Valószínűleg az év végére sikerül kideríteni, hogy valóban a Higgs-bozont fedeztük-e fel, addig még kétszer ennyi adatot fogunk összegyűjteni – hangsúlyozta Horváth Dezső Széchenyi-díjas fizikus az MTI-nek.
חלקיק במחלוקת: „אין ודאות להימצאות ההיגס”
אחרי הדרמה שליוותה את ההכרזה על אפשרות לקיום „החלקיק האלוהי”, מסבירים מדענים ישראלים כי מדובר בהתקדמות משמעותית, אך מדגישים כי הפרטים המדויקים יתבהרו בהמשך. „לאחר שההתרגשות הראשונית תעבור, יחזרו לעשות אנליזה”
(צילום: רויטרס)
Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézetének (RMI) tudományos osztályvezetője abból az alkalomból nyilatkozott, hogy az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) két független kutatócsoportja, a CMS- és az ATLAS-kísérlet résztvevői a szerdai genfi szemináriumon ismertették az „isteni” részecske keresésével kapcsolatos eredményeiket.
Ismertetése szerint a két nagy kísérlet közül Magyarország a CMS (kompakt müon szolenoid) hivatalos résztvevője. A projektben az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézetének, az MTA debreceni Atommagkutató Intézetének, a Debreceni Egyetem kísérleti fizikai tanszékének és az ELTE atomfizikai tanszékének kutatói vesznek részt. A CMS-csoportban mindkét egyetemről vannak diákok is.
„Mi is, mint a többi részt vevő intézmény, felelősek vagyunk bizonyos detektorelemek működtetéséért és ezen kívül elemezzük az adatokat is” – jegyezte meg Horváth Dezső, hozzátéve, hogy az ATLAS-kísérletben is vannak magyarok, de hivatalos magyar csoport nem működik.
„A CERN-ben videokonferencia segítségével tartották szerdán a melbourne-i részecskefizikai világkonferencia, az ICHEP (International Conference on High Energy Physics) bevezető előadását oly módon, hogy a két nagy kísérlet, a CMS és az ATLAS ismertette, mire jutottak a Higgs-bozon keresésében a tavalyi és az idei eredmények elemzése során” – mutatott rá a tudós.
Mint kifejtette, a Higgs-mechanizmus úgy egészíti ki a standard modellt, hogy megteremti a tömegeket. Nélküle az elemi részecskéknek nincs tömegük, az elmélet matematikai struktúrája ezt egyszerűen nem teszi lehetővé.
A Higgs-mechanizmus, biztosítva a tömegek keletkezésének lehetőségét, „mellesleg” megteremti azt a nagyon furcsa részecskét is, amelyet Peter Higgs angol fizikus jósolt meg.
„A Higgs-bozonnak gyakorlatilag nincsenek tulajdonságai, minden tulajdonsága zérus a tömegén kívül, ezért skalár részecskének hívjuk. Sokáig senki sem volt hajlandó elhinni, hogy ilyen részecske létezhet, de ahogy pontosodtak a kísérletek és a számítások, egyre inkább úgy tűnt, hogy ez a részecske megkerülhetetlen, valahol ott kell lennie. A nagy hadronütköztető CMS- és ATLAS-kísérletében – amelyek fő célja a Higgs-bozon megkeresése – sikerült kimutatni egy olyan részecskét, amely tényleg olyan, mint a Higgs-bozon. Az más kérdés, hogy tényleg az-e. Még be kell bizonyítanunk, hogy pontosan az, amit az elmélet megjósol, de mindenesetre egyetlen tulajdonsága sem mond neki ellent, és tényleg, ilyen részecskét idáig még nem láttunk” – magyarázta a Széchenyi-díjas fizikus.
Tájékoztatása szerint az ütköztetések során évente néhány millió gigabájtnyi adat keletkezett, amelyek elemzését párhuzamosan száznál több – egymással versengő – kutatócsoport végezte.
„A hasonló témán dolgozó kutatócsoportok általában ugyanarra az eredményre jutnak, de az győz, amelyik a legkisebb bizonytalansággal hozza ki az értéket. Akkor mertük kijelenteni, hogy látjuk, amikor kiderült, hogy a tavalyi és idei adatokban és valamennyi lehetséges bomlási csatornában ugyanannál a feltételezett tömegnél észleltük az új részecskét. A két kísérlet két különböző energián, több bomlási csatornában folyik; utóbbi azt jelenti, hogy milyen más részecskére bomlik az adott részecske. Mindkettő pontosan ugyanott, ugyanolyan eseményeket észlelt. Ezért kellett egyszerre megtartani a két előadást, ennek alapján tényleg elmondhatjuk, hogy látjuk a részecskét, amely valóban olyan, mint a Higgs-bozon” – összegezte Horváth Dezső fizikus.
