KÜLFÖLDI HÍREK RÖVIDEN
A MACEDÓNIÁVAL VALÓ CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK MEGKEZDÉSÉT JAVASOLJA
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel – Az Európai Unió további bővítésének folyamatáról
készített jelentésében az Európai Bizottság javasolta, hogy az EU
kezdjen csatlakozási tárgyalásokat a tagjelölt Macedóniával. Az
uniós végrehajtó testület megállapította, hogy az ország
„megfelelően teljesíti” a koppenhágai kritériumokat, valamint a
stabilizációs és társulási folyamatban meghatározott politikai
feltételeket. Macedónia 2005 vége óta tagjelölti státust mondhat
magáénak, de Törökországtól és Horvátországtól eltérően eddig nem
kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat. Terjedelmes jelentéseiben
az Európai Bizottság a bővítési folyamatban jelenleg érintett
valamennyi ország – a volt jugoszláv utódállamok egy része, Albánia
és Törökország – esetében előrelépésekről számolt be az elmúlt egy
évben. Olli Rehn bővítési biztos összefoglalójában úgy fogalmazott,
hogy „a ma bemutatott bővítési stratégia a Nyugat-Balkán és
Törökország európai jövője melletti elkötelezettségünket
tükrözi”.
EGY LÉPÉSSEL KÖZELEBB AZ AMERIKAI EGÉSZSÉGÜGYI REFORM
MEGVALÓSÍTÁSA
Washington – Egy nagy lépéssel közelebb került a megvalósításhoz az
Egyesült Államokban az Obama-kormány által kezdeményezett
egészségügyi reform; a kongresszus utolsó illetékes bizottságában, a
szenátus pénzügyi bizottságában is elfogadtak egy vonatkozó
tervezetet. Barack Obama elnök mérföldkőnek nevezte az eseményt az
amerikai egészségügyi rendszer átalakításának útján. Az egészségügyi
biztosítás és ellátás rendszerét alapjaiban átszabó tervet a
republikánusok közül egyedül Olympia J. Snowe Maine-i szenátor
támogatta, aki úgy fogalmazott, hogy igennel felelt a történelem
hívószavára. A szenátus teljes ülésén – ahol a demokraták 60-40
arányú többséget élveznek – két hét múlva kezdődik vita az
egészségügyi reformról a kedden elfogadott úgynevezett
Baucus-javaslat és a liberálisabb, az egészségügyi bizottság által
elfogadott tervezet alapján.
IZRAEL VONAKODIK A BÉKETÁRGYALÁSOKTÓL A GOLDSTONE-JELENTÉS
MIATT
Tel-Aviv – Izrael mindaddig nem akarja felújítani a béketárgyalást
a palesztinokkal, amíg napirenden vannak a vele szemben a
Goldstone-jelentésben megfogalmazott háborús bűncselekmények vádjai.
„Nem fogunk olyan emberekkel egy asztalhoz leülni és tárgyalni, akik
háborús bűntetteket vetnek a szemünkre” – jelentette ki Gabriela
Salev, Izrael ENSZ-nagykövete szerdán az izraeli rádióban. „Ha a
békefolyamat felújítását és a (zsidó) telepépítések leállítását
várják tőlünk, akkor mi is elvárhatjuk a nemzetközi közösségtől,
hogy olyan helyzetet biztosítsanak, amelyben kockázatokat tudunk
vállalni, s nem kell lemondanunk az önvédelemhez való jogunkról” –
mondta a nagykövet a jelentésre utalva, amely szerint az izraeli
hadsereg és a palesztin fegyveresek egyaránt követtek el háborús
bűnöket az év eleji gázai offenzíva idején. A dokumentum
megvitatását az ENSZ Biztonsági Tanácsa is napirendre tűzte, az ENSZ
Emberi Jogi Tanácsa pedig csütörtökön és pénteken vitatja meg a
jelentést.
NAGY-BRITANNIA CSAPATERŐSÍTÉST KÜLD AFGANISZTÁNBA, FELTÉTELEKKEL
London – Nagy-Britannia ötszáz fős katonai erősítést küld
Afganisztánba, de csak abban az esetben, ha bizonyos alapfeltételek
teljesülnek – közölte szerdán a brit kormányfő. Gordon Brown a
londoni parlament alsóházában bejelentette: a tervezett erősítéssel
9500-ra nőne az Afganisztánban állomásozó brit kontingens létszáma.
Közölte ugyanakkor azt is: a brit csapaterősítést a kormány csak
akkor hagyja végleg jóvá, ha sikerül biztosítani a friss kontingens
rendelkezésére álló megfelelő hadifelszerelést, és ha a többi
NATO-szövetséges is „méltányos részt vállal” az afganisztáni
hadműveletekben, egyebek mellett több katona kivezénylésével. A
konfliktus kezdete óta 221 brit katona esett el Afganisztánban,
közülük 84 az idén. Afganisztánban már több brit katona vesztette
életét, mint Irakban: az idén áprilisban lezárult iraki brit
hadműveletek során 179 brit katona halt meg.
EGY AFGANISZTÁNI VETERÁN OROSZ TÁBORNOK SZERINT AZ AFGÁN HELYZETNEK
NINCS KATONAI MEGOLDÁSA
Moszkva – Az afganisztáni helyzetnek nincs katonai megoldása,
csakis a nemzetközi gazdasági segítség jelenthet kiutat, emellett
nem szabad minden tálibot terroristának tekinteni, és semmiképpen
sem szabad növelni az ott lévő külföldi kontingens létszámát – véli
Ruszlan Ausev tábornok, afganisztáni veterán, aki szerint a háború
folytatása az egész ázsiai helyzet destabilizálódásához, komoly
globális probléma kialakulásához vezethet. Ausev – Ingusföld volt
államfője – a Komszomolszkaja Pravda című moszkvai lapnak adott
interjút annak kapcsán, hogy meghívták előadást tartani
Washingtonba. A lap emlékeztetett arra, hogy Washington egyre
egyértelműbb felhívásokat intéz Moszkvához, hogy csatlakozzon az
afganisztáni kontingenshez. Ausev igen határozottan szót emelt az
ellen, hogy Oroszország katonákat küldjön Afganisztánba.
PUTYIN SZERINT TÚL KORAI ÚJABB IRÁN-ELLENES SZANKCIÓKRÓL
BESZÉLNI
Peking – Az orosz miniszterelnök szerint túl korai még újabb
szankciókról beszélni Irán esetében. A háromnapos pekingi
látogatását záró szerdai sajtóértekezleten Vlagyimir Putyin
kijelentette, hogy akkor lehet beszélni a következő lépésekről, ha
elmaradnak vagy kudarccal végződnek a vitatott iráni atomprogramról
folyó tárgyalások. „Nincs értelme ijesztgetni az irániakat, meg kell
állapodni, keresni kell a kompromisszumokat” – mondta Putyin,
hozzátéve, hogy akkor kell a további lépéseken gondolkozni, ha nem
sikerül dűlőre jutni Iránnal. Az október 1-jén Genfben tartott
értekezleten Irán azt ígérte a vele tárgyaló hat nagyhatalomnak – a
Biztonsági Tanács öt állandó tagjának és Németországnak-, hogy
megnyitja új urándúsító létesítményét nemzetközi ellenőrök előtt,
illetve megfontolja az urán külföldön történő dúsításának
lehetőségét.
