Ez az arány a 80-as években még 15 százalék volt, de a 90-es évek elején a munkaerő-piaci összeomlás
A magyarországi munkaképes cigány férfiak 85 százalékának nincs munkaviszonya – mondta Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a romák társadalmi integrációjáról szóló konferencián kedden Budapesten.
Ez az arány a 80-as években még 15 százalék volt, de a 90-es évek
elején a munkaerő-piaci összeomlás másfél éven belül másfél millió
munkahely megszűnésével járt, és a romák nagy többsége nem talált új
munkahelyet, részben alacsony képzettsége miatt. Ezért számos
családban már több generáció nem tudja, hogy mit jelent
munkaviszonyban dolgozni – tette hozzá az államtitkár.
Kiemelte, hogy a cigányság helyzetének javításában a két
legfontosabb dolog a munka és tanulás, ezek pedig a Magyar
Honvédségben már most is biztosítva vannak – tette hozzá.
Hangsúlyozta: elsősorban azoknak tudnak segíteni, akik maguk is
akarják, és ehhez teljesíteni is kell. A Magyar Honvédség által
kínált pályán a teljesítményhez mérten az előmenetel is
kiszámítható.
Balog Zoltán előadásában arra is kitért, hogy akiket az állam az
óvodától a felsőfokú végzettség megszerzéséig segít, azoktól azt
kérik, hogy adjanak vissza valamit azáltal, hogy visszatérnek a
közösségükbe, és társaik felzárkózását is segítik.
Mint mondta, a hadseregben szinte száz százalékig megvalósulnak
azok a programok, amelyeket ő is javasolt volna. Hozzátette: az
európai roma keretstratégiában is ki fogják emelni, hogy a Magyar
Honvédség mennyit tett a romák felzárkóztatásáért, mivel az a többi
ország számára is példaértékű lehet.
Szarka Gábor, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke is azt
mondta: az esélyegyenlőség kérdésében a honvédség a magyar táradalom
egyik legjobban teljesítő intézménye.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a cigány honvédek éppen olyan
jól teljesítenek, mint bárki más. A Magyar Honvédségben együtt, egy
közös és nemes cél érdekében, a haza védelméért dolgozik mindenki –
fogalmazott a kabinetfőnök. Kiemelte, hogy egyenlő esélyek
biztosítása mellett az is fontos, hogy meglássák mindenkiben az
értéket, amelyet ki tud bontakoztatni, és haza szolgálatába tud
állítani.
Mint mondta, a honvédségben a romák mellett a nők társadalmi
egyenlőségét is kiemelten kezelik. Az elmúlt években a Magyar
Honvédségben dolgozó nő aránya megemelkedett, jelenleg a hivatásos
és szerződéses katonák csaknem 20 százaléka nő.
A nők jelenléte jó hatással van a férfiakra – mondta előadásában
Szarka Gábor. A tapasztalatok szerint ugyanis a nők társaságában a
katonák kulturáltabban viselkednek, és az alkoholfogyasztás is
csökkent.
A konferencián Berényi László fideszes országgyűlési képviselő, az
Országos Roma Önkormányzat alelnöke hangsúlyozta: Magyarországon van
társadalmi kirekesztés, de a Magyar Honvédség romák társadalmi
integrációjáért tett törekvéseiről – kiemelve a katonasuli
programot, illetve az esélyegyenlőségi tábort – elismerően
szólt.
Hangsúlyozta továbbá, hogy a hadsereg azért is kiemelt lehetőség a
roma fiatalok számára, mivel a biztos munkahely és megélhetés
mellett például az egyenruha viselése egyfajta tekintélyt is
ad.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az egész rendszeren változtatni
kell. Elmondása szerint ugyanis az elmúlt években az adófizetők
pénzéből a romák helyzetének javítására szánt több tízmilliárd
forint el sem jutott hozzájuk.
