Új főigazgatója
Bencsik Barnabás művészettörténész a fővárosi Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti
Múzeum új főigazgatója – jelentette be Hiller István oktatási és
kulturális miniszter szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
Bencsik Barnabás megbízatása március elsejétől öt évre szól a
Művészetek Palotájában működő Ludwig Múzeum élén.
Az intézmény főigazgatói posztja azért üresedett meg, mert a
múzeumot 1993 óta vezető Néray Katalin Széchenyi-díjas
művészettörténész tavaly szeptemberben elhunyt. A vezetői tisztségre
tavaly decemberben írt ki pályázatot a szaktárca.
Hiller István hangsúlyozta, hogy Bencsik Barnabás pályázata
nyitott, közönségbarát múzeumot állít a középpontba, továbbá
egyértelmű és határozott törekvést mutat a kortárs magyar
képzőművészet nemzetközi kortárs művészeti életbe emelésére.
A miniszter szerint a pályázat, annak szellemisége jól
kapcsolódik ahhoz a helyzethez, amelybe a kortárs magyar
képzőművészet kerülhet a közeljövőben, ha a parlament elfogadja azt
a törvényt, amely szerint minden állami beruházás egy százalékát
kortárs műalkotások készítésére kellene fordítani. Mint mondta, az
új jogszabály révén megsokszorozódhat a kortárs magyar
képzőművészetre fordítható állami forrás.
Többről van szó, mint egy igazgatói pályázatról, ugyanis az
elkövetkezendő időkben a kortárs magyar képzőművészet jobban a
fókuszba kerülhet, mint az elmúlt két évtizedben, „valóban komoly
pezsgés várható” – vélekedett szaktárca vezetője.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ebben a helyzetben meghatározó,
hogy a kortárs magyar művészet múzeumát milyen habitusú, milyen
felkészültségű ember vezeti. Hiller István szerint olyan emberre van
szükség, „aki a változásokhoz kellőképpen rugalmas, gyors, kreatív,
akinek sok mindenről sok minden jut eszébe”.
Bencsik Barnabásról szólva kiemelte széleskörű nemzetközi
kapcsolatrendszerét és kurátori tapasztalatait. „Komoly és izgága
fickó, olyan ember, aki nem tud nyugton maradni” – fogalmazott a
tárcavezető.
Felidézte, hogy öten pályáztak a Ludwig Múzeum vezetői
posztjára. A bírálóbizottság elnöke Schneider Márta, az Oktatási és
Kulturális Minisztérium szakállamtitkára volt, a testület tagjai:
Vígh Anamária közgyűjteményi főosztályvezető, Boros Géza művészeti
főosztályvezető-helyettes, Bán András, a Művészetkritikusok
Nemzetközi Szövetsége Magyar Tagozatának elnöke, Konok Tamás
Kossuth-díjas festőművész, Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria
főigazgatója, Kiss Imre, a Művészetek Palotájának vezérigazgatója,
Mélyi József művészettörténész, Hemrik László, a Közalkalmazotti
Tanács képviselője, valamint Hegyi Loránd művészettörténész, aki
távollétében írásban véleményezte a pályázatokat. A bizottság
munkáját külső szakértőként Walter Queins, a Ludwig Alapítvány
ügyvezető elnöke segítette.
Bencsik Barnabás 1964. március 25-én született Budapesten. Az
Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar-történelem, majd
művészettörténet szakon szerzett diplomát, emellett a szegedi József
Attila Tudományegyetemen jogi tanulmányokat is folytatott. 1988-1990
között az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, 1990-től 1999-ig a
Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület Stúdió Galériájának
vezetője. 1993 és 1995 között a Soros Alapítvány Kortárs Művészeti
Központjának programkoordinátora.
1999-től 2001-ig a Trafó Galéria vezetőjeként, 2000-től 2001-ig
a Műcsarnokban főkurátorként dolgozott. 2001 és 2002 között a
MEO-Kortárs Művészeti Gyűjtemény művészeti igazgatója, 2002 és 2005
között szabadúszó kurátor és kiállításszervező. 2006-tól a hazai
művészeti szféra integrációját elősegítő ACAX – Nemzetközi Kortárs
Képzőművészeti Iroda vezetője.
Kutatási területe a kortárs képzőművészet. Több mint 100
kiállítás és számos nemzetközi műteremcsere-program szervezője, az
1991 óta évente ismétlődő Gallery by Night című kiállítássorozat
kezdeményezője, több hazai és külföldi csoportos nemzetközi
kiállítás kurátora. A Hollandiai Magyar Kulturális Évad 2004
képzőművészeti programsorozatának szerkesztője és szervezője,
valamint a jelenleg is zajló LOW Holland-Flamand Kultfeszt egyik
kezdeményezője.
A Ludwig Múzeum Magyarország egyetlen nemzetközi anyagot is
gyűjtő kortárs művészeti múzeuma, melyet 1989-ben alapított a
kulturális kormányzat. A gyűjtemény alapja az a 70 műtárgy, melyet a
műgyűjtő Peter és Irene Ludwig adományozott a magyar államnak. Az
ajándékot 1991-ben 91 újabb mű követte, melyek tartós letétként
kerültek Magyarországra.
A Ludwig Múzeum kezdetben a Budavári Palota ‘A’ épületében
működött, az intézmény 1996-ban kortárs művészeti múzeummá alakult
és jelentős magyar anyaggal gazdagodott. A Ludwig Múzeum 2005-ben
költözött a Művészetek Palotájába, ahol három szinten mintegy 3300
négyzetméternyi kiállítótérrel rendelkezik.
BPI+MTI
Múzeum új főigazgatója – jelentette be Hiller István oktatási és
kulturális miniszter szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
Bencsik Barnabás megbízatása március elsejétől öt évre szól a
Művészetek Palotájában működő Ludwig Múzeum élén.
Az intézmény főigazgatói posztja azért üresedett meg, mert a
múzeumot 1993 óta vezető Néray Katalin Széchenyi-díjas
művészettörténész tavaly szeptemberben elhunyt. A vezetői tisztségre
tavaly decemberben írt ki pályázatot a szaktárca.
Hiller István hangsúlyozta, hogy Bencsik Barnabás pályázata
nyitott, közönségbarát múzeumot állít a középpontba, továbbá
egyértelmű és határozott törekvést mutat a kortárs magyar
képzőművészet nemzetközi kortárs művészeti életbe emelésére.
A miniszter szerint a pályázat, annak szellemisége jól
kapcsolódik ahhoz a helyzethez, amelybe a kortárs magyar
képzőművészet kerülhet a közeljövőben, ha a parlament elfogadja azt
a törvényt, amely szerint minden állami beruházás egy százalékát
kortárs műalkotások készítésére kellene fordítani. Mint mondta, az
új jogszabály révén megsokszorozódhat a kortárs magyar
képzőművészetre fordítható állami forrás.
Többről van szó, mint egy igazgatói pályázatról, ugyanis az
elkövetkezendő időkben a kortárs magyar képzőművészet jobban a
fókuszba kerülhet, mint az elmúlt két évtizedben, „valóban komoly
pezsgés várható” – vélekedett szaktárca vezetője.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ebben a helyzetben meghatározó,
hogy a kortárs magyar művészet múzeumát milyen habitusú, milyen
felkészültségű ember vezeti. Hiller István szerint olyan emberre van
szükség, „aki a változásokhoz kellőképpen rugalmas, gyors, kreatív,
akinek sok mindenről sok minden jut eszébe”.
Bencsik Barnabásról szólva kiemelte széleskörű nemzetközi
kapcsolatrendszerét és kurátori tapasztalatait. „Komoly és izgága
fickó, olyan ember, aki nem tud nyugton maradni” – fogalmazott a
tárcavezető.
Felidézte, hogy öten pályáztak a Ludwig Múzeum vezetői
posztjára. A bírálóbizottság elnöke Schneider Márta, az Oktatási és
Kulturális Minisztérium szakállamtitkára volt, a testület tagjai:
Vígh Anamária közgyűjteményi főosztályvezető, Boros Géza művészeti
főosztályvezető-helyettes, Bán András, a Művészetkritikusok
Nemzetközi Szövetsége Magyar Tagozatának elnöke, Konok Tamás
Kossuth-díjas festőművész, Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria
főigazgatója, Kiss Imre, a Művészetek Palotájának vezérigazgatója,
Mélyi József művészettörténész, Hemrik László, a Közalkalmazotti
Tanács képviselője, valamint Hegyi Loránd művészettörténész, aki
távollétében írásban véleményezte a pályázatokat. A bizottság
munkáját külső szakértőként Walter Queins, a Ludwig Alapítvány
ügyvezető elnöke segítette.
Bencsik Barnabás 1964. március 25-én született Budapesten. Az
Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar-történelem, majd
művészettörténet szakon szerzett diplomát, emellett a szegedi József
Attila Tudományegyetemen jogi tanulmányokat is folytatott. 1988-1990
között az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, 1990-től 1999-ig a
Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület Stúdió Galériájának
vezetője. 1993 és 1995 között a Soros Alapítvány Kortárs Művészeti
Központjának programkoordinátora.
1999-től 2001-ig a Trafó Galéria vezetőjeként, 2000-től 2001-ig
a Műcsarnokban főkurátorként dolgozott. 2001 és 2002 között a
MEO-Kortárs Művészeti Gyűjtemény művészeti igazgatója, 2002 és 2005
között szabadúszó kurátor és kiállításszervező. 2006-tól a hazai
művészeti szféra integrációját elősegítő ACAX – Nemzetközi Kortárs
Képzőművészeti Iroda vezetője.
Kutatási területe a kortárs képzőművészet. Több mint 100
kiállítás és számos nemzetközi műteremcsere-program szervezője, az
1991 óta évente ismétlődő Gallery by Night című kiállítássorozat
kezdeményezője, több hazai és külföldi csoportos nemzetközi
kiállítás kurátora. A Hollandiai Magyar Kulturális Évad 2004
képzőművészeti programsorozatának szerkesztője és szervezője,
valamint a jelenleg is zajló LOW Holland-Flamand Kultfeszt egyik
kezdeményezője.
A Ludwig Múzeum Magyarország egyetlen nemzetközi anyagot is
gyűjtő kortárs művészeti múzeuma, melyet 1989-ben alapított a
kulturális kormányzat. A gyűjtemény alapja az a 70 műtárgy, melyet a
műgyűjtő Peter és Irene Ludwig adományozott a magyar államnak. Az
ajándékot 1991-ben 91 újabb mű követte, melyek tartós letétként
kerültek Magyarországra.
A Ludwig Múzeum kezdetben a Budavári Palota ‘A’ épületében
működött, az intézmény 1996-ban kortárs művészeti múzeummá alakult
és jelentős magyar anyaggal gazdagodott. A Ludwig Múzeum 2005-ben
költözött a Művészetek Palotájába, ahol három szinten mintegy 3300
négyzetméternyi kiállítótérrel rendelkezik.
BPI+MTI
