Ormos Mária arról is beszélt, hogy a vészkorszak idején Magyarország nem volt szuverén állam,
Ne történjen senkivel jogtalanság mássága, mentalitása, gondolkodásmódja okán vagy bármilyen mondvacsinált ürüggyel – hangsúlyozta Ormos Mária
történész, akadémikus pénteken a fővárosi Páva utcai Holokauszt
Emlékközpontban tartott megemlékezésen.
A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjához kapcsolódó
rendezvényen a zsúfolásig telt zsinagógaépületben a történész azt
mondta: ma is akadnak, akik azt szeretnék, hogy ez a jogtalanság
megtörténjen.
Ormos Mária arról is beszélt, hogy a vészkorszak idején
Magyarország nem volt szuverén állam, ezért a vezetők egy részének
„a keze meg volt kötve”, de „mégsem léphetünk ki a felelősök
köréből. Ráadásul jóvá sem tehetünk semmit, mert a múltat lehet
esetleg tagadni, de megsemmisíteni nem lehet.”
A történész megemlítette: a magyar hatóságok eleget tettek „a
berlini óhajoknak”, és „túlbuzgóan teljesítette is” őket. Kitért
arra is, hogy Horthy Miklós kormányzó Sztójay Döme személyében olyan
miniszterelnököt nevezett ki, akinél jobb hívet „lámpással sem
találhattak volna”, a közigazgatási gépezetet pedig a nácik
rendelkezésére bocsátották.
Elmondása szerint a koncentrációs táborok létrehozatalával „a
mészárszékhálózat kiépült”, és „amíg csak tudott, működött”. A
cigány emberektől nem volt mit irigyelni egzisztenciális értelemben
sem, ezért – noha az ő elfogásukért is megtettek sok mindent – de
„velük szemben az elszántság és a buzgalom mindenesetre lanyhább
maradt” – tette hozzá.
Ormos Mária szólt arról: Magyarországon és Japánban volt az egész
világon a legmagasabb a polgári áldozatok aránya a második
világháborúban, a magyarországi adatok ilyetén alakulásához pedig
hozzájárult az, hogy Magyarországon a zsidóság nagy részét
kiirtották.
A náci rendszer mindent megtett, hogy a zsidó és cigány embereket
szelektálja, majd megsemmisítse Norvégiától, Franciaországon és
Közép-Európán át Ukrajnáig – mutatott rá.
Megfogalmazása szerint a nemzetiszocialista világszemlélet
„fabrikált a zsidókból biológiai fajt”, holott „zsidó faj biológiai
értelemben nincs is”. Mint közölte, a náci hatalom azt hangoztatta,
hogy a zsidóságot a mentalitása miatt kell kiirtani, és a
szélsőjobboldali diktatúra azzal vádolta a zsidó embereket, hogy
elfoglalták a társadalom vezető pozícióit és minduntalan bajt
okoznak, ráadásul karrieristák.
A megemlékezésen fellépett Kocsis Zoltán zongoraművész. A
rendezvény végén Iványi Gábor, a Wesley János Lelkészképző Főiskola
rektora és Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga főkántora mondtak
gyászimát, majd a résztvevők kavicsokat és mécseseket helyeztek el
az Áldozatok Emlékfalánál.
Az eseményen megjelent mások mellett Greg Dorey brit és Roman
Kowalski lengyel nagykövet, Steiner Pál és Horváth Csaba szocialista
országgyűlési képviselők, Karácsony Gergely, az LMP parlamenti
frakcióvezető-helyettese, Erdő Péter bíboros, prímás,
esztergom-budapesti érsek és Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó
Hitközségek Szövetségének elnöke.
