Áder János köztársasági elnök szerint a magyar állam XXI. századi sikeréért a nemzet tagjainak ma is úgy érdemes magukra tekinteniük, mint valódi alkotóira, újraalapítóira államunknak. Ezért nem elég büszkének lennünk elődeinkre, nem elég fejet hajtani az ő teljesítményük előtt, hanem „ismét bölcs kiegyezésre” kell jutnunk, hogy „újra felemeljük a lelkünk” – fogalmazott az államfő hétfőn, az augusztus 20-i tisztavatás hagyományos helyszínén, az Országház előtti Kossuth Lajos téren. Ugyanitt Hende Csaba honvédelmi miniszter kijelentette: augusztus 20. az összetartozás ünnepe, mert van közös múltunk és jövőnk.
A köztársasági elnök a fiatal honvédtisztek előtt szólva hangsúlyozta, új kor kezdetén állunk, hiszen a régi világ válságba jutott és csak azok a nemzetek lesznek a XXI. század nyertesei, akik képesek „felemelni a lelkük”. „Mi magyarok pedig a vérünkben hordozzuk a tudást, hogy ha a lélek emelkedik, csakugyan vele emelkedik minden” – húzta alá Áder János aki szerint kezdetnek elég lesz, ha lelkünket „oda emeljük, ahová ez van írva: A haza minden előtt”.
|
Az államfő ünnepi beszédében a családalapításhoz hasonlította az államalapítást. Mint mondta, a család mindannyiunk számára az otthont jelenti, és az állam is ehhez hasonló: azt jelenti, nemcsak otthonunk, hazánk is van a nagyvilágban. Áder János szerint történelmi sikerünkként értékelhető, hogy „volt és mindig lesz a földnek egy szeglete, egy önálló európai állam, amelyre minden magyar a hazájaként gondol, aminek neve: Magyarország”. Kiemelte: augusztus 20. államalapítónkról, és rólunk, magyarokról szól, mindarról, ami összeköt minket, s mindarról, amit egymással időről időre érdemes megbeszélnünk. A magyar történelem azt példázza, hogy „mindig csak akkor sikerült felemelnünk országunkat, ha a lelkünket is sikerült felemelnünk” – hangsúlyozta a köztársasági elnök, hozzátéve: élni kell lehetőségeinkkel, amelyek „kapuja csak azok előtt nyílik meg, akik előrelátó tervekkel, bátor és okos tettekkel maguk látnak hozzá álmaik valóra váltásához”.
|
Áder János szerint Szent Istvánt is ez tette naggyá, vagyis, hogy élni tudott a mások előtt is adott államalapítás lehetőségével. Kitért első királyunk fiának írt intelmeire is, amelyek szerinte egymás és mások iránti tiszteletről és türelemről szólnak. „Arról, hogy bár a magyar állam építménye követi az európai mintát, ugyanakkor tükröznie kell a benne élők akaratát, hagyományait, karakterét is” – fűzte hozzá. Az államfő nem kis büszkeségnek nevezte, hogy a magyarok, a megmaradó, az államalkotó nemzetek közé tartoznak, aláhúzta ugyanakkor, hogy az államalapítás nem ért véget Szent István tettével. Mint mondta, a magunk mögött hagyott több mint ezer esztendő alatt nemzedékről nemzedékre megőriztük képességünket, hogy lelkünket felemelve akár a semmiből is újraalapítsuk államunkat. Tehát, amikor Szent István műve előtt fejet hajtunk, mindazokra is emlékezni kell, akik az elmúlt ezer esztendőben reménytelennek tűnő helyzetekben is újraalapították a magyar államot – hangsúlyozta Áder János.
A megpróbáltatásokra példaként említette a tatárjárást és a törökdúlást, ám szerinte a romokból sikerült „építő köveket” faragni. Az 1848-49-es szabadságharcra kitérve azt mondta, a világos fegyverletétel után „minden hazafi tudta, hogy előbb ismét a lelkünket kell felemelnünk, hogy vele a haza is emelkedhessen”. Ez a felismerés volt 1867-es kiegyezésünk alapja, a Deák nevével fémjelzett idők pedig „soha nem látott felvirágzást hoztak” – fejtette ki, megjegyezve, hogy 1896-ban, a honfoglalás ezredik évfordulóján a századfordulós Európa egyik legérdekesebb és legdinamikusabban fejlődő országa voltunk.
|
Áder János szerint a XX. században, Trianon és a II. világháború csapásai után is újjá kellett alapítani a magyar államot, majd azt követően is, amikor „azt láttuk, hogy akiket felszabadítóként érkeztek, megszállóinkká lettek”. Nyomatékosította továbbá, hogy 1956 októberében is „felemeltük lelkünket” és „világraszóló erővel” újra megfogalmaztuk a szabad és önálló európai magyar állam igényét, amivel a világ szemében is a szabadság nemzetévé váltunk. Az államfő szerint ez a közös teljesítményünk tette lehetővé, hogy 1990-ben ismét újraalkothassuk államunkat. „Ám a történetnek itt koránt sincs vége” – mondta a köztársasági elnök, aláhúzva: „államalkotó nemzetünk tagjaiként ma is úgy érdemes magunkra tekintenünk, mint valódi alkotóira, újraalapítóira államunknak”. Áder János hangsúlyozta, rajtunk múlik, hogy a magyar állam XXI. századi építménye milyen otthonunk lesz.
Az államfő eddigi beszédeihez hasonlóan ezúttal is Kölcsey Ferenc egyik gondolatával zárta szavait: „A haza minden előtt”.
|
„Honvédek nélkül nem állhat meg a haza”
A több évtizedes hagyomány folytatásaként az augusztus 20-i állami ünnepségen, a Parlament épülete előtti Kossuth Lajos téren tettek ünnepélyes esküt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végzett ifjú katonatisztek a köztársasági elnök előtt.
Ebben az évben hatvan férfit és tizenhat nőt avattak tisztté hadnagyi rendfokozattal, valamennyien a 2011. február 1-jén megalakult Ludovika Zászlóalj állományába tartoznak, a hetvenhat fiatal közül huszonegy kiváló eredménnyel végzett.
|
Hende Csaba honvédelmi miniszter az eskütétel előtt mondott beszédében azt mondta: augusztus 20. az összetartozás ünnepe, mert van közös múltunk és jövőnk. Magyar katonák, honvédek nélkül nem állhat meg a haza, honvédtisztekre mindig szükség lesz, és készen kell állniuk a kihívásokra – fogalmazott. Hozzátette: szükség van a honvédelemre, a honvédelmi rendszer megújítására.
A honvédtisztek a miniszter beszéde után tettek ünnepi fogadalmat, majd az eskü szövegének díszpéldányát a fogadalmi szöveg előmondója átadta Áder János köztársasági elnöknek, ezt követően kardrántással erősítették meg esküjüket „A hazáért, mindhalálig!” kiáltással.
|
A köztársasági elnök ünnepi beszédében a családalapításhoz hasonlította az államalapítást. Mint mondta, a család mindannyiunk számára az otthont jelenti, és az állam is ehhez hasonló: azt jelenti, nemcsak otthonunk, hazánk is van a nagyvilágban.
Az ünnepélyes eskütételt sok százan kísérték figyelemmel a Kossuth téren, amely az idén közvetlenül az állami lobogó felvonása után kezdődött.
A nemzeti ünnep alkalmából az Országház épületének főbejáratát nemzeti színbe öltöztették, az északi és a déli részén tribünöket állítottak fel, ahonnan a Magyar Honvédség tiszti kara, valamint a diplomácia testület foglalt helyet, míg a Parlament előtti parkoló déli oldalánál a tisztjelöltek hozzátartozói ülhettek. A központi állami ünnepségen közreműködött a Magyar Rádió Gyermekkórusa és a Magyar Rádió Zenekara.
