A katolikus egyházban öt évtizeddel a II. Vatikáni Zsinat után sem vált még általánossá a pozitív viszonyulás a zsidósághoz – jelentette ki Kurt Koch svájci érsek, a zsidókkal folytatott párbeszédért felelős kúriai bíboros a Vatikáni Rádiónak adott interjúban.
A zsidó vallással kapcsolatos kérdésekben is illetékes testület – a Keresztény Egység Előmozdításának Pápai Tanácsa – elnöke szerint a hithirdetésben és hitoktatásban továbbra is bizonyos elmaradás mutatkozik a keresztény hit zsidó gyökereinek bemutatásában.
Az 1965-ben elfogadott, Nostra Aetate kezdetű zsinati nyilatkozat új alapokra helyezte a katolikus egyház viszonyát a zsidósághoz. A bíboros szerint „köszönettel tartozunk” mindazért, ami a Nostra Aetate óta a zsidókkal folytatott párbeszédben végbement. „A Nostra Aetate a zsidóság iránti egészen újfajta viszony alapjait fektette le, elutasítva egyfelől az antiszemitizmust, és rámutatva másfelől a kereszténység zsidó gyökereire” – mondta Koch bíboros.
A kiengesztelődés jeléül XXIII. János pápa már 1958-ban kinyújtotta kezét a zsidóság felé, és törölte a nagypénteki liturgiából a „hűtlen zsidókról” (Perfidis Judaeis) szóló kitételt. II. János Pál 1986-ban első pápaként fölkeresett egy római zsinagógát, és a római főrabbinál tett látogatása során a keresztények „idősebb hittestvéreinek” nevezte a zsidókat. 1998-ban dokumentumot adott ki „Emlékezünk: elmélkedések a soáról” címmel, amelyben „legmélyebb sajnálatának” adott hangot az egyház fiainak és leányainak tévedései és hibái miatt.
