Az amerikai adósságplafon megemelése után csak most jön a neheze: a kongresszusi vita súlypontja arra helyeződik majd át, hogy melyek azok a konkrét területek, amelyeket be kell vonni a deficitcsökkentésbe, és hogy annak mégis része lesz-e mégis az adóemelés – állították szerdán amerikai elemzők, akik között olyanok is akadtak, akik szerint újabb recesszió fenyeget.
Miután a kongresszus 2013-ig mintegy 2,4 ezer milliárd dollárral emelte
meg az adósságplafont, és mintegy 2,5 ezer milliárd dollárban határozta meg a 10
évre kiterjesztett deficitcsökkentés iránycélját, megindulhat az alku azzal
kapcsolatban, hogy hová sújtson le a fejsze. A kongresszusi vezetőknek két hetük
van rá, hogy kinevezzék azt a 12 honatyát, akiknek az lesz a feladatuk, hogy –
az adósságplafon emelésének első, mintegy 1000 milliárd dolláros szakasza után –
a hálaadásig (november 24-ig) keressék meg egy 1,5 milliárd dolláros
kiadáscsökkentés lehetőségét. Amennyiben a bizottság nem járna sikerrel, vagy a
kongresszus karácsonyig nem fogadná el a javaslatait, automatikusan hatályba lép
egy 1,2 ezer milliárd dolláros, automatikus csökkentés, amely érzékenyen
érintené például a Pentagont is.
Az adósságplafon emeléséről és a
deficitcsökkentésről szóló törvény aláírása után Barack Obama amerikai elnök
bejelentette, hogy 400 milliárd dollárt hitelt amint csak lehet, igénybe vesz.
Az adósságplafon emelkedéséről megkötött megállapodás „az első lépés a
pénzügyi fenntarthatóság helyreállítása felé” – írta szerdán a The Washington
Postban megjelent írásában Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter, aki azt
jósolta, hogy a megállapodás kedvező hatása rövid távon kisebb lesz, mint az a
potenciális kár, amit egy tovább húzódó adósságplafon-vita tudott volna okozni.
(A New York-i tőzsde szerdán enyhe emelkedéssel honorálta a megállapodást.) A
pénzügyminiszter sürgette, hogy a törvényhozók tegyenek meg mindent az amerikai
gazdaság erősítése és a munkahelyek számának növelése érdekében.
Egyes elemzők szerint Amerika az adósságplafon emelése ellenére is újabb recesszióba
csúszhat, erre utalnak ugyanis a fogyasztói kiadásokra, az ipari termelésre, a
munkahelyek számára és a GDP növekedésére vonatkozó gazdasági
mutatók.
Martin Feldstein, aki Ronald Reagan és George W. Bush gazdasági
tanácsadója volt, szerdán azt állította, hogy egy új recesszió esélye 50
százalékos, mert a gazdaság borotvaélen egyensúlyoz, és mert az idén eddig
egyetlen területen sem mutatkozott jelentősebb növekedés. Feldstein, aki
korábban a Gazdaságkutató Nemzeti Iroda (NBER) elnöke volt, s 2008 januárjában
elsőként jelezte előre a várható recessziót, most az akkorihoz hasonlónak ítéli
meg a helyzetet, amikor az ingatlanpiac lefelé húzta a gazdaságot, és minden
gazdaságélénkítési kísérlet kudarcot vallott.
Larry Summers, aki Clinton
alatt pénzügyminiszter volt, Obama alatt pedig a Nemzeti Gazdasági Tanács első
igazgatója, úgy vélekedett, hogy az amerikai gazdaság máris „állósebességben”
van, s egy a háromhoz tette az esélyét annak, hogy megfelelő politikai
intézkedések nélkül új recesszió kezdődhet. Rámutatott, hogy az amerikai
gazdaság számára most sokkal inkább a munkanélküliség és az alacsony növekedési
ütem jelenti a problémát, mintsem a túlzott költségvetési hiány.
Summers szerint a kereslet ösztönzése érdekében szükség van a munkáltatói adókedvezmény
és a munkanélküli segélyek kifizetésének meghosszabbítására, valamint többet
kellene költeni az infrastruktúrára.
