Több zsidó szervezet tiltakozott amiatt, hogy XVI. Benedek pápa szombaton venerabilis – tiszteletreméltó – címmel ruházta fel XII.
Zsidó szervezetek tiltakoznak a pápa XII. Piust érintő rendelete miatt
Több zsidó szervezet tiltakozott amiatt, hogy XVI. Benedek pápa
szombaton venerabilis – tiszteletreméltó – címmel ruházta fel XII.
Piust, megnyitva az utat a néhai pápa boldoggá avatása előtt.
A katolikus egyházfő szombaton kihallgatáson fogadta Angelo Amato
érseket, a szentté avatási kongregáció prefektusát, aki a pápa elé
terjesztette azokat a rendeleteket, amelyek elismerik mások között
két pápa – XII. Pius és II. János Pál – hősi erényeit és Jerzy
Popieluszko, a lengyel Szolidaritás szakszervezet egykori lelkésze,
a kommunista diktatúra áldozatának vértanúságát. Az egyházfő
felhatalmazta a kongregációt arra, hogy tegye közzé a két pápa és
még másik 19 személy szentté, illetve boldoggá avatására vonatkozó
rendeleteket.
A dekrétumok kihirdetése fontos szakasza a boldoggá avatási
eljárásnak, amelyhez azonban még szükség van egy csoda hivatalos
elismerésére is.
Zsidó szervezetek ismételten azzal vádolták XII. Piust, hogy a
vészkorszak idején nem tett meg mindent az üldözött zsidók
védelmében – amit a Szentszék tagad -, és arra kérték XVI.
Benedeket, függessze fel a boldoggá avatási eljárást, amíg kutatók
alaposan át nem vizsgálják a megfelelő levéltári
dokumentumokat.
XVI. Benedek azonban titkos vatikáni levéltári dokumentumok alapján
meg van győződve arról, hogy XII. Pius – aki 1939 és 1958 között ült
a pápai trónon – számos zsidót mentett meg Európában azzal, hogy
római és külföldi egyházi intézményekben rejtette el őket, s azért
hallgatott, nehogy nehezítse sorsukat. A Vatikán arra hivatkozik,
hogy a mintegy 16 millió aktát leghamarabb 2014-ig lehet
áttanulmányozni.
Elan Steinberg, az amerikai holokauszt-túlélőket és
leszármazottaikat tömörítő egyesület alelnöke „mélységesen
érzéketlennek és meggondolatlannak” minősítette a döntést, amely,
mint felhívta a figyelmet, egy nappal azután született, hogy
ismeretlenek ellopták az auschwitzi egykori náci haláltábor
bejáratánál lévő Arbeit macht frei (A munka szabaddá tesz)
feliratot. Steinberg szerint a döntés szemben áll azokkal a korábbi
biztosítékokkal, amelyeket a Vatikán a zsidó közösségnek adott.
David Rosen rabbi, az Amerikai Zsidó Bizottság vallásközi
kapcsolatokkal foglalkozó nemzetközi igazgatója úgy vélte, hogy a
pápa döntése nem tűnik diplomatikusnak a római zsinagógában három
hét múlva tervezett látogatása fényében. „Nem a zsidó közösség dolga
megmondani, hogy a Szentszék kiket avasson szentté, de ha az egyház
– mint állítja – a kölcsönös tisztelet alapján akarja ápolni
kapcsolatait a zsidó közösséggel, elvárjuk, hogy vegye komolyan
figyelembe érzékenységünket” – mondta.
„Szomorú vagyok és dühös” – mondta Stephan Kramer, a Németországi
Zsidók Központi Tanácsának főtitkára, abszolút elsietettnek
minősítve a döntést. Szerinte a pápa „visszájára fordította a náci
időszak történelmi tényeit”, és a katolikus egyház megpróbál „egy
másik történelmet írni”.
Riccardo Di Segni római főrabbi, Renzo Gattegna, az olaszországi
zsidó közösségek szövetségének elnöke és Riccardo Pacifici, a római
zsidó közösség vezetője közös közleményükben hangsúlyozták, hogy
továbbra is kritikusan ítélik meg XII. Pius történelmi
tevékenységét. Mint írták, nem felejthetik el az olaszországi zsidók
deportálását, különösen pedig azt, hogy 1943. október 16-án 1021
zsidóval Auschwitzba indítottak egy szerelvényt a római Tiburtina
pályaudvarról „XII. Pius hallgatása mellett”.
Abraham Foxman holokauszt-túlélő, az Amerikai Rágalmazásellenes
Liga nemzeti igazgatója csalódottságának adott hangot a szerinte
elsietett döntés miatt. Az izraeli külügyminisztérium közleményében
úgy fogalmazott, hogy XII. Pius cselekedetei „tüzetes történészi
vizsgálatra” szorulnak, és a történelem fog ítélni az ügyben.
A XII. Piusra vonatkozó pápai döntés zsidó körökben azért is
különös értetlenséget és megütközést keltett, mert egy év sem telt
el azóta, hogy XVI. Benedek rehabilitálta Richard Williamson
holokauszt-tagadó tradicionalista püspököt. A pápa utóbb kénytelen
volt elismerni, hogy ezt a döntését bizonyos tények ismeretének
hiányában hozta meg.
BreuerPress/MTI/Reuters/AFP/AP
