Martonyi János külügyminiszterrel találkozott a Progresszív Zsidó Világközösség (WUPJ) elnöke csütörtökön. A megbeszélésen, mint Stephen Fuchs rabbi, a WUPJ elnöke budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, azt vetette fel, hogy ismerjék el az egyházi törvényben magyarországi vallási szervezeteiket – a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközséget és a Bét Orim Reform Zsidó Hitközséget.
A világ legnagyobb, 1200 közösséget és 1,8 millió tagot tömörítő zsidó vallási szervezetének vezetője megemlítette: nem gondolják, hogy magyarországi tárgyalásaik után azonnal elismerik törvényben a reformzsidó közösségeket, de elkötelezettek a zsidóság helyzetének javítása mellett.
A nap folyamán Szászfalvi László egyházi ügyekért felelős államtitkárral találkoznak, ugyanebből a célból – tette hozzá.
Stephen Fuchs beszámolt arról: Martonyi János „megértően, nyitottan fogadta őket”, de „most még nem lehet tudni, milyen eredménnyel jár a találkozó”. Kitért arra, hogy a Fidesz és a KDNP országgyűlési képviselőivel is találkoztak, majd megjegyezte: „nem gondolom, hogy ez pártpolitikai kérdés. Itt egyszerűen az emberi jogokról, az igazságosságról, a pluralizmusról és az egyenlőségről van szó”.
A Progresszív Zsidó Világközösség elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy Észak-Amerikában a reformzsidó szervezetek a legnagyobb közösséget alkotják az izraelita felekezetek között, a jelenlegi magyarországi egyházi törvény mégsem ismeri el ezeket a szervezeteket felekezetként. Utalt arra: júliusban az Egyesült Államokban találkozott Gál András Leventével, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárával, aki akkor arról biztosította, hogy felekezetként elismerik a WUPJ magyarországi vallási szervezeteit. „Én szeretném komolyan venni az ő szavát”, ezért „az a célunk, hogy minél jobban lerövidítsük az elismerés folyamatát” – hangsúlyozta.
Leslie Bergman, a WUPJ európai uniójának elnöke arról beszélt, Magyarország az EU tagja, ezért itt nem csak a vallásszabadságnak kell érvényesülnie, hanem egyenlő elbírálást kell biztosítani a különböző felekezetekhez tartozó közösségeknek.
Elismerte, „problémás lehet 20-30 embert egyháznak tekinteni”, valamint azt, hogy „a kormány igyekszik minél ésszerűbben és méltányosan kezelni ezt a helyzetet”, ugyanakkor fontosnak tartják a nemzetközi elismertség elvének betartását az egyházi törvényben, ezért „nem mondanak le szervezetük legitimitásáról”. A reformzsidó közösségek 48 országban, ebből 18 európaiban jelen vannak, Magyarországon pedig 20 éve kezdték meg újra a tevékenységüket – fűzte hozzá.
Beszámolt arról, hogy Köves Slomóval, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbijával már találkoztak, és még csütörtökön konzultálnak Feldmájer Péterrel,és Zoltai Gusztával MAZSIHISZ, valamint Iványi Gáborral, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnökével is. Mint mondta, kíváncsiak a véleményükre, „nekik is elmondják aggodalmukat”.
BreuerPress-info
