GOUBA – ZSIDÓ NYÁRI FESZTIVÁL
PROGRAM
2012. augusztus 26.
11.00
Zsidó Nyári Fesztivál ünnepélyes megnyitó
Műsorvezető: Alföldi Zoltán
Közreműködik: Szikszai Rémusz színművész
Köszöntőt mond Zoltai Gusztáv, a Budapesti Zsidó Hitközség és a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatója
12:00
Klezmerész Band koncertje
12:15
Bemutató – Ünnepekről, hitről, művészetről, divatról, ajándékról
A GAN Édenről beszél Kósa Klára
Hogyan öltözzünk Nagyünnepeken? Hogyan és mivel terítsük elegánsan ünnepi asztalainkat? Mit vigyünk ajándékba? Milyen a felnőtt emlékkönyv?
Somody Beáta és Bagdi Kata divattervezők nyárvégi hangulatú ruháik mellett a péntek esti Szombat-fogadásra és Szombatra, ünnepnapokra mutatják be kollekciójukat.
Farkas Borbála textiltervező textiliái az ünnepi asztalok díszei.
Simon Ilona grafikus az emlékkönyv mestere .
Könyvbemutató és dedikálás
14.00 Rubin Eszter – Barhesz
Ulpius-Ház Kiadó
Moderátor: Breauer Péter
A barhesz a zsidó konyha péksüteménye, kelt fonott kalács. Szombatra hosszúkás, az őszi nagyünnepekre kerek formában sütik. Ebben a tipikusan huszadik századi magyar történetben úgy fonódik össze a Kohav és a Stier család sorsa az időben, akár a barhesz fonatai. Mákkal bőven megszórva.
A főszereplő építész, mint a dédapja, de leginkább vaníliaillatú kelttészta- és trüffelépítmények tervein dolgozik. A regény szövetébe természetesen illeszkedő receptek által megismerhetjük a ludaskása, a macaron és mindenekelőtt a barhesz készítésének titkát. Egyedi, szatirikus módon ábrázolja a gasztrománok világát, abszurdba hajló nézőpontból tekint a zsidó lélekre, istenkeresésre, szexre.
14:30 Találkozás Csomós Róbert íróval
A magaslat, Csirip, Búvárkalandok bibliai vizeken, Vérző sziget és a
Jaj! Muro Dád! Jaj! Muri déj kötetek szerzőjével.
Moderátor: Kovács-Solymosy Zsuzsanna, Timp Kiadó
Csomós Róbert 1930-ban született Budapesten. Gyári munkás (vasöntő) közben érettségizik. Utána bevonul az Esztergom-tábori páncélosokhoz, majd a szolnoki önálló ejtőernyős zászlóaljhoz, onnan a pécsi gyalogostiszti iskolára (Kossuth Akadémia) kerül. 1950 augusztusában a Fő utcai katonai börtön úgynevezett „HŰTLENSÉGI OSZTÁLYÁRA” viszik főbenjáró koncepciós váddal, ellenséghez való átszökés kísérletével gyanúsítva. 1953 nyarán kiszabadul, és lumpenproletári állásokkal keresi meg a kenyerét: konyhalegény, úszómester, csónakmester, révészmatróz stb. Továbbra is rendőri felügyelet alatt áll (politikai REF-es) 1954-ben, majd ’56 szeptemberében újra letartóztatják. Öt nappal a forradalom kitörése előtt szabadul és az első perctől, (már a rádiónál) az utolsó lehetőségig forgatja a fegyvert.
November 10-én lépi át az osztrák határt és Izraelben telepedik le. Az első nyáron tengeri mentő, aztán búvárhalász lesz. Megélhetési forrása a tengeri puskás halvadászat, szivacsszedés. Emellett korsók ezreit, agyag és bronzszobrok százait, ágyúkat, antik hajók kincseit hozza a felszínre. Összességében több mint harmincezer órát tölt a tenger hullámai alatt. Munkásságának köszönhetően megválasztják a haifai TENGERÉSZETI MÚZEUM donátorává. Egyedül, egy föníciai bárkából több mint 250 istenszobrot hozott fel a múzeum részére. A Múzeum bejáratánál lévő négyméteres, két és fél tonna súlyú Burbon bronzágyú is az ő ajándéka. Mindeközben a Hazáról sem feledkezik meg, a nagyvilág szinte minden magyarnyelvű lapjában, és természetesen a SZABAD EURÓPA rádióban jelennek meg elkötelezett a Kádár rendszert leleplező írásai. 1991. januárjától Budapesten él.
15.00 Eva Ras – Vad bárányok
Timp Kiadó
Moderátor: Radics Viktória fordító
Eva Ras színművész, író és festő. 1941. január elsején született Szabadkán, magyar zsidó családban. Belgrádban végezte el a Színművészeti Akadémiát. Férjével, Radomir Stević Rasszal 1963-ban megalapították a Nemzeti Dráma Színházát, melyben kizárólag jugoszláv szerzőket adtak elő. Szerepelt Emir Kusturica, Srđan Karanović, Dorđe Kadijević, Srđan Dragojević, valamint Böszörményi Géza, Gyarmathy Lívia, Kardos Ferenc, Rózsa János (Álmodó ifjúság), Vicsek Károly filmjeiben is. 1972-ben mint az Év Színésznője megkapta a magyar kritikusok díját. A magyarországi Arany Pillangó-díj (1996) birtokosa is.
Vad bárányok – Minél inkább távolodunk a második világháborútól, annál többen vannak, akik tagadják a holokausztot, hogy ez a bűntény megtörtént. Regényemben apámról írok, aki túlélte Dachaut és a nyolcéves szibériai fogságot. Emlékszem, azt mondta, hogy a holokauszt meg a szibériai Gulag még istenfélőbb emberré tették. E könyv megírására Primo Levi művei serkentettek, és szerettem volna egy lépéssel tovább menni. Levi túlélte Auschwitzot, és ez kikristályosította benne a gondolatot, mely szerint nincs Isten; az én hősöm egy vallásos zsidó, Fassbinder Dávid, akinek a hitét ugyanez a szenvedés még jobban elmélyítette, és hálás volt Istenének, hogy az áldozat, nem pedig az SS-tiszt szerepét osztotta rá. Regényemben leírom a zsidó életforma szépségeit is, melyeket nagyanyám mellett cseperedve ismertem meg.
16:16 Bemutató – Ünnepekről, hitről, művészetről, divatról, ajándékról
A GAN ÉDENRŐL beszél Kósa Klára.
Hogyan öltözzünk Nagyünnepeken? Hogyan és mivel terítsük elegánsan ünnepi asztalainkat? Mit vigyünk ajándékba? Milyen a felnőtt emlékkönyv?
Somody Beáta és Bagdi Kata divattervezők nyárvégi hangulatú ruháik mellett a péntek esti Szombat-fogadásra és Szombatra, ünnepnapokra mutatják be kollekciójukat.
Farkas Borbála textiltervező textiliái az ünnepi asztalok díszei.
Simon Ilona grafikus az emlékkönyv mestere.
Borsódy Eszter és a KÓSA Reneszánsz Kerámia Stúdió keramikusai az
Ünnepek tartozékait és a szívből jövő ajándékokat mutatják be. Im jirce Hásém ! Legyen szép napunk, legyen kedvünk együtt lenni, ünnepelni, művészettel kikapcsolódni!
17:45 Z’Mirim koncert
A Z’mirim Klezmer együttes 2004. szeptemberében alakult a Lauder Javne Zeneiskola 11-20 éves növendékeiből. A mostani felállásban 2 éve játszanak együtt. A Z’mirim – egy ima forma valamint héberül Csalogány – nevet a gyerekek választották maguknak. A zenekar 9 állandó tagja mellett gyakran szerepelnek u.n. „nem lauderes” vendég tanulók is a koncertjeiken. Repertoárjukban ismert, tradicionális klezmer dallamok csendülnek fel, saját hangszerelésben.
2007. májusában a zenekar a IX. Veszprémi Gyermekművészeti Fesztiválon Arany fokozatú minősítést és különdíjat nyert, valamint akreditációt az Őszi Nemzetözi Gálára ahol ismét első díjat nyert és meghívást kapott a szentpétervári gálára. Az együttes munkáját két tanár irányítja: Nagy Anna a Budapest Klezmer Band harmonikása, és Pados Balázs klarinétművész.
A GOUBA
A „budapesti Portobello-n” a Gozsdu udvarban válogatott művészek, kézművesek egyedi munkáit, illetve értékes műtárgyakat, régiségeket csodálhat meg vasárnaponként az erre nyitott, igényes közönség.
A Zsidó Nyári Fesztivál ideje alatt, így augusztus 26-án és szeptember 2-án a könyvbarátokat is várjuk! Régi és új kiadványaikkal érkezik számos Kiadó (Pillangó-Timp Kiadó, Koinónia Kiadó, Typotex Kiadó, Scolar Kiadó, Múlt és Jövő Kiadó, Napvilág Kiadó, Novella Kiadó, Sanoma Media Budapest, Tevan Alapítvány, Cor Leonis Kiadó, Cser Kiadó, Pont Kiadó, Izraeli Kulturális Intézet, Remény, Új Élet), hogy tartalmas élményekkel gazdagodhassanak a látogatók.
A kellemes időtöltéshez különleges gasztronómiai választékkal készülnek az éttermek. Ajánlatukban a sólet, flódni, barhesz mellett egyéb finomságok is szerepelnek.
GOUBA – Zsidó Nyári Fesztivál
PROGRAM
2012. szeptember 2.
11.00
Pákai Petra duó koncertje
A Pákai Petra duo egy akusztikus formáció. Nagyon jó ízléssel alakítják át a populáris dalokat dzseszessé, ezzel más megvilágítást és jelentést adva azoknak. Udvarhelyi Gábor gitáros remek érzékkel kíséri az énkesnőt, tudja mikor kell előtérbe kerülnie vagy épp a háttérben maradnia. Pákai Petra „bluesos” hangú énekesnő, akinek megvan a lírai oldala is, de ha egy latin vagy funky dal következik, akkor felforr a vére a színpadon. Nagyon nagy élmény látni és hallani őket, mert a dalok megfelelő humorral vannak fűszerezve.
DEDIKÁLÁS
14.00
Szántó T. Gábor dedikálja A szabadulás íze (Koinónia Kiadó) és az Édeshármas c. könyveit
“Kinek a nyelve ez/ melyet számba adtatok?/ kinek a nyelve ez/ melyen szólnom kell veletek?/ e nyelven magamról nem szólhatok nem kiálthatok” – írja Szántó T. Gábor jelen kötete egyik versében, mely emblematikus tömörségében és sokértelműségében költészetének valamennyi dimenzióját magába sűríti.
Megannyi konfliktus: a civilizáció és az ösztönök viaskodása, a huszadik századi traumák személyiségünkbe ivódó, kínos emléke, a diaszpóra- és kisebbségi sors is eszünkbe juthat.
Ez a sokszólamúság jellemzi a kötet verseit, melyek az érzékiség, a szerelem, a vallás, az individuális és a népi lét, az elnyomás, az idegenség, a nemzedéki konfliktusok és az összemberi halandó sors egymásba játszó témáit vonultatják fel és a kifejezés korlátjait feszegetik.
Nem kisebb a tétje Szántó T. Gábor verseinek, mint hogy található-e érvényes nyelv, melyen a szüntelen ellentmondások között élő ember megszólalhat, és gyötrő dilemmáit is néven nevezheti.
Találhat-e olyan nyelvet, mely híd a hagyományhoz, a szűkebb és tágabb emberi közösséghez, ám egyúttal félreérthetetlenül a modern kor és az ember saját, személyes nyelve, melyen önmagát megfogalmazhatja.
Kányádi Sándor dedikálja Volt egyszer egy kis zsidó (CD-vel vagy CD nélkül) c. könyvét (Koinonia Kiadó)
Kányádi Sándor hangján, Jánosi Andrea rajzaival kerül közelebb a mai olvasóhoz a múlt század viharaiban eltűnt erdélyi jiddis népköltészet néha csipkelődő, ravasz, játékos, máskor szerelmes vagy szívszorongató világa.
A könyv CD-melléklete a már több kiadást megélt, klasszikusnak számító Volt egyszer volt egy kis zsidó lemez, melyen a Gryllus testvérek és Szalóki Ági muzsikája teszi feledhetetlen élménnyé az erdélyi jiddis népköltészet remekeit.
FELOLVASÁS és dedikálás
16.00
2 x 1 perces novellák – Örkény István ismert egypercesei és azok papafrázisai
Tevan Alapítvány és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület közös kiadása
Felolvasnak:
Erdős Virág – költő, író
Kukorelly Endre – író
Petőcz András – költő, író
Eredeti Örkény novellát olvas Takáts Andrea – színművész
Vendég : Radnóti Zsuzsa, Örkény István özvegye
A művészekkel és a vendéggel Kirschner Péter beszélget.
Gozsdu-udvar (1061 Budapest, Király u. 13. és Dob u. 16.)
További információ: www.gouba.hu , www.zsidonyarifesztival.hu
