„OLYAN MEGÁLLAPODÁS JÖTT MA LÉTRE, AMI A JÖVŐ MINTÁJA LESZ”
A Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése érdekében kezdődik együttműködés Kína, Magyarország és Szerbia között – erről állapodott meg hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök Li Ko-csiang kínai és Ivica Dacic szerb kormányfővel, akikkel kétoldalú megbeszéléseket folytatott a Bukarestben zajló Kelet-Közép-Európa(KKE)-Kína csúcstalálkozón.
A megállapodást a három miniszterelnök közös sajtóértekezletén jelentették be. Orbán Viktor rámutatott, a jövőt illetően két dolgot lehet biztosan állítani: Kína rendkívül erős lesz a jövőben is, és Közép-Európa lesz az európai gazdasági növekedés motorja. A miniszterelnök szerint a közép-európai gazdasági potenciál kihasználásához infrastrukturális beruházásokra van szükség, amelyeket – mint mondta – az eurózóna mostani helyzetében nem képes finanszírozni.
A magyar kormányfő szerint ezért is történelmi jelentőségű Kína döntése, hogy olyan beruházásokat finanszíroz, amelyeket Magyarország, vagy az Európai Unió nem képes, Kína viszont igen. Orbán Viktor nyilvánosan is megköszönte Kínának az eddigi „példátlanul nagy volumenű” magyarországi befektetéseket, amelyek szerinte az egész Európai Uniót segítik, ugyanis az unió versenyképességét is növelik.
Hozzátette: a mostani egy „győztes-győztes-győztes-győztes” megállapodás , hiszen ezzel Szerbia, Magyarország, Kína és az Európai Unió is nyer. A magyar kormány álláspontja szerint Európának szüksége van Kína gazdasági jelenlétére. „Olyan megállapodás jött ma létre, ami a jövő mintája lesz” – összegezte a magyar miniszterelnök.
A közép-európai vasúti korszerűsítésben való kínai részvételről Li Ko-csiang azt mondta: a projekt mérföldkő Kína és a kelet-közép-európai országok sok évtizedre visszanyúló együttműködésében. Rámutatott, hogy Kína vasúthálózata a második a világon, a gyorsvasutak tekintetében pedig világelső: ezt a tapasztalatot tudja Kína a közép-kelet-európai térségben is hasznosítani. Hozzátette: a három ország munkacsoportot hoz létre, hogy mielőbb elkezdődjön az együttműködés a vasúti áru- és személyszállítás felgyorsítása érdekében Szerbia és Magyarország között.
Ivica Dacic is történelmi jelentőségűnek nevezte a vasúti korszerűsítésről szóló megállapodást, amely – mint mondta – hatalmas jelentőséggel bír Szerbia kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak előmozdításában. A szerb miniszterelnök nem zárta ki, hogy a vasútfejlesztési projekthez a térség más országai is csatlakoznak.
Kína a tavalyi Kelet-Közép-Európa(KKE)-Kína csúcstalálkozón, Varsóban ajánlotta fel, hogy tízmilliárd dolláros alapot hoz létre a kelet-közép-európai térség infrastrukturális fejlesztésére.
A MÁV és a Szerbiai Vasutak vezérigazgatója májusban írt alá szándéknyilatkozatot arról, hogy kétvágányú, végig villamosított, óránként 160 kilométeres maximális sebességet lehetővé tevő vasúti pályát építenek ki a két főváros között. A vonatok menetideje így a jelenlegi hét-nyolcról három óra alá csökkenne.
Az Orbán Viktor vezette magyar küldöttség a 17 ország részvételével Bukarestben zajló KKE-Kína csúcstalálkozón folytatott kétoldalú megbeszélést Li Ko-csiang kínai kormányfővel és a kíséretében lévő miniszterekkel és üzletemberekkel. A magyar küldöttségben többek közt Matolcsi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, a magyar-kínai kapcsolatok összehangolásáért felelős kormánybiztos vett részt a bukaresti találkozón.
Újabb források a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok ösztönzésére
A magyar-kínai gazdasági együttműködés újabb mérföldköveként hétfőn Pekingben aláírták az 500 millió dollár jegyzett tőkével induló Kínai Közép-Kelet-Európai Befektetési Alap alapítói dokumentumát. A Miniszterelnökség magyar-kínai kétoldalú kapcsolatokért felelős kormánybiztossága és az Eximbank közös közleménye szerint a megállapodást a magyar Eximbank részéről Darabos Tamás vezérigazgató-helyettes, a kínai Eximbank részéről Jüan Hszing-jung elnökhelyettes írta alá.
A magyar fél 30 millió dollárral járul hozzá az alap működéséhez, és a megállapodás keretében csaknem 100 millió dollár értékű tőkebefektetést csatornázhat Magyarországra. Az alap jelentős befektetéseket tervez olyan kiemelt stratégiai ágazatokban, mint a távközlés, az energetika, az infrastruktúrafejlesztés és a feldolgozóipar.
Jelenleg Lengyelország és Románia kijelölt intézményeivel, valamint egyes nemzetközi pénzügyi intézményekkel tárgyal az alap egy közeljövőbeli csatlakozásról. A magyar Eximbank csatlakozásával lehetővé válik, hogy olyan beruházások jöjjenek létre Magyarországon, amelyek hozzájárulnak a gazdasági növekedés erősítéséhez, a foglalkoztatottság és a versenyképesség növeléséhez.
További együttműködést erősítő lépés a két intézmény között, hogy az idén februárban megkötött, és mára már kihelyezett 100 millió euró összegű bankközi hitelkeret 200 millió euróra emeléséről is megállapodás született. A hitelkeret-bővítés lehetőséget teremt a Kínába exporttevékenységet folytató hazai kis- és középvállalkozások, illetve a Magyarországon működő, kínai tulajdonú társaságok exportjának kedvező feltételek melletti finanszírozására.
A közlemény szerint Szijjártó Péter, a magyar-kínai kétoldalú kapcsolatokért felelős kormánybiztos az aláírás alkalmával úgy nyilatkozott, hogy már látszanak a sikerpontok a magyar-kínai kereskedelmi együttműködésben, hiszen az idei év első 8 hónapjában 16 százalékkal sikerült növelni a Kínába irányuló magyar exportot, amelynek főbb területei közé tartozik a gyógyszeripar, az élelmiszeripar, a borkereskedelem és a vízgazdálkodás.
