A miniszterelnök az Európai Néppárt budapesti rendezvényén
Orbán Viktor szerint lejárt a neoliberális kísérletezés ideje: a piac mindenhatósága és
önszabályozása csak elmélet, az állam szerepe pedig maga a valóság.
A miniszterelnök az Európai Néppárt pénteki budapesti rendezvényén
úgy fogalmazott, 180 fokos fordulatra van szükség: a sokkal
szigorúbb szabályozást és ellenőrzést azok esetében kell alkalmazni,
akik spekulálnak, és azokat kell felszabadítani a terhek alól, akik
munkahelyeket teremtenek, termelékenységet növelnek.
Orbán Viktor szerint a különböző spekulatív pénzügyi tranzakciók
szabályozása nemcsak azért szükséges, mert válság van, hanem azért
is, mert a jövőt csak valóságra, valós értékekre lehet építeni az
utópiák és spekulációk helyett. „Így el tudjuk kerülni azt, hogy
újra olyan válsághelyzetekbe kerüljünk, mint a mostani” – emelte
ki.
Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke szerint a
tagállamoknak erősebb unióra van szükségük, mert az elmúlt években
világossá vált, hogy „több Európa kell, nem kevesebb”.
Az EP-elnök hangsúlyozta: új korszak kezdődik a válság után, most
dől el, hogy milyen úton halad az EU a következő egy-két
évtizedben.
A Lisszaboni Szerződés megerősítette az EP szerepét az uniós
jogalkotásban, s így a költségvetés elfogadásakor már vétójoggal is
élhet – emlékeztetett Jerzy Buzek, hozzátéve: a következő
költségvetésnek a modernizációról és a versenyképességről kell
szólnia.
Jerzy Buzek egyébként az Orbán Viktorral való találkozóján méltatta
a 2011 első félévében esedékes soros magyar EU-elnökség céljait: a
keleti partnerség fejlesztését, a biztonságos energiaellátásért
tervezett lépéseket, valamint az európai romastratégia
kidolgozásának szándékát.
A rendezvényen Yves Leterme belga miniszterelnök arról beszélt,
hogy Belgium jelenlegi soros EU-elnöksége idején a válság
következményeinek leküzdésére, az európai gazdaság dinamizmusának
helyreállítására törekszik, saját nemzeti kérdéseit is háttérbe
szorítva.
A kormányfő a Válság Európában címmel szervezett nyári egyetem záró
ülésén mondott beszédében országa elnökségi programjának gazdasági
elemeire összpontosítva hangsúlyozta: a legfontosabb a bizalom
helyreállítása a pénzpiacokon, a megfelelő pénzügyi felügyelet
létrehozása, a költségvetési politika fenntarthatóságának
biztosítása, valamint a versenyképesség helyreállítása.
Belgium úttörő kíván lenni a Lisszaboni Szerződés által
meghatározottak gyakorlati megvalósításában, és a dokumentumot „betű
szerint” be akarja tartani – jelentette ki a miniszterelnök.
Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár az eseményen azt
mondta, hogy az Európai Uniónak közösen kell válaszokat találnia a
kihívásokra, amelyekkel a gazdasági válság után néz szembe.
Az államtitkár beszédében kiemelte: 2008 óta tart a válság, de
lassan kijelenthető, hogy véget ér, így megoldásokat kell keresni az
unió tagállamai előtt álló problémákra. A kihívások között említette
többi között a globalizációt, a bevándorlást, a demográfiai
változásokat és a szegénységet.
Győri Enikő hangsúlyozta, Magyarországot nagyon súlyosan érintette
a válság, ugyanis kormányzása idején a szocialista párt „mindent
tönkretett”. Az új kormánynak ezért mindent elölről kell kezdenie,
egy új korszak veszi kezdetét Magyarországon – tette hozzá.
Németh Zsolt külügyi államtitkár a rendezvényen azt mondta, hogy
Európa belső biztonsága nem a határainál kezdődik, sokoldalú,
összehangolt nemzetközi erőfeszítésekre van szükség.
„Nem harcolhatunk a terrorizmus ellen csak úgy, hogy felépítünk egy
Európa-erődöt” – hangsúlyozta, hozzátéve, a biztonság minden
összetevőjére kiterjedő, komplex nemzetközi együttműködést kell
létrehozni.
A határvédelem erősítése, a terrorellenes törvények és a bűnüldözés
szigorítása szükséges lépések, de nem elegendőek az erőszakos
szélsőségesség jelentette fenyegetés megszüntetésére, így
„határainkon túl kell cselekednünk” – mondta az államtitkár az
Európai Ötletek Hálózata elnevezésű szerveződés tanácskozásának
második napján.
Antonio Milososzki macedón külügyminiszter az MTI-nek adott
interjúban azt mondta, hogy kiterjedt érdekrendszere és az első
elnöksége iránti lelkesedése miatt Magyarország 2011 első félévében
esedékes soros elnöksége biztosan egyaránt hasznára válik majd az
uniónak és a régiónak.
A külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a magyar elnökségi
programban Macedónia jövőbeli uniós csatlakozása is szerepel majd.
A pénteki rendezvényen egyébként az is elhangzott, hogy
megváltozott a válság során a világkereskedelem alapszerkezete, de
továbbra is az Európai Unió (EU) az első számú szereplő; a
huszonhetek csoportja a legnagyobb exportőr és a legnagyobb
befektető a világon.
Az EU adja a globális export 60 százalékát, és az EU az első a
működőtőke-befektetésben és a szolgáltatások kivitelében is –
hangsúlyozta Christofer Fjellner, az Európai Néppárt európai
parlamenti képviselője.
Orbán Viktor több kétoldalú egyeztetést is folytatott az eseményre meghívott vezetőkkel. Így például Yves Leterme belga miniszterelnökkel, akivel szoros együttműködésben állapodott meg az EU-elnökség folytonosságának biztosításáért.
A magyar miniszterelnök megbeszélést folytatott továbbá Álvaro
Uribe volt kolumbiai köztársasági elnökkel, akinek megígérte, hogy a
magyar EU-elnökség mindent megtesz a Kolumbia és az Európai Unió
közötti megállapodás minél előbbi parlamenti ratifikációjáért.
Orbán Viktor a magyar soros EU-elnökségre készülve
konzultációsorozatot kezdett az európai parlamenti (EP) frakciók
vezetőivel is, elsőként Joseph Daul néppárti frakcióvezetővel
találkozott.
A találkozón áttekintették azokat a kérdéseket, amelyekben
különösen fontos lesz a soros elnöki pozíciót betöltő ország és a
parlamenti frakciók együttműködése.
BreuerPress-info
