Lázár: átlagosan 35 százalékos forrásadót rónak ki a külföldre kivitt pénzekre
A kormány döntése szerint visszamenőlegesen átlagosan mintegy 35 százalékos forrásadót rónak ki az adóelkerülési céllal külföldre kivitt pénzekre – jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerdán, a kormányülés szünetében.
A kormány megtárgyalta a tőkerepatriálásról szóló jelentést – ismertette Giró-Szász András kormányszóvivő. Tavaly november végéig mintegy 67 milliárd forint összegű vagyont hoztak vissza, ami a 10 százalékos adóval 6,7 milliárd forint adóbevételt eredményezett. Az adóamnesztia 2013. január 1-jén lezárult. A kormány új megoldásokon dolgozik, amelyek a külföldre menekített magyarországi tőke fehérítését tűzik ki célul – mondta a szóvivő.
Lázár János hangsúlyozta: az állam méltányos eljárást biztosított mindenkinek, aki adóoptimalizálási céllal elvitte a pénzét, ez az akció azonban 2012 végén lejárt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) arról tájékoztatta a kormányt, hogy legkevesebb 1000 milliárd forint van még külföldön, de vannak olyan becslések, hogy a kivitt jövedelem az 1500-2000 milliárdot is elérheti.
Hozzáfűzte, hogy Németországban, Ausztriában és Nagy-Britanniában is folyik az onnan külföldre kivitt pénzek adóztatásának vitája. A nemzetgazdasági teljesítőképessége arányában hasonló volumenű összegeket állapítottak meg, Ausztriában például 12-15 milliárd eurót keresnek. A 3-3,5 milliárd euró a magyar gazdaság vonatkozásában reális lehet – tette hozzá.
A Miniszterelnökség, az NGM és a Külügyminisztérium azt a feladatot kapta, hogy próbáljon ennek az 1000 milliárd forintnak a nyomára jutni. Ezért munkacsoport alakul, amely megkezdi a tárgyalásokat Svájccal annak érdekében, hogy kétoldalú tárgyalások kezdődjenek, kifejezetten német, osztrák és brit mintára, de más nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe vesznek.
A kérés elsősorban arra irányul, hogy a svájci bankok adjanak ki minden Magyarországra vonatkozó, betétazonosításra alkalmas információt, annak reményében, hogy ezeket a pénzeket be lehessen vonni a közteherviselésbe. „Teljes információ- és adatnyilvánosságot szeretnénk annak érdekében, hogy megismerhessük, hogy ki az, aki betéttel rendelkezik bármelyik svájci bankban” – mondta. Kérdésre elmondta: titkosszolgálati adatokkal rendelkeznek arról, hogy jelentős magyar betétek vannak Svájcban.
Visszamenőlegesen ezeket a betéteket mintegy 35 százalékos átlagos forrásadóval kívánja a magyar kormány az információk és adatok birtokában megadóztatni. A svájci kormánnyal nagyon rövid időn belül megkezdik a tárgyalásokat – tette hozzá.
Lázár János kérdésekre elmondta: elsőként Svájcot keresik meg, de van még néhány, a kérdésben érintett európai ország. Példaként Ausztriát említette, ahol még vannak anonim betétek, továbbá a „hagyományosan offshore célpont” Ciprust, amelynek esetében elengedhetetlenül szükséges a kettős adóztatással kapcsolatos egyezmények felülvizsgálata. Kifejezetten fontos – mondta -, hogy Ciprussal kétoldalú tárgyalások kezdődjenek, hogy az offshore pénzek minél hamarabb hazajöhessenek, és az adórendszerbe bekapcsolódhassanak.
A bűncselekményekből származó pénzek sorsára vonatkozó kérdésre kifejtette: Svájc mindig együttműködött, ha egy betét bizonyíthatóan bűncselekményből származott, eddigi hozzáállása azt bizonyítja, hogy érdekelt a transzparenciában.
Az államtitkár megerősítette, hogy Svájcban vannak még alvó számlák, ezeknek a sorsával is foglalkozik a kormány. Ezeken a számlákon összességében néhány százmillió forint lehet, a tulajdonosok beazonosítása nem lehetséges, ezért újabb felhívással fordulnak majd a hozzátartozók felé, hogy jelentkezzenek.
