Az amerikai-orosz ellentéteket emelte ki a jubileumi tanácskozás

A hidegháború már régen véget ért, de „új jégkorszak fenyeget” az amerikai-orosz kapcsolatokban – foglalta össze a bajor fővárosban rendezett konferencia tapasztalatait Klaus Kastan, a tanácskozást élőben közvetítő Bayerische Rundfunk vezető tudósítója.

Az ellentétek leginkább az ukrajnai válság értelmezésében látszanak. A tüntetők az orosz külügyminiszter szerint a nyugati uszítás hatására vonultak az utcára, az amerikai külügyminiszter viszont úgy ítéli meg, hogy a jelenkor legfontosabb harcát vívják a demokratikus, európai jövőért.

Az amerikai diplomácia vezetője, John Kerry a konferencián elmondott beszédében kiemelte, hogy az Egyesült Államok és az EU kiáll a demokráciáért küzdő ukrán nép mellett. Az ukrán emberek úgy döntöttek, hogy a jövőjüket nem kötik „egyetlen országhoz” – tette hozzá, Oroszországra utalva.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a Nyugat beavatkozik Ukrajna ügyeibe, és az EU szítja az erőszakos tüntetéseket az ellenzék támogatásával. „Miért van az, hogy az EU oly sok jelentős politikusa bátorítja ezeket a cselekményeket, miközben otthon gyorsan fellépnek azért, hogy bármilyen törvénysértést súlyos megbüntessenek?” – tette fel a kérdést az orosz diplomácia vezetője a konferencián.

A konfliktus résztvevői közül is többen kifejtették nézeteiket Münchenben. A kijevi rezsim megingott és a terror útjára lépett, de a kormányellenes tüntetések tovább folytatódnak – jelentette ki Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) ellenzéki párt vezetője. Szerinte az ukrán lakosság többsége „európai, stabil, modern államot akar”, a kormányzattól viszont csak kudarcos reformokat és „bűnözéssel, vérontással szerzett pénzen” gazdagodó oligarchákat kapott. A válság „legitim megoldása” csak az előre hozott elnök- és parlamenti választás lehet – mondta a politikus.

Leonyid Kozsara ukrán külügyminiszter szerint a kormány minden ellenzéki követelést teljesített. Most az ellenzéken a sor, el kell döntenie, hogy vállalja-e a felelősséget a kormányzati épületeket elfoglaló, Molotov-koktélokat dobáló „terrorista csoportok” tevékenységéért – mondta a politikus a konferencián.

Szíriával kapcsolatban John Kerry hangsúlyozta, nem szabad megengedni, hogy az Aszad-rezsim lassítsa a vegyifegyver-arzenál leszerelését. Nyomást kell gyakorolni a szíriai vezetésre, hogy betartsa az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatában kijelölt határidőt a vegyi fegyverek átadására – fejtette ki.

Az orosz külügyminiszter ezzel szemben türelemre intett. Hibásnak nevezte azt a megközelítést, hogy folytonosan Szíria tudtára adják, erőt alkalmazhatnak vele szemben, ha nincs mindennap előrelépés a vegyi fegyverek ügyében. „Segíti ez akárhogyan a konkrét párbeszédet? Nem segíti” – állapította meg.

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár kiemelte, hogy az észak-atlanti szövetség és Oroszország kapcsolatát a konstruktív közös munka helyett a „hideg együttműködés” jellemzi. Nyugtalanító, hogy miközben Moszkva azzal vádolja a NATO-t, hogy támadó rakétarendszert fejleszt Európában, Oroszország vadászgépeket állomásoztat és támadó rakétákat telepít Fehéroroszországba és a kalinyingrádi területre – mondta Rasmussen.

A jubileumi találkozóra több mint 90 országból érkeznek küldöttségek a bajor fővárosba. A tanácskozáson részt vett 20 állam- és kormányfő, 50 védelmi miniszter és külügyminiszter, köztük Martonyi János.

A magyar külügyminiszter a konferencián folytatott tárgyalásairól az MTI-nek telefonon adott szombati nyilatkozatában elmondta: hét uniós tagország külügyminiszterével – köztük a német és a lengyel diplomácia vezetőjével – és Catherine Ashton uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselővel együtt megbeszélést folytatott ukrán ellenzéki vezetőkkel, akik hangsúlyozták, hogy számítanak az EU-ra.

A külügyminiszter a konferencia Ukrajnával foglalkozó panelbeszélgetésén elmondott felszólalásában sürgette az ország jövője körüli „geopolitikai versengés” leállítását. „Sokkal nagyobb a tét, sokkal súlyosabb az ügy, a polgárháború és az ország dezintegrációja fenyeget”, ami katasztrófa lenne Ukrajna számára, de „nagyon-nagyon súlyosan érintené akár a keleti, akár a nyugati szomszédokat is” – hangsúlyozta Martonyi János.

A konferencián a világpolitika csaknem valamennyi aktuális kérdését áttekintették. Európai szempontból a legnagyobb újdonság az volt, hogy a német államfő és a külügyminiszter külpolitikai irányváltásról beszélt.

„Németország túl nagy ahhoz, hogy a partvonalról kommentálja a világpolitika fejleményeit” – mondta Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter. Joachim Gauck államfő pedig a tanácskozást megnyitó beszédében kiemelte: Németországnak nem szabad a történelmi múlt bűneire hivatkozva tartózkodnia az aktív külpolitikai szerepvállalástól, hanem vállalnia kell az utóbbi években megnövekedett nemzetközi tekintélyéhez kapcsolódó felelősséget.