Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke szerint új korszak kezdődik a
keddre virradóra elfogadott egyházügyi törvénnyel;
A megkérdezett egyházi vezetők úgy nyilatkoztak, hogy a törvényben
lefektetett feltételek világosak, egyértelmű helyzetet teremtenek,
ám csak a joggyakorlat mutatja majd meg, miként fog működni a 2012.
január 1-jén életbe lépő törvény. Ugyanakkor szóvá tették, hogy az
utolsó tárgyalási napon benyújtott végleges szövegváltozat
megismerésére az egyházaknak nem volt lehetőségük.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes újságírók előtt kiemelte: a
vallás szabadságát mindenki továbbra is korlátlanul megélheti, ehhez
sem egyházjogi, vagy egyesületi státusz nem szükséges. Szavai
szerint a törvény 95 százaléka „kodifikációs remekmű”. Amiről vita
van, hogy a bíróság vagy a parlament fogadja el egyházként az adott
közösséget, illetve, hogy mely egyházak szerepelnek a listán, melyek
lesznek egyesületek, az a jogszabály 5 százaléka.
Kitért arra is, az nem normális állapot, hogy 362 magát egyháznak
mondó társulat van jelenleg Magyarországon. Itt valamilyen
rendrakásra szükség volt – szögezte le.
Szászfalvi László egyházügyi államtitkár azt mondta, hogy tartalmát
tekintve európai törvény született, amely a magyar hagyományokon
nyugszik, és az évek óta megfogalmazódott anomáliákat kiszűri a
rendszerből. A kisebb egyházakra kitérve megjegyezte: hónapokon
keresztül arra törekedtek, minél szélesebb konszenzust teremtsenek,
de az utóbbi hetekben megindultak olyan folyamatok, hogy még több
egyházat vegyenek fel a listára, illetve másokat vegyenek le arról.
Ilyen szempontból jó döntés született – vélekedett.
Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára
azt mondta: „újdonságként tapasztalták azt a változást”,
hogy az eddigi három egyházi kategória koncepciója helyett egyetlen
maradt, amely egyelőre 14 felekezetet sorol fel egyházként, noha ez
a kör minden bizonnyal bővül majd. Az MKPK titkára meglepetésként
értékelte, hogy a törvény végleges szövegében arról határoztak, hogy
nem a Fővárosi Bíróságon jegyzik majd be az egyházakat, hanem arról
az Országgyűlés dönt; adott esetben ez a katolikus egyházat is
érintheti, hiszen az egyházon belül is sok jogi személy van –
mutatott rá.
Azzal kapcsolatban, hogy a törvénytervezetből kikerült, miszerint a
bejegyzést kérő egyházaknak igazolniuk kell, hogy híveik száma
legalább ezer, megjegyezte, „valószínűleg a törvényhozás úgy ítélte
meg, hogy az egyéb feltételek kellően garantálják: csak olyan
közösségeket jegyezzenek be, amelyek valóban egyházként
működnek”.
A Magyarországi Református Egyház (MRE) reméli, hogy az új egyházi
törvény új és tiszta alapot teremt az állam és egyház
együttműködéséhez – közölte a zsinat lelkészi elnöke. Bölcskei
Gusztáv püspök úgy fogalmazott: „bízunk abban, hogy a törvény
elfogadásával az egyházunk által is régóta hangoztatott szempont, az
úgynevezett üzleti egyházak tevékenységének kiszorítása is
egyértelműen megvalósul, és ily módon megszűnik az állami
költségvetésből a különböző jogcímeken való felesleges
pénzkiáramlás”.
Mint az MRE kommunikációs szolgálata :
közleményben olvasható, az egyház elnöksége várakozással tekint – az
új egyházi törvény által immáron kialakított keretek alapján – a
következő hetekben, hónapokban az egyház életét és szolgálatát is
érintő további törvények és koncepciók egyeztetése elé, ezek közül
külön is kiemelve a köz- és felsőoktatás, valamint a szociális
tevékenység kérdését.
Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke
úgy nyilatkozott: az új egyházi törvény biztosíthatja, hogy
ne politikai alapon ismerjenek el egyházakat, hanem objektív
kritériumrendszer alapján.
Annak a véleményének is hangot adott, hogy az egyházakkal szemben
támasztott, a törvényben lefektetett feltételek „világosak és
egyértelműek”; ezek alapján pedig „nem lesz az a kísértés, hogy
bármilyen pillanatnyi politikai érdek motiválja a döntéshozókat” az
egyházak bejegyzésekor. Így azokat az egyházakat, amelyek valóban
hitéleti tevékenységet folytatnak, az év végéig bejegyezhetik a
parlament kétharmados döntése alapján. „Ki fog derülni, hogy egészen
biztosan nincs több mint háromszáz egyház Magyarországon, de jóval
több van, mint a jelenleg az Országgyűlés által elfogadott
tizennégy” – mondta.
Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének
(Mazsihisz) elnöke azt mondta: a törvény egyértelmű helyzetet
teremt, amely közösségek a kritériumrendszernek eleget tesznek,
azokat bejegyzik, míg azok számára, amelyek nem felelnek meg,
megszűnnek az egyházalapítással kapcsolatos visszaélés
lehetőségei.
Hangsúlyozta, hogy a mai társadalmi viszonyoknak megfelelő,
előremutató törvényt fogadott el a parlament. Véleménye szerint a
gyakorlat mutatja majd meg, hogy nem torkollik-e politikai
csatározásokba egy-egy egyház majdani bejegyzése, míg azt, hogy a
törvény miként fog működni, a joggyakorlat mutatja majd meg.
Az új törvény a következő egyházakat ismeri el: Magyarországi
Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi
Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége,
Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Magyarországi Autonóm
Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye,
Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox
Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román
Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje,
Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, Magyarországi
Baptista Egyház, Hit Gyülekezete.
(Az utóbbi az egyetlen, amely a kereszténydemokrata képviselők által
jegyzett törvényjavaslatban nem szerepelt a bevett és elismert egyházak között.)
