közös úton kell haladniuk
Kiss Péter
Kiss Péter
Az emberi teljesítmény mutatja meg, Magyarországnak mekkora plusz értéket ad a roma kultúra és annak jeles képviselői, és bizonyítja, hogy romáknak és nem romáknak közös úton kell haladniuk – mondta Kiss Péter
kancelláriaminiszter Budapesten.
A vezető szocialista politikus az Országos Cigány Önkormányzat
fővárosi székházának aulájában Balogh Béla aranysarkantyús
cigánytáncos szobrának avatásán mondott beszédében úgy fogalmazott:
minden korban és pillanatban van egy belső iránytű, amely
magyaroknak és romáknak közös kapaszkodót kell hogy adjon az
aktuális félelmekkel szemben.
A kancelláriaminiszter hozzátette: a magyar kormány szándéka,
hogy a magyarok és romák közös útja az emberi teljesítmény legyen.
„Nem tűrhetünk semmiféle megfélemlítést, Prikezsia Gárdát” –
jelentette ki Kiss Péter, hozzátéve, az egyéni emberi teljesítmények
mutatják meg a világ számára, hogy mennyi színt, értéket közvetít
Magyarország legnagyobb lélekszámú kisebbsége.
Üdvözölte, hogy az OCÖ saját példaképein keresztül mutatja meg
az országnak „zsenijeit”. Példaképként említette Péli Tamás
festőművészt, országgyűlési képviselőt, aki 1994-ben halt meg és az
MSZP színeiben volt honatya.
A szoboravatáson Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke megjegyezte, első
ízben kapott roma művész szobrot, vagy emlékművet. Hozzátette:
azért, mert a roma művészek értékesítik, a világ minden pontjára
elviszik és hirdetik a roma kultúrát, minden ember köszönettel
tartozik, hisz az egész országot, az egész társadalmat képviselik.
Balogh János, a legendás cigánytáncos testvére úgy fogalmazott:
Balogh Béla táncolva kovácsolt hidat romák és nem romák között.
A szoboravatáson jelen volt Rauh Edit esélyegyenlőségi
szakállamtitkát, valamint több megyei kisebbségi önkormányzat
vezetője és roma értelmiségiek, civil szervezeti vezetők.
Balogh Béla 1957 november 9-én a szatmári Nagyecseden született,
és 1995-ben hosszú betegség után halt meg Budapesten. A Kalyi Jaggal
(Fekete tűz) 1983-ban megnyerte a Ki mit tud? versenyt, majd az
országos szólótánc-fesztiválon a néptáncosok között a legjobbnak
bizonyulva elnyerte az aranysarkantyús díjat, később a „Népművészet
Ifjú Mestere” lett.
A bronz mellszobrot Farkas Pál, szekszárdi szobrászművész,
főiskolai tanár készítette, és azt Iványi Gábor metodista lelkész
szentelte fel.
Az avatást követően roma folklórzenekarok, táncosok, egykori
barátok és zenésztársak emlékműsorral idézték fel az együtt töltött
pillanatokat, miközben archív filmeket, fényképeket vetítettek a
legendás cigánytáncosról.
BreuerPress-MTI
kancelláriaminiszter Budapesten.
A vezető szocialista politikus az Országos Cigány Önkormányzat
fővárosi székházának aulájában Balogh Béla aranysarkantyús
cigánytáncos szobrának avatásán mondott beszédében úgy fogalmazott:
minden korban és pillanatban van egy belső iránytű, amely
magyaroknak és romáknak közös kapaszkodót kell hogy adjon az
aktuális félelmekkel szemben.
A kancelláriaminiszter hozzátette: a magyar kormány szándéka,
hogy a magyarok és romák közös útja az emberi teljesítmény legyen.
„Nem tűrhetünk semmiféle megfélemlítést, Prikezsia Gárdát” –
jelentette ki Kiss Péter, hozzátéve, az egyéni emberi teljesítmények
mutatják meg a világ számára, hogy mennyi színt, értéket közvetít
Magyarország legnagyobb lélekszámú kisebbsége.
Üdvözölte, hogy az OCÖ saját példaképein keresztül mutatja meg
az országnak „zsenijeit”. Példaképként említette Péli Tamás
festőművészt, országgyűlési képviselőt, aki 1994-ben halt meg és az
MSZP színeiben volt honatya.
A szoboravatáson Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke megjegyezte, első
ízben kapott roma művész szobrot, vagy emlékművet. Hozzátette:
azért, mert a roma művészek értékesítik, a világ minden pontjára
elviszik és hirdetik a roma kultúrát, minden ember köszönettel
tartozik, hisz az egész országot, az egész társadalmat képviselik.
Balogh János, a legendás cigánytáncos testvére úgy fogalmazott:
Balogh Béla táncolva kovácsolt hidat romák és nem romák között.
A szoboravatáson jelen volt Rauh Edit esélyegyenlőségi
szakállamtitkát, valamint több megyei kisebbségi önkormányzat
vezetője és roma értelmiségiek, civil szervezeti vezetők.
Balogh Béla 1957 november 9-én a szatmári Nagyecseden született,
és 1995-ben hosszú betegség után halt meg Budapesten. A Kalyi Jaggal
(Fekete tűz) 1983-ban megnyerte a Ki mit tud? versenyt, majd az
országos szólótánc-fesztiválon a néptáncosok között a legjobbnak
bizonyulva elnyerte az aranysarkantyús díjat, később a „Népművészet
Ifjú Mestere” lett.
A bronz mellszobrot Farkas Pál, szekszárdi szobrászművész,
főiskolai tanár készítette, és azt Iványi Gábor metodista lelkész
szentelte fel.
Az avatást követően roma folklórzenekarok, táncosok, egykori
barátok és zenésztársak emlékműsorral idézték fel az együtt töltött
pillanatokat, miközben archív filmeket, fényképeket vetítettek a
legendás cigánytáncosról.
BreuerPress-MTI
