Irán perceken belül válaszcsapást mér a közel-keleti amerikai támaszpontokra és Izraelre, ha támadás éri – közölte szerdán a Forradalmi Gárda egyik tábornoka.
Amír Ali Hádzsizádeh, a gárda légierejének parancsnoka elmondta: jelenleg 35 amerikai bázis található Irán ballisztikus rakétáinak hatótávolságán belül, és célpont Izrael is, amelyet „megszállt területekként” aposztrofált.
A Reuters brit hírügynökség megjegyzi, nem világos, hogy a tábornok mi alapján számol ennyi amerikai támaszponttal a térségben. Az Egyesült Államok Bahreinben, Katarban, az Egyesült Arab Emírségekben, Kuvaitban és Törökországban működtet támaszpontokat. Ezeken kívül további 10 amerikai bázis található Közép- és Dél-Ázsiában.
„Rakétáinkat úgy telepítjük, hogy a támadás első perceiben mindegyik bázist meg tudjuk semmisíteni” – jelentette ki a tábornok.
Amír Ali Hádzsizádeh az iráni Fársz hírügynökségnek nyilatkozott a Nagy Próféta 7 fedőnevű hadgyakorlat harmadik napján, amelyen több ballisztikus rakétát és pilóta nélküli repülőgépeket is kipróbáltak. Az iráni média arról számolt be, hogy ezekkel sikeresen semmisítettek meg feltételezett célpontokat, illetve légi támaszpontokat. Az iráni haderő vezetői szerint az ország legújabb fejlesztésű ballisztikus rakétáival kétezer kilométerre található célpontokat is képesek megsemmisíteni.
Egy Irán ellen irányuló katonai akció esetén az iráni védelmi miniszter is kemény válaszlépéseket ígért.
„Azok akik hasztalanul fenyegetik Iránt és ártani akarnak országunknak, jól teszik, ha felkészülnek a megsemmisítő válaszcsapásra” – mondta
Biztonságpolitikai szakértők szerint Irán eltúlozza katonai eredményeit, és úgy vélik, az iszlám köztársaság haderejének esélye sem lenne az amerikai hadi eszközök ellen.
Sem az Egyesült Államok, sem Izrael nem zárja ki annak lehetőségét, hogy katonai akciót indítson Irán ellen, ha diplomáciai úton nem sikerül rendezni az iráni atomprogrammal kapcsolatos vitát. A nyugati nagyhatalmak úgy vélik, Irán atomfegyvert akar előállítani. Teherán ezt határozottan tagadja, és azt állítja, atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál.
Az iráni atomprogram miatt döntött úgy az Európai Unió is, hogy tagállamai július 1-jétől nem vásárolnak kőolajat Irántól. A büntetőintézkedés miatt szerdán több iráni parlamenti képviselő is azzal fenyegetőzött, hogy Irán lezárja a világ egyik legforgalmasabb kereskedelmi hajózási útvonalán fekvő Hormuzi-szorost.
„Egyetlen csepp olajat sem engedünk át” – fenyegetőzött a teheráni törvényhozás gazdasági bizottságának vezetője, Arszalan Fatipur.
Ezzel párhuzamosan a parlament külügyi bizottsága olyan törvényjavaslatot dolgozott ki, amely felhatalmazza a kormányt, hogy az uniós szankciókra válaszul lezárja a Hormuzi-szorost.
Közben Brüsszelben, uniós illetékesek bejelentették, hogy szakértői szinten folytatódnak a megbeszélések az iráni atomprogramról. A magas szintű politikai egyeztetések a legutóbbi három találkozó alkalmával nem hoztak áttörést. Ezeken egyik részről Irán, a másik részről az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország vesz részt. A legutóbbi, moszkvai tanácskozáson Irán csak akkor lett volna hajlandó beleegyezni az urándúsítás leállításába és dúsított urán külföldi importjába, ha a nagyhatalmak elismerik Irán jogát az urándúsításhoz és enyhítenek az országot sújtó szankciókon.
