Az oslói megállapodásban rögzített alapelvekkel is szembefordult a palesztin fél

Komoly választ követel az izraeli parlament a palesztin akcióra

Izrael nem fogja betiltani az építkezéseket Júdeában és Szamáriában azért, hogy ezzel bírja rá a palesztinokat a kvartett – az Európai Unió, az ENSZ, Oroszország és az Egyesült Államok – béketárgyalásokra tett javaslatának elfogadására – közölte Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő a The Jerusalem Postnak (JPost) adott interjúban, ami szerdán fog nyomtatásban megjelenni. „Ezt már egyszer megtettük” – utalt Netanjahu az izraeli kormány által 2009 novemberében bevezetett építkezési moratóriumra, amelynek végül nem sikerült a palesztinokat visszaültetni a tárgyalóasztal mellé. (Egy londoni jogász és publicista, Alex Ryvchin a JPost véleményrovatában irracionálisnak nevezte azt, hogy a palesztinok kikényszerítették 2009-ben a moratóriumot, majd egyszerűen megvárták, amíg az lejár. A jogász szerint ez csupán egy trükk volt. Azt követően ugyanis, hogy Izrael nem hosszabbította meg az építkezési korlátot, a zsidó államot bélyegezték meg, és Netanjahut vádolták meg azzal, hogy a béke útjában áll. Holott – vélekedett Ryvchin – a palesztinok kerülték meg a béketárgyalás nehézségeit, és ezzel a huszárvágással megkezdhették egyoldalú terveik végrehajtását.) Az izraeli miniszterelnök az interjúban hasonlóan vélekedett a moratóriumról, amennyiben szerinte az „egy olyan ürügy, amit újra és újra hangoztatnak (a palesztinok). Én ellenben úgy vélem, hogy sokan látják már benne a trükköt a közvetlen tárgyalások elkerülésére”.

Építenek az arabok, építenek a zsidók is

Netanjahu kijelentette azt is, hogy nincs szándékában beleszólni a Belügyminisztérium városfejlesztési bizottságának a döntésébe – utóbbi kedden döntött 1100 jeruzsálemi építési engedélyről Kelet-Jeruzsálem izraeliek lakta Gilo negyedében. Az izraeli kormányfő szerint nincsen semmi különös ezekben a beruházásokban. „Tervezünk Jeruzsálemben, és építünk is. Ugyanazt tesszük, amit minden izraeli kormány tett 1967 óta. Mi a zsidó kerületekben építkezünk, az arabok pedig az arab kerületekben. Ez az élet menete ebben a városban, amely fejleszt mind a zsidó, mind pedig a nem zsidó lakóinak egyaránt” – mondta az izraeli kormányfő.

USA: nem lehet (ismét) előfeltétel a moratórium

Az Egyesült Államok izraeli nagykövete, Dan Shapiro egy ettől független nyilatkozatban egyébként megerősítette az izraeli miniszterelnök szavait. Az izraeli Katonai Rádiónak adott interjúban a washingtoni diplomata leszögezte: az Egyesült Államok nem támogatja azt, hogy az építkezési moratórium előfeltétele legyen a palesztin-izraeli tárgyalásoknak. Mint mondta: Amerika abban hisz, hogy az előfeltételek nélküli, közvetlen tárgyalások jelentik az egyetlen megoldást a konfliktus lezárására.

„Hazugságra nem lehet építeni”

Az izraeli miniszterelnök az ENSZ Közgyűlése előtt elmondott beszédekkel kapcsolatban megjegyezte: „hazugságra nem lehet reménykeltő üzenetet alapozni.” Azon pedig nem lehet átsiklani – fogalmazott – hogy a palesztinok nem tudják kiejteni azt, hogy a „zsidó nép”, vagy azt, hogy a „zsidó állam”. „Ez azonban nagyon fontos – e körül zajlik a konfliktus. Nem az izraeli települések a fő okok, hanem a zsidó állam. Ezt pedig újra és újra el kell mondani” – vélekedett az izraeli kormányfő.

Izraeli reakció a palesztin szerződésszegésre

Ezzel párhuzamosan több parlamenti párt is egy olyan levelet fogalmazott meg az izraeli kormányfőnek, amelyben arra kérik, hogy ne hagyja büntetlenül a palesztinok egyoldalú lépését, amellyel megszegik az oslói megállapodásokban foglalt rendelkezéseket. „Az oslói megállapodások során tett izraeli kompromisszumokra a palesztinok azon ígérete volt az egyetlen válasz, hogy nem tesznek egyoldalú lépéseket” – írták a képviselők. „A Palesztin Hatóság azon folyamodványa, amely egyoldalúan szeretné elnyerni az ENSZ tagságát egyértelműen megszegi az elmúlt 18 év során vállalt megállapodásokat, amelyekért Izrael komoly árat fizetett.” Danny Danon Likud képviselő pedig egy olyan tervezetet igyekszik benyújtani a parlament elé, amelyben a palesztinokhoz hasonlóan Izrael is felmondaná a korábban vállalt kötelezettségeit, és lényegében kiterjesztené Jeruzsálem szuverenitását a többségében zsidók által lakott júdeai és szamáriai területekre.

Az oslói ígéret

A Jichák Rabin és Jasszer Arafat által elfogadott 1990-es oslói megállapodások egyértelműen meghonosították azt az alapelvet, miszerint minden Izrael és a palesztinok között fennálló nézeteltérés kölcsönös megegyezések által kerül rendezésre és nem más módon. A diplomata emlékeztetett arra, hogy 1993. szeptember 9-én Washingtonban az egymás kölcsönös elismeréséről szóló levélváltások során Arafat kifejezetten magára vállalta – többek között – a következőket: „A PFSZ elkötelezi magát a békefolyamat és a két fél között fennálló konfliktus békés megoldása mellett, valamint kinyilvánítja, hogy minden, a végleges státuszt érintő kérdést tárgyalások útján kíván rendezni.” A fenti kötelezettségvállalás vezetett az első oslói megállapodás, az 1993. szeptember 13-án a Fehér Ház gyepén Izrael és a PFSZ által aláírt Elvi Nyilatkozat elfogadásához. Az oslói folyamat keretein belül ezt követően elfogadott megegyezések szintén megismételték ezt az érdemi feltételt. Így amikor Izrael és a PFSZ 1995. szeptember 28-án aláírta az Oslo II. néven is ismert Átmeneti megállapodást, a két fél a következő lényeges kikötést vállalta magára: „Egyik fél sem kezdeményez, illetve tesz olyan lépéseket, amelyek a végleges státuszról szóló tárgyalások befejezése előtt megváltoztatnák Ciszjordánia és a Gázai övezet státuszát.” (Átmeneti megállapodás, 31. cikke). Az oslói megállapodásokról bővebben itt olvashat.

Az ENSZ BT előtt van a palesztin folyamodvány

Mahmúd Abbász pénteken benyújtott tagfelvételi kérelmét hétfőn megkapta az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT). A világszervezet ENSZ-nagykövete reményét fejezte ki, hogy a BT „teljesíti a reá ruházott kötelezettségeket, és kedvezően bírálja el a palesztin kérelmet”, s „mindez nem tart sokáig, legfeljebb néhány hetet vesz igénybe”. A közel-keleti kvartett és Izrael azonban felhívta rá a figyelmet, hogy végső soron tárgyalásokkal lehet majd rendezni a válságot. Egyelőre azonban nincs sok ok az optimizmusra, ugyanis Mahmúd Abbász még a közel-keleti kvartett által felvázolt alternatívát sem hajlandó elfogadni, és továbbra is irracionális előfeltételekhez szabja a dialógust. Ennek ellenére Abbász nem kerülheti el a dialógust, mert nem biztos, hogy automatikusan meglesz a pénteken benyújtott palesztin folyamodvány számára fontos többség az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

Benjamin Netanjahu ENSZ beszédét ide kattintva tekintheti meg. Mahmúd Abbász beszédéről itt olvashat.

Molnár László – atv.hu / JPost