2009. november 30-án, az AIDS világnapjának előestéjén ismét egyedülálló művészeti élmény ígéretével várjuk az Operaházba a jazz és a tánc szerelmeseit.
Jazz és Tánc az Operában
A Magyar Jazzművészek Társasága, a Magyar Nemzeti Balett
és a Magyar Állami Operaház
közös produkciója
„Megkomponált mozdulatok az Operaház színpadán”
2009. november 30-án, az AIDS világnapjának előestéjén ismét egyedülálló művészeti élmény ígéretével várjuk az Operaházba a jazz és a tánc szerelmeseit.
Dés László, Borbély Mihály, Balázs Elemér, Horváth Kornél, Kaltenecker Zsolt és Lantos Zoltán erre az alkalomra írt jazzművei szerepelnek majd a programban, amelyekre az Operaház fiatal balettművészei, Bajári Levente, Kerényi Miklós Dávid és Venekei Marianna álmodnak koreográfiákat.
Az ősbemutatók között a rangos esemény szerves részeként a Társaság további művészei önálló jazzprodukciókkal örvendeztetik meg a közönséget.
Dés László és Keveházi Gábor így nyilatkozott a rendhagyó előadásról:
„Tánc nincsen zene nélkül, hiszen a tánc mozdulatba oltott zene. Jazz zene nincsen ritmus, lüktetés nélkül, és ez sok minden más tulajdonságán kívül is igazán alkalmassá teszi, hogy koreografált mozgás szülessen belőle. Ezzel a gondolattal láttam neki megkomponálni darabomat az Operaház és a Magyar Jazzművészek Társasága által közösen szervezett balettestre.”
Dés László
„A Magyar Nemzeti Balett együttese nagy várakozással tekint e Magyarországon egyedülálló kulturális vállalkozás elé. Bízom benne, hogy a Jazz és Tánc az Operában című rendezvény felejthetetlen élményt nyújt majd e két csodálatos művészeti ág rajongóinak.”
Keveházi Gábor
2009. november 30. (19:30)
I. rész
Balázs Elemér: Melody for Dance
Szakcsi Jr Trió: The Sound of Jazz by Szakcsi Jr
Berki Tamás: Gilgul
Fekete-Kovács Kornél: Antonio
Borbély Mihály: Képek
Lantos Zoltán: Nrit-ya
II. rész
Kaltenecker Zsolt: Aqua
Oláh Kálmán: „Always”
Babos Gyula: Égnek a gyertyák
Horváth Kornél: Déja vu
Dés László: 5. évszak
Rendező: Aczél András Asszisztens: Pávics Judit
A Magyar Állami Operaház a megnyitása óta eltelt 125 esztendő leforgása alatt számtalan rangos eseménynek adott otthont. Zenei és kulturális életünk eme csodálatos szentélye mindig is szívesen fogadta be a több műfajt is felvonultató, kísérleti jellegű, ugyanakkor magas művészi értékeket hordozó produkciókat. A különböző művészeti ágak együttes megnyilvánulása jelentős kihívás az alkotók és előadók számára.
Ebbe a sorba méltán illeszkedett a tavalyi Jazz az Operában elnevezésű gálaest, melynek keretében világszerte ismert jazzmuzsikusaink és az Operaház zenekarának kiváló művészei közösen hoztak létre maradandót. A nagyzenekari szimfonikus hangzás és a szabad improvizáció nagyszerű ötvözete felejthetetlen élménnyel gazdagította a telt házas nézőéren ülő zenebarátokat.
Úgy gondolom, annak az estének mindenképpen hagyományteremtő ereje volt. A nagy sikerre való tekintettel az AIDS világnapja alkalmából a Magyar Állami Operaház ez évben is csatlakozik a világ nagy operaházaiban tartott különleges zenei hangversenyek sorához. November 30-án, azaz a világnap előestéjén ezúttal a zene és a tánc komplexitása jelenik meg a patinás épület színpadán: a zenészek élően mutatják be szerzeményeiket, míg a fiatal balettművészek a koreográfusok által ezekre a kompozíciókra megálmodott kortárs balett-etűdöket adják elő.
A közös munka minden résztvevő számára öröm, miközben épít, erősít.
Ismerve a közreműködők talentumát, minden bizonnyal igazán emlékezetes, sokszínű előadás születik. Éppen ezért magam is nagy érdeklődéssel várom a rendhagyó koncertsorozat második állomását.
Dr Hiller István
Oktatási és kulturális miniszter
Balázs Elemér
Melody for Dance
Winand Gábor – ének
Hajdú Klára – ének
Balázs József – zongora
Barcza Horváth József – bőgő
Balázs Elemér – dob
koreográfus: Kerényi Miklós Dávid
balettművészek: Rotter Bianka, Banka Viktor, Koháry István,
Medvecz József, Szirb György
A darab melódiája egy női és egy férfi hangra íródott. A két hang kontrasztja és a ritmika lüktetése, érdekes ötvözetet alkot a kortárs tánccal. A mű különlegessége még, hogy a fülbemászó téma előtti intróban mind a zongora, mind a táncosok szabadon improvizálnak, ami mindig egy izgalmas kísérlet.
Szakcsi Jr Trió:
THE SOUND OF JAZZ BY SZAKCSI JR
Szakcsi Jr – zongora
Lakatos Pecek Krisztián – bőgő
Balázs Elemér – dob
A Szakcsi Jr Trió előadása egy kifinomultan elegáns színpadi remekmű. Hangszínezetük leleményes. Játékuk technikailag hibátlan, magabiztos és teljesen egységes. A színpadon árnyalt zenei virtuozitás jellemzi őket. Zenéjük kivételes improvizációs tehetséget tükröz. Kétségkívül kiemelkedően különleges zenészek triója e csapat.
Berki Tamás:
GILGUL
Berki Tamás – ének
Babos Gyula – gitár
Balázs Elemér – dob
Barcza Horvát József – bőgő
Dés László – szaxofon
Ifj. Szakcsi Lakatos Béla – zongora
Berki Tamás a Gilgul című dalt (a szó a Kabbalában található fogalom, jelentésének lényege: átgördülés, újjászületés) eltávozott muzsikustársai emlékére írta.
Fekete-Kovács Kornél:
Antonio
Fekete-Kovács Quintett
Fekete-Kovács Kornél – trombita
Bolla Gábor – szaxofon
Szakcsi Lakatos Róbert – zongora
Soós Márton – bőgő
Mohay András – dob
Borbély Mihály
Képek
Borbély Mihály – szaxofon
Barcza Horváth József – bőgő
Dés András, Horváth Kornél – ütőhangszerek
A Magyar Állami Operaház tagjaiból alakult fúvósötös:
Rácz János – fuvola, Szélpál Krisztina – oboa, Várnai Beáta – klarinét, Lakatos Péter – kürt, Hartenstein István – fagott
koreográfus: Bajári Levente
balettművészek: Pisla Artemisz, Banka Viktor
Nagy öröm számomra, hogy „tánczenét” komponálhatok, hisz a zene ritmikai oldalát mindig is a tánc felől közelítettem meg. A zene történetének hajnalától napjainkig igen nagy szerepe volt (s vélhetően mindig is lesz) az embert mozgásba lendítő muzsikának, a lüktető ritmusoknak és a hozzájuk kapcsolódó átszellemült érzésnek. Különböző műfajokban (klasszikus és kortárs zene, jazz, nép- és világzene) tevékenykedve sokszor éreztem annak előnyét, hogy népzenészként magam is sokszor játszottam (s néha manapság is játszom) „tánc alá”. Tudom, milyen fontos, hogy a zene tempója, lüktetése, belső ritmikai játéka mind-mind a táncot szolgálja, sőt, anélkül is a mozgást fejezze ki, s hogy ugyanez a szempont milyen fontos volt egykoron a klasszikus zene és a jazz műfajában is. Darabom ezen gondolatok metszéspontjában született. Nem programzene, három tétele különböző zenei aspektusból közelít a muzsika és a mozgás kapcsolatához. Külön öröm, hogy Bajári Levente személyében olyan alkotótársra találtam, aki eddigi sikeres táncos és koreográfusi tevékenységével egyaránt bizonyította, hogy lehet még újat mondani ezekről a kérdésekről.
Lantos Zoltán
Nrit-ya
Lantos Zoltán – hegedű
Kaltenecker Zsolt – szintetizátor
Andrew J – laptop, lemezjátszó
koreográfus : Kerényi Miklós Dávid
balettművészek: Krupp Anna, Rotter Bianka, Koháry István, Medvecz József, Szirb György
Nrit-Ya, ősi, szanszkrit szó, jelentése: szakrális tánc. Minden mai, klasszikus indiai táncforma ebből a több ezer éves tánchagyományból fejlődött ki, mely a hindu kozmológiában a világfenntartó Shiva kozmikus táncára rímel vissza. Ennek megfelelően a darabon végig ívelő hosszú téma a tradicionális dél-indiai rágák egyik tipikus és bonyolult hangsorára, s annak dallam- és ritmus világára emlékeztet. Eredeti hangszerkörnyezetben talán még hagyományos indiai zeneként is megállná a helyét. Ezt a feszes, öntörvényű nyelvezetet reagálják le a fellépő táncművészek koreográfiájukban.
Az önmagában is rendkívül “groove”-os, hagyományos dél-indiai ütőhangszer kíséret elektronikus drum’n bass-es közegbe helyeződik át, ami kiválóan együtt-lélegzik az indiai jellegű, klasszikus szerkezetű rága- dallammal.
A téma folytatása, elvontabb jazz-harmóniavilágával és ritmus-eltolásaival, már a nujazz határaira érkezik. Ebből fejlődik ki az ugyancsak indiai jellegű hegedűszóló,
ami effektezett elektromos-hegedűn szólal meg, majd a műfaj határait feszegető, “űr-hangszíneken” feltörő keyboard-szóló.
A DJ bonyolult hangmintákból előállított ritmus- és zajszövedéke emeli fel szárnyaira ezt a vibráló, energikus, olykor lebegő zenét, amiben az ősi hagyománytisztelet és a legújabb technológia szolgálja a “szakrális tánc” kultuszát.
Kaltenecker Zsolt
Aqua
Kaltenecker Zsolt – szintetizátorok
Andrew J – laptop, lemezjátszó
Lantos Zoltán – hegedű
koreográfus: Kerényi Miklós Dávid
balettművészek: Krupp Anna, Koháry István, Szirb György
A darab Kaltenecker Zsolt és Andrew J szerzeménye. Amint a cím is utal rá, egyfajta víz alatti világot idéz meg, ahol a hangok fojtottabbak, ahol minden lassúbb, de amely ugyanakkor állandó mozgásban van. A szokatlan hangszerelés (szintetizátorok, hangeffektusok, lemezjátszó, hegedű) meghatározó eleme a mű különleges hangulatának. A szólók (szintetizátor és hegedű) szinte a kompozíció részei, szerepük maximálisan a darab egészének van alárendelve.
Oláh Kálmán:
“ALWAYS” (In memoriam Ablakos Lakatos Dezső)
Oláh Kálmán & Trio Midnight
Oláh Kálmán – zongora
Egri János – bőgő
Balázs Elemér – dob
A 2006-os, Washingtonban megrendezett, Thelonious Monk Nemzetközi Zeneszerzőverseny fődíját nyerte el.
Babos Gyula:
ÉGNEK A GYERTYÁK
Babos Projekt Special
Babos Gyula – gitár
Szakcsi Lakatos Róbert – zongora
Veres Mónika – ének
Lakatos Pecek Krisztián – bőgő
Balogh László – dob
Horváth Kornél
Déja vu
Horváth Kornél – hang
koreográfus: Venekei Marianna
balettművész: Kozmér Alexandra
Egy nagyon különleges hangszerre írt szóló darab.
A fém testű, eredeti nevén „hang”, a karibi és a gamelán hangzás által inspirált kifinomult, konkrét hangolású ütőhangszer. A szerző előadásában felhasználja a hangszer nyújtotta összes lehetőséget. Egyedi ütéstechnikájával szólaltat meg ritmus és dallam variációkat ebben, a női szóló táncra írt szuggesztív darabban. A mű egy hangulat, érzés – átmenet képzelet és valóság között.
Dés László
5. évszak
Horváth Kornél – ütőhangszerek
BreuerPress-MCONET -info
