Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló rendeletmódosítást a Magyar Közlöny legfrissebb számában tette közzé a kabinet. Eszerint Lázár János államtitkárnak, a Miniszterelnökség néhány hete kinevezett új vezetőjének elődje, Varga Mihály feladatain túl dolga lesz az is, hogy a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszterrel, vagyis Navracsics Tiborral együttműködve képviselje a kormányt az Országgyűlés Házbizottságában, és hogy koordinálja a kormányzati szervek és a kormánypárti frakciók közötti egyeztetést. Felelős lesz emellett a kormányzati honlapok egységes szerkezetének és arculatának kialakításáért, fejlesztéséért, a tartalom összehangolásáért, és el kell látnia a külföldre irányuló kormányzati kommunikációval kapcsolatos koordinációs feladatokat is. Utóbbit a szervezetileg az ugyancsak a Miniszterelnökséghez tartozó Giró-Szász András kormányszóvivőn keresztül gyakorolja, ugyanis a szóvivő alá tartozik a nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkárság is Kumin Ferenc politológus vezetésével, akinek kinevezése – június 15-i hatállyal – szintén a Magyar Közlöny friss számában jelent meg. Újdonság az is, hogy a kormányülésről készült összefoglalót ezentúl nemcsak a közigazgatási és igazságügyi miniszter, hanem a Miniszterelnökséget vezető államtitkár is aláírja.
A hatáskörökről szóló rendelet ezentúl kimondja azt is – összefüggésben azzal, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) irányítása a közigazgatási minisztertől a Miniszterelnökség jogi államtitkárához, Győri Tiborhoz kerül -, hogy a miniszterelnök a Miniszterelnökségen dolgozó, jogi ügyekért felelős államtitkár útján érvényesíti a kormányzati ellenőrzésre vonatkozó politikát. A szabályozás rögzíti az említett Győri Tibornak, valamint a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkárának, Szijjártó Péternek a feladat- és hatásköreit is. Győri Tibor feladatai közé tartozik egyebek mellett, hogy elvégezzen a kormányfőnek jogi szempontú döntés-előkészítéssel kapcsolatos véleményezési és javaslattételi tevékenységeket, és hogy figyelemmel kísérje, esetlegesen előzetesen véleményezze a kormányprogram végrehajtásához szükséges kiemelt jelentőségű törvényeket, kormányrendeleteket, -határozatokat. Ugyancsak a kormányprogram végrehajtása érdekében az államtitkár jogi szempontból figyeli a kormánybiztosok, miniszterelnöki biztosok és megbízottak munkáját, amellyel kapcsolatban észrevételeket tehet a kormányfőnek, továbbá „figyelemmel kíséri a kormányzat jogi intézkedését igénylő bizottsági és képviselői javaslatokat”.
A Miniszterelnökség jogi ügyekért felelős államtitkára közreműködik a miniszterelnök említett, a kormányzati ellenőrzésre vonatkozó feladatában, és a Kehi elnöke útján rendszeresen eligazítást tart a minisztériumok ellenőrzésért felelős vezetőinek, kifogásolási joggal élhet a minisztériumi ellenőrzésért felelős vezetők kinevezésére, felmentésére, illetve áthelyezésére vonatkozóan, és kezdeményezheti is a felmentésüket, továbbá ő ellenőrzi a kabinet személyzetpolitikával kapcsolatos döntéseinek végrehajtását is.
Szijjártó Péter feladatai között említi a rendeletmódosítás a kormányfő külügyi és külgazdasági stratégiájának kialakítását és végrehajtását, a miniszterelnök nemzetközi programokon való részvételére vonatkozó javaslattételt, a miniszterelnök külföldi látogatásainak, valamint a kormányfőhöz érkező külföldi partnerek magyarországi látogatásainak lebonyolítását. Emellett az államtitkár dolga, hogy előkészítse a geostratégiai jelentőségű, minisztériumközi koordinációt igénylő, határon átnyúló infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódó, miniszterelnöki szintű nemzetközi tárgyalásokat, egyezményeket, valamint az is, hogy koordinálja a nemzetgazdasági jelentőséggel bíró, külföldi érdekeltségű magyarországi beruházások megvalósulásához szükséges minisztériumközi tevékenységet.
Kiemelt jelentőségű ügynek minősítette a kormány a közszolgálati egyetem új helyének kialakítását
szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a kormány azokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek (NKE) a Ludovika Campuson való elhelyezéséhez kapcsolódó beruházásokkal függnek össze. A kabinet döntése a keddi Magyar Közlönyben jelent meg. Patyi András, az NKE rektora május közepén az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy a tervek szerint 2013 végére már az egykori Ludovika Akadémia épületében működhet a közszolgálati egyetem központja, több tanszéke és könyvtára is. A 24 milliárd forintos beruházásra 4,5 milliárd forint költségvetési pénzt ad a kormány, a fennmaradó részt pedig az Európai Unió operatív programjaiból kívánják előteremteni.
Az NKE jelenleg három helyen működik Budapesten: a központ, valamint a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar a Hungária körúton, a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus területén helyezkedik el, míg a rendőrtiszti képzés a XII. kerületi Farkasvölgyi úton zajlik, a Közigazgatás-tudományi Kar pedig a XI. kerületi Ménesi úton van. A kormány döntése alapján azonban – mondta a rektor – az NKE nagy részét – a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar kivételével – a jövőben az egykori Ludovika Campuson, a XIX. században és a XX. század első felében működő katonai felsősoktatási intézmény ma nagyrészt üres, elhagyatott területén, vagyis az Orczy park környékén helyezik majd el.
A MTESZ-székház és a KIM felújítása is kiemelt jelentőségű ügy lett
A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) budapesti, Kossuth Lajos téri székházának újjáépítése és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) épületének rekonstrukciója is kiemelt jelentőségű ügy lett a kormány döntése értelmében. A kabinet május közepén döntött arról, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánítja a budapesti Kossuth Lajos tér rekonstrukciójával, az ottani mélygarázsépítéssel, a parlamenti látogatóközpont és múzeum kialakításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket. A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent kormányrendelet-módosítás szerint ezt a felsorolást kiegészítik a Kossuth Lajos tér 2-4., valamint 6–8. szám alatti irodaházak, vagyis a KIM és a MTESZ-székház rekonstrukciójával.
Június elején jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely szerint egymilliárd forintot csoportosít át a kormány arra, hogy megszerezze a MTESZ székházépületének tulajdonjogát. A kabinet ugyanis azt tervezi, hogy bővíti a Steindl-programot, és helyreállítja az épület homlokzatát, továbbá visszaállítja a közigazgatási tárca épületének korhű tetőzetét. A következő két évben 20 milliárd forintot szánnak a projektre.
A kormányzati szándékok alapján 2014 tavaszára valósulhat meg a MTESZ-székház újjáépítése; a tervek szerint az Országgyűlés Hivatalának céljait szolgálja majd az épület; minderről néhány héttel ezelőtt Wachsler Tamás, a tér és környéke megújítását célzó Steindl Imre-program vezetője beszélt az MTI-nek.
