT ESTE 18.30, VASÁRNAP REGGEL 10.00! PURIM! A bibliai kor legvégén keletkezett ez az örömünnep, a „zsidó farsang” amely a perzsa zsidóság megmenekülését örökíti meg. Magát az eseményt a bibliai Eszter könyve írja le. Áhásvéros király (Artaxerxész, i.e. 400 körül), aki 127 tartomány ura volt, új királynőt választ magának, a zsidó Mordeháj unokahúgát, Esztert. A király teljhatalmú minisztere, Hámán a szidóság kiirtására törekedett. Mordeháj kéri Esztert, hogy a királynál járjon közbe övéi érdekében. Eszter először vonakodik, később mégis bátorságáról tesz tanúbizonyságot, és megmenti népét. Így lett végül a „bánatból öröm, így támadt fény a homályból, a szolgaságból megszabadulás”. A Purim sorsvetést jelent. Hámán sorsot vetett, hogy melyik napon pusztítsa el a zsidókat. Végül ezen a napon, ádár hónap 14-én nyerték vissza szabadságukat a perzsa birodalom egész területén, kivéve a fővárost, Susánt. Itt egy nappal később lettek szabadok. Ezért e nap neve a hagyományban Susán Purim. Ádár 13-án van Eszter böjtje. Ilyenkor arra a napra emlékezünk, amikor a királynő minden ételt és italt megvont önmagától, és a királynál kegyelemért könyörgött. Ádár 14-én este és másnap reggel zsinagógáinkban felolvassák- hagyományos dallamon- a tekercs formájú könyvből a megilából, Eszter könyvét. Fontos ünnepi szokás a sláchmajnesz, ajándékok (rendszerint sütemények küldése). Az egész napra jellemző vidámságot, a sok évszázados purimi játékok, a purimspil színesítik. Jelmezes gyermekünnepséget, bált rendeznek ilyenkor. A farsang, a felhőtlen öröm, a vidámság, a tánc és a jókedv ünnepe a purim…. Verő Tomi