Tokió már értésre adta, hogy szívesen venne egy pontosabban körülhatárolt fórumot a kapcsolattartásra
Japán kész arra, hogy rendszeresen együttműködjön a NATO-val annak külső műveleteiben, elsősorban a katasztrófaelhárítás, az újjáépítés és a békefenntartás területén – jelentette be Abe Sindzo japán miniszterelnök az euroatlanti katonai szövetség központjában pénteken tett látogatásán.
A japán kormányfők közül a NATO döntéshozó szerve (tanácsa) előtt elsőként felszólaló Abe javaslatot tett arra is, hogy a két fél rendszeres találkozókat tartson.
– minden bizonnyal ezt erősítette meg most Abe is a rendszeresség hangoztatásával -, az angolszász országok és néhány más tag között e tekintetben megosztott szövetség azonban még legutóbbi csúcstalálkozóján, novemberben is csak az „eseményektől függő”, ad hoc találkozókról tett említést.
Jaap De Hoop Scheffer főtitkárral tartott közös sajtótájékoztatóján a japán kormányfő kiemelte, hogy nagy lehetőség mutatkozik a tapasztalatok megosztására a szövetség és hazája között a békefenntartásban és a humanitárius jellegű műveletekben. Leszögezte, hogy ameddig alkotmánya engedi, Tokió nem habozik csapatait a nemzetközi béke és stabilitás megőrzésének szolgálatába állítani (az alaptörvény kizárólag békefenntartásra, illetve honvédelemre teszi lehetővé a japán egységek bevetését).
Abe megerősítette azt is, hogy Japán nagyobb részt kíván vállalni a NATO afganisztáni újjáépítési és humanitárius műveletében. Bekapcsolódik például az úgynevezett tartományi újjáépítési NATO-csoportok munkájába – fejtette ki. Mint ahogy az várható volt, nem tett ugyanakkor utalást arra, hogy országa a katonai jellegű feladatokba is bekapcsolódna.
A hidegháború után még mindig átalakulóban lévő NATO jelenleg építi új kapcsolatrendszerét, amelyben helyet szán a legtávolabbi országok némelyikének is, köztük Japánnak, Dél-Koreának és Ausztráliának. A gazdasági világhatalmak közé tartozó Japán ugyancsak azon fáradozik, hogy nemzetközi politikai befolyását erősítse.
Európai látogatása során Abe találkozott az Európai Unió vezetésével, köztük a soros elnök Németország illetékeseivel, illetve az Európai Bizottság elnökével. Tárgyalásain az unióval is nagyobb mértékű együttműködésről tett említést, elsősorban a közös aggodalmak közé tartozó nemzetközi kérdésekben, mint a klímavédelem vagy az észak-koreai atomprogram fenyegetése.
BreuerPress-info
A japán kormányfők közül a NATO döntéshozó szerve (tanácsa) előtt elsőként felszólaló Abe javaslatot tett arra is, hogy a két fél rendszeres találkozókat tartson.
– minden bizonnyal ezt erősítette meg most Abe is a rendszeresség hangoztatásával -, az angolszász országok és néhány más tag között e tekintetben megosztott szövetség azonban még legutóbbi csúcstalálkozóján, novemberben is csak az „eseményektől függő”, ad hoc találkozókról tett említést.
Jaap De Hoop Scheffer főtitkárral tartott közös sajtótájékoztatóján a japán kormányfő kiemelte, hogy nagy lehetőség mutatkozik a tapasztalatok megosztására a szövetség és hazája között a békefenntartásban és a humanitárius jellegű műveletekben. Leszögezte, hogy ameddig alkotmánya engedi, Tokió nem habozik csapatait a nemzetközi béke és stabilitás megőrzésének szolgálatába állítani (az alaptörvény kizárólag békefenntartásra, illetve honvédelemre teszi lehetővé a japán egységek bevetését).
Abe megerősítette azt is, hogy Japán nagyobb részt kíván vállalni a NATO afganisztáni újjáépítési és humanitárius műveletében. Bekapcsolódik például az úgynevezett tartományi újjáépítési NATO-csoportok munkájába – fejtette ki. Mint ahogy az várható volt, nem tett ugyanakkor utalást arra, hogy országa a katonai jellegű feladatokba is bekapcsolódna.
A hidegháború után még mindig átalakulóban lévő NATO jelenleg építi új kapcsolatrendszerét, amelyben helyet szán a legtávolabbi országok némelyikének is, köztük Japánnak, Dél-Koreának és Ausztráliának. A gazdasági világhatalmak közé tartozó Japán ugyancsak azon fáradozik, hogy nemzetközi politikai befolyását erősítse.
Európai látogatása során Abe találkozott az Európai Unió vezetésével, köztük a soros elnök Németország illetékeseivel, illetve az Európai Bizottság elnökével. Tárgyalásain az unióval is nagyobb mértékű együttműködésről tett említést, elsősorban a közös aggodalmak közé tartozó nemzetközi kérdésekben, mint a klímavédelem vagy az észak-koreai atomprogram fenyegetése.
BreuerPress-info
