Szíria – Azonnali humanitárius segélyt követel minden szíriai rászorulónak az ENSZ BT

A humanitárius segélyek zavartalan eljuttatását követeli Szíria egész területén az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombaton egyhangúlag elfogadott határozatában.

Bassár el-Aszad szíriai elnök legfontosabb partnerei, Oroszország és Kína is támogatta a határozatot, amelyben a Biztonsági Tanács tagjai „gyors, biztonságos és akadálymentes” bejutást követeltek a polgárháború sújtotta ország minden olyan területére, ahol a civil lakosság humanitárius segítségnyújtásra szorul.

A szövegből orosz nyomásra törölték a szankciókról szóló bekezdéseket, ugyanakkor a dokumentum további lépéseket helyez kilátásba abban az esetben, ha a határozatban foglaltak nem valósulnak meg. A Biztonsági Tanács felszólította a harcoló feleket – „legfőképpen a szíriai hatóságokat” -, tegyék lehetővé az ENSZ segélyszervezeteinek és azok partnereinek akadálymentes, határokon és frontvonalakon átnyúló munkáját.

Míg az Ausztrália, Jordánia és Luxemburg által készített határozattervezetet Nagy-Britannia, Franciaország, az Egyesült Államok és Dél-Korea támogatta, Oroszország és Kína sokáig ellenezte azt, arra hivatkozva, hogy az együttműködés megtagadásának esetére kényszerintézkedéseket vetít előre, és jogi alapként szolgálhat egy esetleges nyugati katonai beavatkozáshoz.

Kína és Oroszország korábban már három BT-határozattervezetet is megvétózott Szíriáról. A két nagyhatalom szombati együttműködése a BT többi tagjával egyértelmű üzenet a harcoló feleknek, előtérbe helyezve a három éve tartó polgárháború következményeit viselő civil lakosság szenvedéseit.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a szavazást követően a BT-hez intézett beszédében „mélyen sokkolónak” nevezte, hogy „mindkét fél katonai taktikaként civilek lakta területeket helyez ostromzár alá”. „Csaknem 200 ezer ember él megszállás alatt a kormányerők által ellenőrzött területeken, míg az ellenzéki régiókban 45 ezren vannak körülzárva” – tette hozzá.

Bassár el-Aszad kormánycsapatai és a különböző szervezetekből és alakulatokból álló fegyveres ellenzék közötti elkeseredett harcok az elmúlt három évben legalább 140 ezer emberéletet követeltek.