Szili Katalin házelnök, Világosi Gábor, a parlament szabad demokrata alelnöke, a parlamenti pártok frakciónak vezetői és tagjai közösen helyezték el koszorúikat és virágaikat délután a Parlamentben Bibó István emléktáblájánál, a Nagy Imre-kormány államminiszterének utolsó munkanapjára emlékezve.
„Bármely frakcióban üljünk is, tudjuk azt, hogy azok a magyarok, akik az egész nemzet nevében gondolkodtak, éltek, szenvedtek, és ha kellett, oly fiatalon félreálltak – mint Bibó is – a magyar közélet és politika művelésétől, ezek mind, mind a mi közös örökségünk, méltó tehát, hogy közösen emlékezzünk” – mondta a koszorúzás után Donáth László szocialista országgyűlési képviselő, akinek édesapja, Donáth Ferenc, a Nagy Imre per-egyik elítéltje volt.
A megemlékezésen a szocialista frakció képviseletében jelen volt Lendvai Ildikó frakcióvezető, Göndör István frakcióvezető-helyettes, Szabó Zoltán és Vitányi Iván országgyűlési képviselő. A Fidesz nevében Répássy Róbert, míg az KDNP nevében Simicskó István hajtott fejet, az MDF-et pedig Herényi Károly képviselte.
Bibó István az 1956-os Nagy Imre-kormányban – mindössze két napig – államminiszter volt. E minőségében – egyedüli miniszterként – a szovjet támadás után is Országgyűlés épületében maradt, és hivatalosan tiltakozott a megszállás ellen. Itt kezdett hozzá tervezetéhez a magyar kérdés kompromisszumos megoldására, amelyet november 6-i dátummal az ENSZ-hez címzett levél formájában több nagykövetséghez eljuttatott. Politikai tevékenységéért 1957-ben letartóztatták, és életfogytiglani börtönre ítélték. 1963-ban amnesztiával szabadult.
BPI-info
A megemlékezésen a szocialista frakció képviseletében jelen volt Lendvai Ildikó frakcióvezető, Göndör István frakcióvezető-helyettes, Szabó Zoltán és Vitányi Iván országgyűlési képviselő. A Fidesz nevében Répássy Róbert, míg az KDNP nevében Simicskó István hajtott fejet, az MDF-et pedig Herényi Károly képviselte.
Bibó István az 1956-os Nagy Imre-kormányban – mindössze két napig – államminiszter volt. E minőségében – egyedüli miniszterként – a szovjet támadás után is Országgyűlés épületében maradt, és hivatalosan tiltakozott a megszállás ellen. Itt kezdett hozzá tervezetéhez a magyar kérdés kompromisszumos megoldására, amelyet november 6-i dátummal az ENSZ-hez címzett levél formájában több nagykövetséghez eljuttatott. Politikai tevékenységéért 1957-ben letartóztatták, és életfogytiglani börtönre ítélték. 1963-ban amnesztiával szabadult.
BPI-info
