Két férfi, egy mozgalom egy haza
A XIX. század közepe táján született két ember Budapesten, akik jelentősen befolyásolták a zsidó nép történelmét, törekvését a haza újbóli megalapítására Palesztinában. Herzl Tivadar és Max Simon Nordau volt az a két férfi, akik megteremtették modern cionista mozgalmat.
A zsidó vallási és történelemi értékek bemutatása után egy igazán nehéz témát választott a Hosszúlépés csapata. A „Cionista Budapest” sétájával két óra alatt megkísérelte a mai kornak nem éppen „szalonképes” mozgalmat és megteremtőit bemutatni.
„A cionizmus Magyarországon elutasító, alig ismert mozgalom. Megítélése még napjainkban sem egyértelmű. A XIX. századi nacionalista gondolatok között ez a legfiatalabb. A zsidóságot nemzetként azonosították, akiknek Izrael a hazájuk.”- mondta Merker Dávid szociológus, sétavezető induláskor.
Herzl és Nordau más-más utat járt be, párizsi első találkozásukig. Budapesten születtek mindketten, alig pár méterre egymástól.
Herzl Dohány utcai egykori lakhelye helyén áll ma a Zsidó Múzeum és a nagy zsinagóga egyik fő épületszárnya van. (A múzeum falán emléktábla őrzi, hogy itt született a Zsidó Állam megálmodója.) A független zsidó állam létrehozásának eszméje nem volt ismeretlen előtte. Családja jól ismerte Jehuda Alkalay és Natonek József rabbikat, akik ezt a nézetet vallották.
Az ortodox zsidó családba született Max Simon Nordau (eredeti nevén Südfeld Simon Miksa) szülőháza a Dob utcában volt. Ma hiába keresné, rég lebontották. Nordau magyar gyökerei ellenére a német kultúra részének érezte magát. Életútja jól példázza az európai zsidóság asszimilálódását.
Az 1880-as évek végén már mindketten Párizsban éltek. Újságíróként tudósították lapjaikat a Dreyfus-ügyről. A per kapcsán (1894. december) szembesültek az egyre erősebben megnyilvánuló antiszemitizmussal. Ekkor írta meg Herzl a Der Judenstaat (A Zsidó Állam) c. értekezését, (ezt tekintik a cionizmus alapművének), mely nagyban hozzájárult Nordau és Herzl közös munkájának kezdetéhez a cionista mozgalomban. Számos cionista konferenciát szerveztek, melynek elnöki, illetve alelnöki tisztjét Nordau, az első cionista kongresszus (1897) elnöki posztját Herzl töltötte be.
A séta legizgalmasabb, legkönnyebben megfogható pillanatait az egykori Schiller ház előtt (Dob utca 16-18) éltük át. Itt lakott annak idején Petőfi, Szendrey Júlia és Jókai Mór is. Kicsit meglepődve hallgattuk, hogy a híres író az itt élő zsidó választópolgárok szavazataiért indult harcba. Ezt valahogy annak idején nem tanították nekünk az iskolában.
Tudom, hogy két óra alatt nem lehet teljes képet adni a modern cionista mozgalomról, de azért pár szóval jó lett volna utalni a Hezl és Nordau utáni időkre is. Ezt a hiányt nem kárpótolja Istóczy Győző antiszemita tevékenysége, Nordau és Vámbéry Ármin kapcsolata, melyekről szintén hallhattunk Merker Dávidtól.
2014. január 7. (sztorma(HCJD)
