A következő országos választásokat Izraelben 2013. január 22-én, kedden tartják. Ezek a választások határozzák meg a 19. Knesszet és az eredmények alapján kialakuló kormány összetételét.
Izraelben parlamentáris demokrácia van. Az izraeli kormányt vezető miniszterelnököt az izraeli parlament, a Knesszet újonnan megválasztott tagjai közül választják.
2. Milyenek az izraeli választások?
Az izraeli választások tükrözik Izrael Állam szilárd alapokon nyugvó demokratikus hagyományait. A választási kampányokat élénk érdeklődés övezi, amelyekhez a témákkal kapcsolatos heves viták társulnak. Az izraeliek nagy érdeklődést tanúsítanak a politikai ügyek iránt, ideértve a bel- és külpolitikai ügyeket egyaránt, és aktív részesei a választás folyamatának.
3. Melyek az izraeli választási folyamat alapelvei?
Az izraeli választási rendszer kereteit az „Alaptörvény: a Knesszet” 4. cikkelye a következőképpen határozza meg: „A Knesszet megválasztására általános, országos, közvetlen, egyenlő, titkos és arányos választások keretében kerül sor, a Knesszet megválasztására vonatkozó törvénynek megfelelően.”
• Általános: Minden 18. életévét betöltött izraeli állampolgár rendelkezik szavazati joggal.
• Országos: Az egész ország egyetlen választási körzetet alkot. Izrael arányos képviseleti rendszerében a jelöltek az országos pártokat képviselik, nem választási kerületeket vagy helyi választási körzeteket.
• Közvetlen: A Knesszet, az izraeli parlament megválasztása nem választási testületeken keresztül történik, hanem közvetlenül a szavazók által. A választás napján a szavazók egy szavazatot adhatnak le egyetlen politikai pártra, hogy az képviselje őket a Knesszetben.
• Egyenlő: Valamennyi szavazat egyforma súllyal szerepel.
• Titkos: A választás titkos szavazással történik.
• Arányos: A Knesszet 120 mandátumát az országos szavazás százalékos eredményének megfelelő arányban osztják fel az egyes pártok között. A Knesszetbe jutáshoz azonban a politikai pártoknak el kell érniük egy minimum küszöböt, amely az országos szavazás eredményének 2 százaléka.
4. Ki szavazhat?
Minden 18. életévét betöltött vagy annál idősebb izraeli állampolgár rendelkezik szavazati joggal.
Az izraeliek etnikai és vallási hovatartozástól függetlenül aktív részesei a választási folyamatnak, ideértve az arab-izraelieket is.
Minden választásra jogosult izraeli állampolgár regisztrációjára automatikusan sor kerül.
5. Szavazhatnak-e katonák, fogyatékkal élők, betegek és a börtönbüntetésüket töltők?
Az aktív katonai szolgálatot teljesítők egységüknél, az ottani szavazóhelyiségekben szavaznak. Külön speciális intézkedéseket tesznek a börtönbüntetésüket töltők és a kórházi kezelés alatt állók érdekében. Az ambulánsan kezelt fogyatékkal élők az 1549 különlegesen kialakított, számukra is megközelíthető szavazóállomáson adhatják le szavazatukat.
6. Engedélyezik-e, hogy a távollévők leadják szavazatukat?
Az izraeli törvények nem teszik lehetővé a távollévők számára a szavazást, és a szavazásra rendszerint kizárólag izraeli földön kerülhet sor. Kivételt képeznek azok az izraeli állampolgárok, akik külföldön hivatalos ügyben teljesítenek szolgálatot, ők a 96 izraeli nagykövetségen és konzulátuson, illetve izraeli hajókon szavazhatnak.
7. Hogyan zajlik a szavazás?
Az izraeli szavazás felhasználóbarát módon zajlik, még a korlátozott héber vagy arab nyelvtudással rendelkező szavazók számára is. A szavazófülkén belül a szavazó a tálcán elhelyezett papírszeletek közül kiválasztja az általa támogatott pártot jelképezőt, a papírszeletet borítékba helyezi, majd a borítékot a szavazóurnába dobja.
A regisztrált szavazók a több mint 10 000 választási helyiségben szavaznak.
