A Szentföld öröksége –
Hiller István: a kulturális
örökség mindig nyitott és bővül
A Szentföld öröksége – Hiller István:
a kulturális örökség mindig nyitott és bővül
Hiller István oktatási és kulturális miniszter szerint csodálatos érzés, hogy házigazdái lehetünk A Szentföld öröksége című kiállításnak. Ezt a tárcavezető A Szentföld öröksége – Kincsek a jeruzsálemi Izrael Múzeumból című kiállítás megnyitóján mondta kedden, a Szépművészeti Múzeumban.
„A kulturális örökség sohasem lezárt, mindig nyitott és bővül” – fogalmazott Hiller István, s a kiállításra utalva hozzátette, „ez az örökség most sajátos módon velünk is bővül, mi is részesei vagyunk, az alkotó, az alkotás és a látogató, csodáló válik egy pillanatban eggyé”.
Az oktatási és kulturális miniszter köszönetet mondott az együttműködésért a jeruzsálemi Izrael Múzeumnak, James S. Snydernek, az Izrael Múzeum főigazgatójának, a Szépművészeti Múzeum munkatársainak, Baán Lászlónak, a múzeum főigazgatójának, valamint a tudósoknak, akik feltárták a kincseket és akik gondját viselik a kiállításnak.
Hiller István reményét fejezte ki, hogy minden látogató, aki megtekinti a kiállítást, talál egy olyan tárgyat, amely nyomot hagy benne. „Ez a kiállítás a világon ma egyedülálló és csak Magyarországon látható. Élvezzék, gazdagodjanak, a Szentföld öröksége mától legyen a magyaroké is, mindannyiunké” – zárta beszédét a tárcavezető.
dr. Baán László főigazgató köszöntő beszéde
Tisztelt Miniszter úr, Miniszter urak, Igazgató úr, kedves barátom James, Alkotmánybírósági Elnök úr, Excellenciás Nagykövet asszonyok és urak, Főtisztelendő, Főtiszteletű és Főrabbi urak, Elnök urak, Képviselő asszonyok és urak, Legfőbb Ügyész úr, Főigazgató asszonyok és urak, tisztelt kollégák, kedves barátaim, Hölgyeim és Uraim!
Vannak vágyak és erők, amelyek végigkísérik az életünket – a bölcsőtől a sírig. Ezek nem egyikünké, vagy másikunké, hanem mindannyiunké. Az élet fénye, amellyel születünk, és amelyet keresünk, követünk egész földi utunk során, emberi létünk különleges kiváltsága és kihívása. Ez a fény köti össze sorsunkat a világmindenséggel, a múltat a jövővel, a fentet a lenttel.
Vannak kiváltságos helyek a Földön, melyet szentnek nevezünk, ahol a tér különleges módon lelkesül át, ahol az emberi történelem mindennapjai egy-egy csillagórán transzcendenssé sűrűlnek, s rajtuk a Mindenség titka ragyog át. Ilyen hely a Szentföld, Kánaán, Izrael, Palesztina földje, amelyet Ábrahám örökösei, három nagy világvallás gyermekei vallanak bölcsőjüknek.
Igen, mondjuk ki nyugodtan, újra és újra, hisz igaz, az európai morál és identitás két fő forrásból táplálkozik: a görög-római civilizációból és a zsidó-keresztény hagyományból – az európai ember bennük és általuk lett az, ami.
Ma visszazarándokolhatunk ehhez a bölcsőhöz itt, Budapesten. „A Szentföld öröksége” kiállítás ezért több és más, mint egy a pesti tárlatok közül. 9000 év feszül ki a kiállítás időben első és utolsó műtárgya között: az európai művészet és civilizáció dicsőséges íve ez.
A kiállításba különleges módon egy ma, 2009 júniusában keletkezett műalkotás szellemi kapuján léphetünk be: Gerhes Gábor költői erejű filmje és szavai azt idézik elénk, ami ezen csodálatos civilizáció, mi magunk és közösségeink léte előtt volt és utána lesz – hogy ne feledjük: porból lettünk és porrá leszünk.
Tisztelt Hölgyei és Uraim, kedves Barátaim! Engedjék meg, hogy köszönetet mondjak mindazoknak, akik közreműködtek abban, hogy ez a kiállítás megvalósulhasson a Szépművészeti Múzeumban.
Mindenekelőtt James Snyder barátomnak, az Israel Museum igazgatójának,
akinek személyes elkötelezettsége tette lehetővé, hogy ez a páratlan anyag Budapestre jöhessen. James a nemzetközi múzeumi világ egyik legelismertebb vezetője, aki immár 13 éve vezeti Jeruzsálemben a világ egyik kiemelkedően fontos múzeumát, előtte pedig 10 évig volt a modernitás talán legfontosabb kultuszhelyének, a New York-i MOMA-nak a főigazgató-helyettese. James, köszönjük elköteleződésed, amelyet az ötlet megszületésétől, a mai pillanatig élvezhettünk.
Minden kiváló szándék és terv azonban hiábavaló lett volna, ha Hiller István kulturális miniszter nem áll ki a kezdetektől a legnagyobb határozottsággal a kiállítás megvalósítása mellett, tudva és vallva, hogy annak szimbolikus jelentősége messze túlmutat a szokásos tárlatokon. Miniszter úr, őszintén köszönjük!
Kiemelten köszönöm a kiállítás kurátorának, Yigal Zalmonának, az Israel Museum főkurátorának bölcs koncepcióját és válogatását, melyet Jerger Krisztinával, a budapesti kiállítás társkurátorával és rendezőjével kiváló együttműködésben valósított meg.
Köszönet a katalógus tudós szaklektorának, Komoróczy Géza professzor úrnak és Gerhes Gábor úrnak, a kiállítást bevezető film alkotójának, aki egyben a kiállítási installáció grafikai arculatának és a katalógusnak is tervezője volt.
Végül, de nem utolsó sorban hagy mondjak köszönetet a kiállítás főszponzorának, az OTP Banknak, amely a mai válságos időkben különösen nagyvonalú támogatást biztosított a mai kiállításnak. Köszönet továbbá az Oázis Kertészetnek, amelyik Yoko Ono installációjának megvalósításához nyújtott segítséget.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Rövidesen feltárul „A Szentföld öröksége” tárlat kapuja. Kérem nyissák meg lelküket és szellemüket, és fogadják be szeretettel azt, amit üzen számunkra. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
A jeruzsálemi Izrael Múzeum páratlan műkincseiből nyújt válogatást a Szépművészeti Múzeum június 23-án nyíló kiállítása. A mintegy félszáz különleges műtárgyat bemutató tárlat – melynek kurátora Yigal Zalmona, az Izrael Múzeum főkurátora; rendezője pedig Jerger Krisztina – szeptember 6-ig látogatható. A tárlaton látható műtárgyak mintegy 9000 éves időszakot ölelnek fel.
A kiállítás többféle műalkotás – szobrok, régészeti leletek, ötvösmunkák, festmények, zsidó szertartási tárgyak – segítségével reprezentálja az 1965-ben megnyílt Izrael Múzeum gyűjteményének átfogó jellegét. (A gyűjtemény félmillió tárgyat számláló anyaga a prehisztorikus kortól a kortárs művészetig ível, magába foglalja a világ legátfogóbb kiállítását Izrael országának régészetéről, a zsidó világ anyagi kultúrájáról, valamit – a reneszánsz korától napjainkig – egy gazdag válogatást nyújt képzőművészeti alkotásokból.)
Kiállított tárgyak egyebek mellett:
-
- i. e 7 évezredben, mészkőből készült újkőkori maszk: a tárlat legrégebbi darabja, a júdeai sivatagban talált páratlan lelet a legkorábbi maszkok közül való és valószínű, hogy vallási szertartások, mágikus rítusok során használták
- ember alakú, festett terrakotta-koporsók: i. e. 13. századból származnak, Gáza környékén ásták ki őket a régészek, egyértelműen egyiptomi hatásokat mutatnak
- a 2000 éves holt-tengeri tekercsek egy darabja: a tekercsek közül a leghosszabb töredék, egy ideális templom részletes tervét ismertető ún. Templom-tekercs 40 centiméteres része
- aranyozott Korán: 17. századból származik, 550 selyempapír lapot tartalmaz
- Tórához tartozó kegytárgyak: pl. köpeny, Tóra mutató, vért, korona
- zsidó vallási rítusokhoz köthető tárgyak: pl. egy áldásmondó-kehely, egy imakönyv, vagy egy, Európa különböző országaiból összegyűjtött fűszertartó-gyűjtemény, amelynek negyven különböző formájú, díszes darabját a Sabbatot lezáró Havdala-szertatásokon használták
- kereszténység emlékei: pl. Secondo Piának a Torinói lepelről 1898-ban készített fotográfiájának negatív és pozitív képe
- Izrael Múzeum képzőművészeti alkotásait képviselik: Rembrandt: Szent Péter a börtönben (1631), Nicolas Poussin: A jeruzsálemi Templom kifosztása és lerombolása, Turner jeruzsálemi tájképei, Chagall: A rabbi című festménye, Rodin bronzszobra: Írisz, az istenek hírnöke
- közel-keleti múzeum 20. századi és kortárs anyagából láthatóak Rothko, Serrano, Richter, Anthony Gormley alkotásai, vagy Mark Wallinger Ecce Homo című, 1999-ben a Londoni Trafalgar téren kiállított, Jézust ábrázoló szobra
A kiállítás célja, hogy ráirányítsa a figyelmet néhány esetben magától értetődő, néhány esetben pedig meglepő kapcsolatra a műalkotások között, valamint képet adjon a térség történetének kulturális sokszínűségéről.
A szakralitás, a spiritualitás értelmezése és művészi megnyilvánulása az a rendezőelv, amely átfogja a budapesti kiállítás egészét.
2008 és 2010 között a Jeruzsálemi Izrael Múzeum felújítás miatt részlegesen zárva tartja a kiállítótereit. Ez a felújítási projekt teszi lehetővé, hogy a jeruzsálemi gyűjtemény számos féltve őrzött, egyébként a múzeum állandó kiállításán szereplő műtárgya Budapesten legyen látható.
A kiállítás főtámogatója az OTP Bank.
BreuerPress-MCONET
